Gróf Festeticsné szül. Sallér Judit molnári uradalmának rendkívül jól dokumentált gazdálkodásából ma az ácsmunkákról szóló feljegyzést mutatom be 1812-ből. A dokumentum eredeti szövege (korabeli helyesírással) így szól:

"Tabella Melly a Molnári Urodalomba 1812. Eszt: el-folyása által tett Átsok Munkáját, 's annak ki-fizetését elö adja.

Jan. 10-febr. 29: Csárdánál Lóistáló pallózás, Molnáriba még ágyak tsinálás, és méh-ház melett (Pallér + legény): 481 f (forint - KG) 7 4/8 Xr (azaz: krajcár, a korabeli aprópénz - KG)

1971 novemberében községünk neve mindössze háromszor tűnik fel a Vas Népében: egy apróhirdetésben, egy gyászjelentésben (ezeket azonban nem szoktam ismertetni), és egy újságcikkben. Ez utóbbit közlöm alább. (Az "50 éve történt" sorozat előző posztja ide kattintva olvasható el.)

Az említett cikk a november 23-i lapszám 8. oldalán jelent meg:

1971. december 1-én is jelent meg egy újságcikk Püspökmolnári nevével (szintén a 8. oldalon), ezt is ide teszem:

Utoljára májusban volt bejegyzés a "száz éve történt" sorozatban, amit a jelen poszttal folytatok: két újságcikket mutatok be a Vasvármegyéből.

Először egy - kissé nehezen olvasható - hirdetményt találunk a napilap 1921. november 23-i számának 4. oldalán:

Ezt követően, a Vasvármegye 1921. december 3-i számában találjuk ezt a csendőrségi hírt (3. oldal):

Egy hónappal ezelőtt mutattam be két olyan gyászjelentést, amelyeket (Rába)szenttamásról kelteztek. Ma ezt a sort folytatva Rábamolnáriban kelt gyászjelentéseket teszek közzé az Országos Széchenyi Könyvtár gyűjteményéből.

Haladjunk időrendben!

Az úr bizonyára a rábamolnári uradalom gazdatisztje lehetett (vajon az uradalom 1925-ös eladása előtt vagy után?), viszonylag fiatalon halt meg. Ki tudja, hol laktak ők, és vannak-e még rokonai a faluban?

A mai bejegyzésben egy 1770-es keltezésű iratot ismertetek, ami szerint egy németújvári "vállalkozó" végzi el a cséplést a molnári uradalom területén.

A megbízó fél - Sallér (II.) István földesúr, vagy az uradalom - nem jelenik meg az iraton aláíróként, tehát nem tekinthetjük ténylegesen szerződésnek.

A szöveg - korabeli helyesírással - így szól:

A mai bejegyzésben Holpert István plébános 1946 novemberi naplóbejegyzéseit ismertetem a plébánia történetéről vezetett Historia domusból. (A "75 éve történt" sorozat előző, 1946 októberi része itt olvasható.) 

Novemberben az alábbi 3 bejegyzést tette az atya:

A szöveg gépelt változata így szól:

Néhány héttel ezelőtt sok érdekes dokumentumot kaptam a Püspökiben élt Józsa Béla (1925-2016) lányától, Józsa Esztertől és családjuktól, melyek közül a legérdekesebbeket bemutatom. A mai bejegyzésben egy Beszolgáltatási lapot ismerhetünk meg 1948-ból.

Az 1940-es évek végén és az 1950-es években a parasztság - a városi népesség élelemmel való ellátása érdekében - terménybeszolgáltatásra volt kötelezve. A beszolgáltatási mennyiség gyakran embertelenül magas volt, sokszor minden terményt le kellett adni, így sok parasztcsalád nélkülözni kényszerült (amit csak tetézett a hatóságok túlkapása), ezért hívták ezt "padlássöprésnek" is...

Az elvárt és a ténylegesen beszolgáltatott termények mennyiségét beszolgáltatási lapon vezették, mely így nézett ki:

Jól látszik, hogy a családnak - akik módosnak számítottak a korban - közel 3,8 tonna (!) gabonát kellett beszolgáltatnia abban az évben!