A mai bejegyzésben a szenttamási Sallér-birtokot mutatom be 1829-ből, a Vas megyei Levéltár egyik irata alapján. Az irat címe: "Molnári, Rába Hidvégi, Szent Tamási, Töttösi, Kopátsi, Koltai, Gutaházi, Ujlaki és Csehi ingatlan Javaknak Conscriptioja" (azaz: összeírása - KG). Kelt "Molnáriban October Holnap 21ikén 829dik Eszt." Vagyis ez a Sallér Judit halála után felvett leltár része.

Részlet a Szenttamásra vonatkozó összeírásból

Eszerint a "Szent-Tamási Helységben" található uradalmi birtok a következő részekből állt (korabeli helyesírással):

 A mai bejegyzésben egy olyan pap életrajzát ismertetem, aki községünkben született. Ő volt Piry István későbbi pápoci plébános. Lássuk az életrajzát:

Az 1965-ös végzősök után nézzük meg, kik maradtak ki 1966-ban a püspökmolnári általános iskolából!

Az osztály létszáma 27 fő volt - az egyik legmagasabb az iskola történetében! Lássuk a neveket:

A mai bejegyzéssel új sorozatot indítok, melyben a 75 éve történt eseményeket mutatom be korabeli újságcikkek (döntően a Vasvármegye című megyei lap) alapján.

Az első ilyen cikk egy bulvárhír a Vasvármegye 1940. február 16-ai számának 2. oldaláról:

A február 21-ei Vasvármegye 6. oldalán szereplő tudósításban pedig egy helyi lakos neve is szerepel:

Kedves Olvasók! A mai bejegyzésben egy újabb I. világháborús katona portréját mutatom be, de ezúttal nem könyvből, mint az előzőekben, hanem személyes visszaemlékezés alapján. Az itt látható képet Nagy Dezsőné, Juci nénitől kaptam, és az édesapját, Rodler Józsefet ábrázolja. (Készült Szilárd Tódor műtermében, Szombathelyen.)

Rodler József 1893-ban született Püspökiben, és 1976-ban halt meg. Az I. világháborús tevékenységéről a lánya már nem sokat tudott elmondani.

Ami biztos, hogy "ágyúk mellett" harcolt, tehát valószínűleg valamelyik tüzér alakulatnál szolgált. Katonaként az olasz frontra került, és még szinte újoncként hadifogságba esett, ahol végül 5 évet töltött el. Ebből kifolyólag jelentős hadi érdemet nem tudott felmutatni, így kitüntetésre sem tett szert.

Hazatérése után 1923-ban házhelyet vásárolt és 1925-ben házat épített Rábaszenttamáson (a Kossuth u. 109. szám alatt állt a ház). Családot alapított: két házasságából 4 gyereke (2 fia és 2 lánya) született. Kevés földjén gazdálkodott, és az e téren elért eredményeinek jutalmául a II. világháború után mintagazda címet és kitüntetést kapott. Erről már korábban írtam, ebben a bejegyzésben olvasható, gazdaságát pedig itt mutattam be.

Az 1892-es bulvárhírek után lássuk, miről írt a Vasmegyei Lapok (VL) c. megyei újság községünk vonatkozásában 1893-ban!

Az első cikk, ami számunkra érdekes, a január 5-ei lapszám 4. oldalán jelent meg, és az ekkor dúló egyházpolitikai küzdelmekkel (a polgári házasságkötés bevezetésével, stb.) kapcsolatos:

Állategészségügyi tájékoztatást találunk a VL 1893. január 15-ei számának 5. oldalán:

Legutóbb a Rába-mentéről egy 1833-as térképet közöltem, de 40 évvel később is készült egy ilyen, ami jól tükrözi a bekövetkezett változásokat. Ez egy átnézeti térkép, ami Hidashollóstól Győrig ábrázolja a folyó mentét, ebből vágtam ki a községünkkel kapcsolatos részt. Lássuk:

Korábban már bemutattam az egykori Püspöki község jobbágyait 1565-ből, ill. 1571-ből. 1577-ből is fennmaradt egy összeírás, amely a győri püspökség kezén lévő uradalmak, így a szombathelyi vár és tartozékainak jobbágyait és azok földesúri adóterheit mutatja be. Listhy János győri püspök halálakor állították össze, a pontos dátuma 1577. április 6. Készítette: Ankherreit János. Mivel a korban Püspöki is a szombathelyi vár tartozéka volt, így az irat fontos forrás községünk kora-újkori történelmére is. Lássuk!

Részlet az urbáriumból

Eszerint az összeírt jobbágyok a következők:

Az 1964-es végzősök tablóképe után lássuk, kik végeztek 1965-ben a püspökmolnári általános iskolában!

Kedves Olvasók! Hanganyag eddig nem volt a blogon, de a mai bejegyzésben egy ilyet találnak.

Hosszas egyeztetések után sikerült ugyanis megvásárolnom az MTVA-tól annak a hangfelvételnek a közlési jogát, amelyen községünk híres szülöttje, Prinz Gyula professzor (arcképét lásd jobbra) beszél életéről, tudományos munkásságáról, ázsiai kutatóútjairól.

A felvételt a Magyar Rádió készítette a tudós halála előtt 2 évvel, 1971-ben. A riporter Pataki Béla, a másik megszólaló Láng Sándor professzor az ELTE Természetföldrajzi Tanszékéről. A hanganyag hossza 24:40.

(Frissítés - 2018.08.11.: Olvasónk, Varga Bálint szerint a riporter nem Pataki Béla, hanem Dr. Székely András az ELTE természeti földrajzi tanszékének egykori professzora volt. Varga úrnak hajdani földrajz-szakosként volt szerencséje Székely tanár úr előadásait hallgatni, ezért ismerte fel a hangját. Köszönöm az észrevételt! Pataki Béla neve az MTVA leírásában szerepelt...)

Prinz Gyula a riporter hosszú bevezetője után, 1:23-nál szólal meg. A felvétel a piros gombra kattintva indul. Hallgassák szeretettel!

A mai bejegyzésben egy régi képeslapot mutatok be Püspökmolnáriból. Bár a lap 4 részét az "akkor és most" c. sorozat keretében már közzétettem, de lássuk most a lapot egyben: