A mai bejegyzésben egy érdekes, mondhatnám azt is, hogy rejtélyes térképet mutatok be. A térkép ugyanis – bár magyar nyelvű – viszonylag kevés adatot tartalmaz. Készítője Cvitkovich Sándor (aki a 18-19. század fordulóján tevékenykedett), de a készítés pontos ideje nem ismert. Aránymértéket nem használ, de területmértékként a korabeli bécsi osztályt tünteti fel a jobb alsó sarokban. A bal alsó sarokban a készítő latin nyelvű nyilatkozata olvasható a valósággal való megegyezésről. Az északi irányt díszes nyílvessző jelöli.

A térkép eredetije a Magyar Országos Levéltárban a Sallérok iratai között (P 285 7. csomó 46.), Molnárinál található. Innen (és a térkép feliratából) tudható, hogy az ő földjeiket ábrázolja.

A „Mutató Tábla Számok Rende szerént” nem a térkép címe, hanem a jelmagyarázaté. Ebből kiderül, hogy 7 dűlőt ábrázol, melyeknek a méretét is megadja.  A 7-ből 4 dűlő egy egységet alkot, a másik három ettől a tömbtől és egymástól is elkülönül, azok csak „lógnak a levegőben”. A dűlők beazonosítását az utak feltüntetése segíti.

A 4 dűlőből álló egységet nyugatról a hídvégi földek, keletről a molnári földek, délről a „Hidvégi út” határolja, az úttól északra a „Körmendi út”, a „Nyáros utya” és a „Fűves ut” halad. Az Irtás nevű dűlőben Tóth Mihályné földjét veszi körül a Sallérok birtoka. Az Árpási táblát a községhatár osztja ketté, a dűlőben egy hatalmas bozótos terület is található. (Itt lehetett az egykori Árpás község?!) Az Árpási táblától északra egyébként a Sallérok kuriális erdeje feküdt (az ezt ábrázoló 1762-es térképet a későbbiekben majd bemutatom.).

A másik 3 dűlő neve: „Hidvégi uton alul”, „Kert allai tábla”, „Az Vendég fogadónál lévő Tábla”. 

Ha tetszett a bejegyzés, lájkold! Ha észrevételed van, szólj hozzá! Ha pedig tetszik a blog, csatlakozz a törzsközönségéhez a facebook-on, hogy elsőként értesülhess a frissítésekről!