A mai bejegyzésben egy községünkben született kántortanító minősítő lapját mutatom be.

Az illető Hegedűs István (1897-1978), aki Rábamolnáriban született, majd a tanítói oklevél megszerzését követően 4 éven keresztül, 1919 és 1923 között a rábaszenttamási katolikus elemi iskolában tanított.

Feleségével, Németh Ilona tanítónővel közös 1920-as fotóját lásd balra. (A kép forrása: Tausz István: Egervölgy 250 éve c. könyve. Egervölgy, 2007. 82. o.)

Az itt bemutatásra kerülő tanítői minősítő lap már a későbbi állomáshelyén, Egervölgyön készült 1937-ben. Lássuk!

A mai bejegyzésben két újságcikket mutatok be az 50 évvel ezelőtti Vas Népéből. (A sorozat előző része ide kattintva olvasható.)

Az első újságcikk a lap 1969. szeptember 5-i számában olvasható (3. oldal): 

Bár nem írták le, de a téesz erőgépeiről van szó. A Rába MTSz 1969-es évéről itt írtam.

Az alábbi újságcikk végén pedig püspökmolnári lakosok szerepelnek (Vas Népe 1969.10.02. 8. oldal):

A mai bejegyzésben egy 1925-ös cikket ismertetek a (rába)molnári uradalom - és benne a kastély - sorsával kapcsolatban. Nem akárhonnan, hanem a Szegeden megjelent Délmagyarország című lapból!

Az újság 1925. szeptember 17-i számának 7. oldalán ezt olvashatjuk:

A mai bejegyzésben két 75 évvel ezelőtti újságcikket ismertetek a Vasvármegye hasábjairól. (A sorozat előző része ide kattintva olvasható.)

Az első cikk a lap 1944. szeptember 16-i számának 3. oldalán olvasható. A jobb alsó sarokban létő nyílra kattintva a cikk nagyítható:

A másik újságcikk pedig a Vasvármegye október elsejei számában jelent meg (10. oldal): 

A mai bejegyzésben az óvoda első éveit mutatom be a Falukrónikában talált leírás és néhány fotó alapján. A kéziratos munka lapjaira az intézmény bemutatását Varga Mártonné vezető óvónő  - sokunk Margit óvónénije - készítette 1977-ben. Lássuk!

A Napköziotthonos Óvoda nevet viselő intézmény a Nagy Októberi Szocialista Forradalom emléke előtt tisztelegve 1965. november 4-én nyitott meg kapuit. A Kossuth u. 31. szám alatti épületet a községi tanács vásárolta meg 200 ezer Ft-ért özv. Hollósi Károlynétól. (Ki tudja, ki volt ő? Van róla valakinek fényképe?) Az épületben az első időkben még egy pedagógus szolgálati lakás is volt.

Az óvoda utcai homlokzatának fotója a '70-es évekből:

A fenti képet már bemutattam ebben a bejegyzésben, ahol az intézmény várható megnyitásáról egy 1957-es újságcikket is közöltem.

Tegnapelőtt, azaz 2019. szeptember 7-én került sor a IV. Magyar Értékek Napjára a Pesti Vigadóban, szombaton (2019. szeptember 14-én) pedig Megyenapra kerül sor Szombathelyen a Berzsenyi téren, ami Vas megye értékeit mutatja be. Úgy gondoltam, hogy e két ünnep kapcsán egy kvízt készítek, ami Püspökmolnári helyi értékeiről szól.

Községünk értéktárában jelenleg 21 épített és szellemi örökség szerepel, ezeket a falu honlapjának Értéktár aloldalán böngészheti át (ide kattintva tudja megnyitni).

A jelen kvízben 10 kérdést kell megválaszolni. Kezdődhet a játék? Sok sikert kívánok! :)

1926-ban került a helyi katolikus elemi iskolába Sütő Mária tanítónő, aki később hozzáment Pungor Imréhez (ő 7 évvel volt fiatalabb a feleségénél). A mai bejegyzésben Pungorné 1937-ben az egyházmegyei főanfelügyelő által kiállított tanítói minősítő lapját mutatom be.

A Püspökmolnári Rába MTSz 1983. évi gazdálkodásának bemutatása után a mai bejegyzésben nézzük meg, hogyan dolgozott a községi téesz 1984-ben!

Szokás szerint először lássunk egy szöveges összefoglalót:

A mai bejegyzésben több 75 évvel ezelőtti újságcikket ismertetek a Vasvármegyéből. (A sorozat előző része ide kattintva olvasható.)

Először egy - sajnos rosszul olvasható - bűnügyi hírben jelenik meg a korabeli Püspöktamási neve (Vasvármegye 1944.07.06. 7. oldal): 

Nem községünkkel, hanem az innen elszármazott Kristóf Kálmán kántortanítóval, Kristóf Ágota írónő apjával kapcsolatos az augusztus 9-i Vasvármegye alábbi cikke (4. oldal): 

A fenti cím máris pontosításra szorul: az oklevél ugyanis a 18. századból való, amiben egy 13. századi királyi adományról szóló okiratot foglaltak bele. Azaz a régit átmásolták az új szövegébe. Részletek kicsit lejjebb; előbb lássuk az oklevél képét:

Az adományozásról szóló oklevélrészlet

A mai bejegyzésben két újságcikket mutatok be az 50 évvel ezelőtti Vas Népéből. (A sorozat előző része ide kattintva olvasható.)

Az első cikkben egy püspökmolnári fiatalemberrel készült interjú olvasható (1969.08.24. 3. oldal). A címe így szól:

A cikk pedig így:

A mai bejegyzésben egy 1942-ben készült helyszínrajzot mutatok be Püspöktamásiból - annak is a szenttamási részéről - 1942-ből. Így fest:

Egy régi bejegyzésben - ebben - ismertettem a rábaszenttamási katolikus elemi iskola kántortanítói álláshirdetését. A közelmúltban a plébániánk iratai között - melyek már a Szombathelyi Egyházmegyei Levéltárban vannak - megtaláltam a tanítóválasztás eredeti jegyzőkönyvét. Ebből kiderül, hogyan zajlott a választás, kik voltak a jelöltek, és milyen javadalmazásra számíthatott a tanító. Íme a jegyzőkönyv:

A mai bejegyzésben újra 50 évvel ezelőtt megjelent újságcikkeket teszek közzé a Vas Népéből. (A sorozat előző része itt olvasható.)

Először lássuk a Vas Népe 1969. július 5-i számának 1. oldalán található cikket, aminek a címe így fest: 

A bevezetője pedig így szól: 

Mintegy fél év kihagyás után ma újra folytatódik a 100 éves újságcikkeket bemutató sorozat. (A hosszú szünet oka, hogy 1919 tavaszán fontosabb események foglalták el a lapok hasábjait...) A sorozat előző része ide kattintva olvasható.

Elsőként a Vasvármegye című megyei újság 1919. április 13-i számának 3. oldaláról lássuk az "Ítélkezik a forradalmi törvényszék" című cikk végét. 3 bűnügy ítélethirdetésének közlése után ugyanis községünk neve is előkerül a 4. büntetőügyben:

A mai bejegyzésben - egy hónap elteltével - újra 50 évvel ezelőtt megjelent újságcikkeket teszek közzé a Vas Népéből. (A sorozat előző része itt olvasható.)

Először jöjjön egy sportos hír a lap 1969. június 19-i számának 10. oldaláról, melyben egy helyi fiatal neve szerepel:

2 nappal később ez a cikk jelent meg a Vas Né.pe 4. olalán:

A Püspökmolnári Rába MTSz 1982. évi gazdálkodásának bemutatása után a mai bejegyzésben nézzük meg, hogyan dolgozott a községi téesz 1983-ban!

Először lássunk egy szöveges összefoglalót:

A mai bejegyzésben hetvenöt évvel ezelőtti újságcikkeket ismertetek a Vasvármegyéből. (A sorozat előző része ide kattintva olvasható.)

Először lássunk egy árverési hirdetmény-kivonatot a Vasvármegye 1944. június 7-i számának 8. oldaláról (sajnos nem a legjobb a minősége): 

Másodjára jöjjön egy "tüzes" hír a lap június 16-i számából (6. oldal): 

Az 1942. évi úrnapi körmenet képei a Historia Domusból

A mai bejegyzésben a községi plébánia (akkor: Püspöktamási) Historia Domusából, azaz a plébános által naplószerűen vezetett háztörténetből mutatom be az 1942. évi úrnapi körmenet két fényképét. Akkor június 4-re esett az ünnep. A plébános Holpert István volt. A szöveget szó szerint idézem a könyvből:

"1942. június 4.

Úrnapja, a plébánia búcsúja. Szomorúan "búcsúznak" a hívek, mert sok családapa és kenyérkereső az orosz fronton van, közöttük a kántor tanítónk is. Szerencse, hogy jött egy vendégtanító, aki orgonált és a körmeneti énekeket is vezette.

Ahogy arról már korábban írtam, Festetics György gróf 1857-ben megalapította a molnári apátságot (itt és itt írtam róla). A mindenkori szenttamási plébános lett a molnári apát, akinek az alapító előírta, hogy - segítség gyanánt - káplánt tartani köteles (a javadalmazását az apátsági földek hozama fedezte).

Az apát mellett elkelt a segítség, hiszen nemcsak a plébánia feladatait látta el (amihez az akkori 3 falu, Püspöki, Molnári és Szenttamás tartozott), de a kastély lakóinak lelki gondozását is, továbbá tanított a katolikus elemi iskolában. A káplánokat a püspök nevezte ki, de az apát úr fizette őket. Nyilván szerény javadalmazást kaptak, és amint megürült egy jobban jövedelmező stallum (kápláni hely vagy plébánia), továbbálltak. Vagyis néhány évnél tovább nem tartózkodtak községünk területén. Mivel a káplánnak kellett misét bemutatni a grófi család molnári tartózkodása idején a kastély kápolnájában, ezért elképzelhető, hogy ők a kastélyban laktak (de erre nincs bizonyítékom) - míg az apát Szenttamáson, az 1832-ben épített plébániaházban. Az alábbiakban a plébánia székhelye miatt szenttamási káplánnak nevezem őket.

Lássuk, kik voltak a káplánok a 19. században! (A nevük után az itteni szolgálati idejük olvasható, alatta pedig a rövid életrajzuk.)