Mintegy fél év kihagyás után ma újra folytatódik a 100 éves újságcikkeket bemutató sorozat. (A hosszú szünet oka, hogy 1919 tavaszán fontosabb események foglalták el a lapok hasábjait...) A sorozat előző része ide kattintva olvasható.

Elsőként a Vasvármegye című megyei újság 1919. április 13-i számának 3. oldaláról lássuk az "Ítélkezik a forradalmi törvényszék" című cikk végét. 3 bűnügy ítélethirdetésének közlése után ugyanis községünk neve is előkerül a 4. büntetőügyben:

A mai bejegyzésben - egy hónap elteltével - újra 50 évvel ezelőtt megjelent újságcikkeket teszek közzé a Vas Népéből. (A sorozat előző része itt olvasható.)

Először jöjjön egy sportos hír a lap 1969. június 19-i számának 10. oldaláról, melyben egy helyi fiatal neve szerepel:

2 nappal később ez a cikk jelent meg a Vas Né.pe 4. olalán:

A Püspökmolnári Rába MTSz 1982. évi gazdálkodásának bemutatása után a mai bejegyzésben nézzük meg, hogyan dolgozott a községi téesz 1983-ban!

Először lássunk egy szöveges összefoglalót:

A mai bejegyzésben hetvenöt évvel ezelőtti újságcikkeket ismertetek a Vasvármegyéből. (A sorozat előző része ide kattintva olvasható.)

Először lássunk egy árverési hirdetmény-kivonatot a Vasvármegye 1944. június 7-i számának 8. oldaláról (sajnos nem a legjobb a minősége): 

Másodjára jöjjön egy "tüzes" hír a lap június 16-i számából (6. oldal): 

Az 1942. évi úrnapi körmenet képei a Historia Domusból

A mai bejegyzésben a községi plébánia (akkor: Püspöktamási) Historia Domusából, azaz a plébános által naplószerűen vezetett háztörténetből mutatom be az 1942. évi úrnapi körmenet két fényképét. Akkor június 4-re esett az ünnep. A plébános Holpert István volt. A szöveget szó szerint idézem a könyvből:

"1942. június 4.

Úrnapja, a plébánia búcsúja. Szomorúan "búcsúznak" a hívek, mert sok családapa és kenyérkereső az orosz fronton van, közöttük a kántor tanítónk is. Szerencse, hogy jött egy vendégtanító, aki orgonált és a körmeneti énekeket is vezette.

Ahogy arról már korábban írtam, Festetics György gróf 1857-ben megalapította a molnári apátságot (itt és itt írtam róla). A mindenkori szenttamási plébános lett a molnári apát, akinek az alapító előírta, hogy - segítség gyanánt - káplánt tartani köteles (a javadalmazását az apátsági földek hozama fedezte).

Az apát mellett elkelt a segítség, hiszen nemcsak a plébánia feladatait látta el (amihez az akkori 3 falu, Püspöki, Molnári és Szenttamás tartozott), de a kastély lakóinak lelki gondozását is, továbbá tanított a katolikus elemi iskolában. A káplánokat a püspök nevezte ki, de az apát úr fizette őket. Nyilván szerény javadalmazást kaptak, és amint megürült egy jobban jövedelmező stallum (kápláni hely vagy plébánia), továbbálltak. Vagyis néhány évnél tovább nem tartózkodtak községünk területén. Mivel a káplánnak kellett misét bemutatni a grófi család molnári tartózkodása idején a kastély kápolnájában, ezért elképzelhető, hogy ők a kastélyban laktak (de erre nincs bizonyítékom) - míg az apát Szenttamáson, az 1832-ben épített plébániaházban. Az alábbiakban a plébánia székhelye miatt szenttamási káplánnak nevezem őket.

Lássuk, kik voltak a káplánok a 19. században! (A nevük után az itteni szolgálati idejük olvasható, alatta pedig a rövid életrajzuk.)

Ahogy tavaly bemutattam Püspökmolnári országgyűlési választási adatait (itt olvasható), úgy most az európai parlamenti választás helyi adatait mutatom be.

Először lássuk az összesített részvételi adatokat:

Ez a részvételi arány az országos részvételi arányt mintegy 10 %-kal haladja meg, de még egy kicsit a budapesti átlagnál is több. A leadott 381 szavazatból 5 érvénytelen volt, így 376 érvényes szavazat esett az egyes listákra.

A napközbeni részvételi adatok így alakultak:

A mai bejegyzésben egy 1790-ben készült térképet mutatok be. A címe (latinul) így szól: Mappa inclyti dominii Vasvár universalis exhibens situatione..., és alapvetően a Festeticsek vasvári uradalmához tartozó Kismákfa, Nagymákfa, Gersekarát, Petőmihályfa, Hegyhátszentpéter, Olaszfa, Oszkó és Nagymizdó térségét ábrázolja, de községünk déli - Rába-menti - határa is látható rajta.

A szenttamási és püspöki határ így nézett ki akkoriban a Rába felé: 

A molnári határ pedig így: 

A Püspökmolnári Rába MTSz 1981. évi gazdálkodásának bemutatása után a mai bejegyzésben nézzük meg, hogyan dolgozott a községi téesz 1982-ben!

Szokásunkhoz híven először olvassunk egy szöveges összefoglalót:

A mai bejegyzésben - közel három hónap kihagyás után újra - 50 évvel ezelőtt, 1969 májusában megjelent újságcikkeket ismertetek a Vas Népéből. (A sorozat előző része itt olvasható.)

Az első cikk a május 13-i lapszám címoldalán jelent meg:

A következő újságcikk a Vas Népe május 17-i számából való (8. oldal):

A mai bejegyzésben egy hetvenöt évvel ezelőtti újságcikkeket ismertetek a Vasvármegyéből. (A sorozat előző része ide kattintva olvasható.)

A községünkkel kapcsolatos első újságcikk 1944. április 30-án jelent meg a lapban (3. oldal):

Schütz Gyula Rábamolnáriban (is) ingatlannal rendelkezett, korábban már kétszer szerepelt a neve a blogon: ebben és ebben a bejegyzésben.

Az Uj Magyarság című lap cikke konkrétan rábamolnári földbirtokosnak nevezi (1944.05.04. 7. oldal):

A mai bejegyzésben - közel három hónap kihagyás után újra - 50 évvel ezelőtt megjelent újságcikket ismertetek. (A sorozat előző része ide kattintva olvasható.)

A cikk a Vas Népe 1969. május 6-i számának 3. oldalán jelent meg. Így szól:

Két hónap kihagyás után ma újra folytatódik a régi fotókat bemutató sorozatom. A mai bejegyzésben egyik olvasónktól, a községünkben született Baranyai Jolán lányától, Horváth Ritától kapott képeket mutatom be. Ritának ezúton is köszönöm a fotókat és a hozzájuk írt információkat! 

Mai első képünk 1962 augusztusában készült és egy aratási társaságot látunk. A kép jobb szélén Rita anyai nagymamája, Babós Etel (1912-1983) látható, a bal szélen pedig Babos Lajosné, Kató néni, aki szintén az Úttörő utcában lakott.

További 2 évet megyünk vissza az időben: 1960 nyarán, az iskola udvarán készült az alábbi kép. Balról Baranyai Jolán, jobbról Molnár Margit, a kisfiú kiléte ismeretlen.

Nemrég egy antikvárium online kínálatában egy érdekes dokumentumra bukkantam: az egykori szenttamási tejszövetkezet postán feladott borítékjára 1906-ból! A dokumentumot megvásároltam, és az alábbiakban bemutatom Olvasóimnak.

Az előoldala így néz ki: 

A mai bejegyzésben néhány kérdést teszek fel - leginkább költőieket -, melyek a püspökmolnári római katolikus Szent Tamás templom múltjával kapcsolatosak, és egyelőre nincs rájuk válaszom. Hátha valakinek van a tisztelt Olvasók közül!

A templomunk átépítéseiről korábban írt (itt olvasható) bejegyzésben - plébániai feljegyzések alapján - azt írtam, hogy a templom oltárai 1731-ben készültek el.  Ugyanakkor a főoltár és a Mária-oltár nagyon eltérő stílusjegyeket mutat. A főoltár:

És a Mária-oltár:

A Püspökmolnári Rába MTSz 1980-as gazdálkodásának bemutatása után a mai bejegyzésben nézzük meg, hogyan dolgozott a községi téesz 1981-ben!

Először olvassunk egy szöveges összefoglalót:

1935-ben nevezték ki Püspöktamásiba a katolikus elemi iskola kántortanítójává Pungor Imrét. (A kinevezéséről ide kattintva lehet olvasni, a javadalmazását összefoglaló díjlevele pedig itt látható.) A szombathelyi Egyházmegyei Levéltárban fennmaradt az a minősító lap, amit az egyházmegyei főtanfelügyelő állított ki róla 1937 áprilisában. Ma ezt a dokumentumot mutatom be.

Kedves Olvasók! Tudom, hogy községünk nem a Balaton mellett van, nem így kell értelmezni a címet! 1925. március 1-én az Esti Kurir című lap 9. odalán jelent meg ezzel a címmel egy cikk, amelynek tartalma községünket is érinti.

Így szól: 

A mai bejegyzésben nézzük meg, hogyan gazdálkodott a Püspökmolnári Rába MTSz 1980-ban! (Az 1979-es  év gazdálkodási adatairól itt lehet elolvasni.)

Szokásunkhoz híven először kezdjük egy szöveges bemutatással:

Emlékeznek a kedves Olvasók, amikor - tavaly tavasszal - ezüstkalászos gazdák portréit tettem közzé? (A rábamolnáriak itt, a püspöktamásiak pedig ide kattintva találhatók meg.)

A Helytörténeti Klub tagjainak a helytörténeti gyűjteményben tett látogatása során a szóréban találtam két olyan bizonyítványt, melyet 1939-ben állítottak ki, és amely a téli gazdasági tanfolyam elvégzését igazolja. Ma ezeket mutatom be.

Tóth Sándor bizonyítványa így néz ki:

Babos Károlyét pedig itt láthatjuk: