Községünk a századelőn a rábahídvégi körjegyzőséghez tartozott, így annak vezetője Rábapüspöki, Rábamolnári és Rábaszenttamás jegyzője is volt. Száz éve hunyt el az akkori körjegyző, Kovács Kálmán, akinek temetéséről szól a Vasvár és Vidéke című újság 1913. december 14-i számának cikke a 2. oldalon:
Címkék: közigazgatás újságcikk rábamolnári rábapüspöki száz éve történt rábaszenttamás
A 18. században Molnári birtokosai és a szenttamási templom kegyurai a jakabházi Sallérok voltak. A család több generáción át meghatározó szerepet vitt a megyei közéletben, de országos méltóság is került ki közülük. Ők építtették a templomot a mai falakkal, családi sírbolttal a szentély alatt. Ebben a család 5 tagja nyugszik.
A Sallér-família jelentőségére tekintettel az egyes családtagok temetésén elmondott gyászbeszédet nyomtatásban is kiadták. 3 ilyenről van tudomásom, melyek a család történetére - de részben a falu történetére is - komoly forrásértékkel bírnak. A mai bejegyzésben a Sallér István alnádor özvegye, Nádasdi Klára temetésén elmondott gyászbeszédet mutatom be.
A címlapról nagyon sok minden kiderül. Így pl. az, hogy Nádasdi Klára 42 évi házasság után vesztette el a férjét, majd 3,5 évig élt özvegységben. A beszéd szerzője Kiskos Mihály köveskuti plébános, de ez csak a cím végén derül ki. A neve felett 4 sorral olvasható, hogy a "Szent Tamási helységben" hangzott el a beszéd, méghozzá 1765-ben, Szent György hava (április) 22-én.
Jászos=gyászos. A mai fül számára szokatlanul hangzanak a "boldog ki mulás" és a "boldog halál" kifejezések...
Címkék: gyász szenttamás molnári sallérok
Busits Pál 1832-53 között volt itt plébános. Szombathelyen született 1806-ban, pappá szentelték 1829-ben. Nevelő volt Palinban egy nemesi családnál (1829-31), majd káplán Ikerváron (1831) és Hídvégen (1831-1832). Szenttamási plébános lett 1832 májusában. 1853 májusában a plébániáról lemondott, és az üresedésben levő püspökség javait igazgatta; 1854-ben a szeminárium vicerektora (rektorhelyettese) és karkáplán lett. 1875-ben szentszéki ülnökké nevezték ki. Elhunyt 1882-ben Szombathelyen.
Tóth Zsigmond János 1853-1866 között volt községünk papja. Hídvégen született 1824-ben Tóth Lajos és Jelencsics Juliann
Frissítés - 2014. szeptember 2.: Ahogy az itt olvasható gyászjelentésből megtudtam, az atyát a szenttamási temetőben helyezték örök nyugalomra. Sírjára azonban még nem bukkantam rá.