A mai bejegyzésben 3 rövidhírt ismertetek 1959 áprilisából. Az első a Vas Népe április 15-ei számának 4. oldalán jelent meg: 

Az április 25-ei Vas Népe-lapszám 4. oldalán olvasható az alábbi tudósítás:

A mai bejegyzésben egy hosszabb cikket ismertetek a Vas Népe 1965. április 13-ai számából (4. oldal), melynek több püspökmolnári vonatkozása is van. A címe ez:

A tartalma pedig a következő:

Ma már csak kevesen tudják, hogy egykor községünkben néptánc-oktatás is volt. Az e célból létrejött csoport - megszakításokkal ugyan, de - bő két évtizedig fennállt. A mai bejegyzésben erről lesz szó.

Az első tánccsoport 1951-ben alakult az iskola 6. osztályában. 1954-ben ez az évfolyam kimaradt az iskolából, így jött létre az első felnőtt lány néptánccsoport Pungor Imre és Piry Antónia (később Gyarmati Istvánné) vezetésével. Tagjai voltak: Kiss Erzsébet, Szabó Julianna, Piri Teréz (az első sorban jobbról a 2.), Varga Elvira, Szijártó Zsuzsanna, Sipos Ilona, Bencsik Margit, Marton Júlia (a 2. sor bal szélén, 1939. november 6-án született a püspöki kocsma épületében - lányának, Lengyel Helgának köszönöm az információt! 2016.11.06.), Kranczl Katalin, Pungor Zsuzsanna. Elsőként egy somogyi leánytáncot és üveges népitáncot tanultak meg.

Balra egy 1955-ből származó fotó látható a tánccsoport tagjairól. (A Falukrónikában a KISZ tánccsoportjaként szerepelnek.)

A mai bejegyzéssel új sorozatot indítok, melyben a 75 éve történt eseményeket mutatom be korabeli újságcikkek (döntően a Vasvármegye című megyei lap) alapján.

Az első ilyen cikk egy bulvárhír a Vasvármegye 1940. február 16-ai számának 2. oldaláról:

A február 21-ei Vasvármegye 6. oldalán szereplő tudósításban pedig egy helyi lakos neve is szerepel:

A mai bejegyzésben a Vas Népe című megyei napilap 1965. január 30-i számának 5. oldaláról az alábbi rövid képes tudósítást mutatom be:

A Püspökmolnári Önkéntes Tűzoltó Egyesület fennállásának 125. évfordulója alkalmából már több bejegyzést írtam, legutóbb pl. néhány régi képet közöltem az egykori női rajról (elolvasható itt). A mai bejegyzésben ismét róluk lesz szó.

2005 áprilisában a tv2 Aktív c. műsorában Jana Gabriella riportot készített a hölgyekről. Ezt a néhány perces felvételt sikerült megszereznem (köszönet érte a televízió illetékes munkatársainak!), és alább közzé teszem. Még analóg kazettán lett rögzítve, ezért a hang nem tökéletes, de ez semmit nem von le az értékéből. (A 3:13 hosszúságú film elején nálam először egy hirdetés jelenik meg, de ez átugorható.)

Lássuk:

A mai bejegyzésben 1957 november-decemberi újságcikkeket mutatok be a korabeli Vas Népéből.

Elsőként jöjjön egy futball tabella a november 13-ai- lapszám 6. oldaláról:

Tanfolyamindításról tudósít a Vas Népe 1957. december 7-ei száma (4. oldal):

Az 1950-es években Horváth Miklós szervező munkájának eredményeként a Püspökmolnári Önkéntes Tűzoltó Egyesület keretén belül létrejött egy női raj. Ez 7 fővel alakult meg, de a létszám hamarosan nőtt, a családos anyukák helyét pedig a fiatalabb lányok vették át. A raj a '70-es évekig állt fenn. Működése során nemcsak a férfiakat segítette és kulturális programokat szervezett, de megyei és országos tűzoltóversenyeken is megállták a helyüket.

Egy ilyen megmérettetésről készült az alábbi néhány kép:

A női raj felállt a versenyhez

A mai bejegyzésben egy olyan egyesületet mutatok be, mely közel fél évszázadig működött, fennállása során túlélt több rendszerváltást, a vezetőségében sokan megfordultak, és a tagsága is jelentős volt.

 A szervezet „Püspöki-i­−Szenttamási tejszövetkezet” néven alakult 1903. dec. 10-én Szenttamáson 55 taggal és 128 üzletrésszel, a tagok által megtermelt tej begyűjtése, értékesítése céljából. Az alakuló ülés levezetésére Rigó Zsigmond apátplébánost kérték fel. 1904. dec. 31-én a tagok száma már 57 volt, az üzletrészeké pedig 171.

A szövetkezet első vezetői: igazgatósági elnök 1904-7. között: Ormosi Ede, igazgatósági tagok: Józsa Gábor és Schaden Gusztáv. Egy 1907. január 19-én kelt irat szerint Ormosi Ede elnök „nagybeteg”, ezért helyettes elnökként Józsa Gábor írt alá. Őt 1908-ban elnökké is választották, amit egészen 1925-ig látott el. Elnökségi tagok 1907-től: Jakab Elek, Szanyi István, 1911-25. k.: Szanyi István, Schaden Gusztáv. Elnök 1925 februárjától 1928-ig: Szijjártó György, elnökségi tagok: Danka János, Varga György. 1928 márciusában a teljes vezetőség lecserélődött: elnök lett – alig egy hónapra - Szanyi Antal, az elnökségi tagok pedig Bauer Gyula és Gálos István. 1928 áprilisában visszatért a korábbi vezetőség: 1933-ig újra elnök Szijjártó György, elnökségi tagok pedig 1929-33. k.: Danka János és Varga György.

A mai bejegyzésben olyan rövidhíreket közlök a Vas Népe c. megyei napilapból, melyeknek van püspökmolnári vonatkozása. Az első a lap 1958. június 20-i számának 6. oldalán olvasható:

Az alábbi tabella a VN 1958.06.22-i számából való (8. oldal):

1904-ben egy új szervezettel gyarapodott községünk. Ez év január 5-én ugyanis Molnári község állattenyésztő gazdái megalapították a molnári tejszövetkezetet, amely a tevékenységét május 1-én kezdte meg. Az egylet célja: „a tagjainak istállóiban termelt tejnek közösen való legelőnyösebb értékesítése”. Az alapszabály szerint a szövetkezetnek tagja lehetett „Molnári községben és környékén tehenészettel foglalkozó minden önálló feddhetetlen egyén (férfi és nő) vagy testület”. Az egylet 29 taggal alakult, az üzletrészek száma ekkor 53 volt (a szavazati arány is ennek megfelelően alakult). A legtehetősebb, és így legnagyobb szavazati hányaddal rendelkező alapító tag Sely Sámuel volt 4 üzletrésszel.

A molnári tejszövetkezet érdekesen díszített pecsétje

A Magyar Távirati Iroda - online is elérhető - 1936. június 9-i tudósításának 14. oldalán számolt be az alábbi tragikus végű csónakbalesetről:

A Vasvármegye c. korabeli megyei lap hosszabb cikkben tudósított a tragédiáról (1936.06.09. 3. oldal):

70 évvel ezelőtt községünkben járt és sokrétű programot bonyolított le Kovács Sándor megyéspüspök. A Vasvármegye c. lap így harangozta be az eseményt (1944.05.21. 11. oldal):

A Vasvármegye május 24-i száma az 5. oldalon részletesen beszámolt a Püspöktamásiban lezajlott eseményről:

Rövidhírek 1964. márciusából

A mai bejegyzésben 4 rövidhírt teszek közzé 1964. márciusának végéről. Az első a Vas Népe (VN) 1964. március 21-i számának 8. oldalán olvasható:

A VN 1964. március 25-i számában szintén a 8. oldalon olvasható az alábbi hír az iskolával kapcsolatban:

A mai bejegyzésben 3 rövidhírt teszek közzé 1958 februárjából, a Vas Népe c. megyei napilap korabeli cikkei alapján.

Az első a lap 1958. február 11-i számának 5. oldalán található: 

A második - már tartalmasabb - rövidhír a megyei újság 1958. február 18-i számában a 4. oldalon jelent meg:

Egy 3 héttel korábbi bejegyzésben bemutattam a helyi tűzoltó egyesület megalakulásának körülményeit. Az első időkben a szervezet működése viszonylag jól dokumentáltan fennmaradt - köszönhetően a Vasmegyei Lapok című megyei újságnak (VL). Az újságcikkek alapján az alábbiakban bemutatom a szervezet működését 1890-92 folyamán.

1890-ből két újságcikk maradt fenn, ami számunkra érdekes. Az első a VL június 12-i számának 2. oldalán:

Egy december 18-i újságcikk (3. oldal) pedig a januárra tervezett farsangi táncvigalomról ír:

Az 1960-70-es években élénk kulturális élet folyt községünkben, melyből több szervezet is kivette a részét. Ennek egyik bizonyítéka az a két újságcikk, amely arról számol be, hogy 1961 őszén egy időben két színdarabot is tanultak községünkben. (Talán a kultúrház meghirdetett bővítésének hatására?)

Az első tudósítás a Vas Népe c. megyei napilap 1961. november 28-i számának 4. oldaláról való: 

A másnapi lapszám 4. oldalán pedig ez jelent meg:

A két, 1961 októberi rövidhír után ezúttal két novemberi, Püspökmolnárival kapcsolatos beszámolót teszek közzé a Vas Népéből. Az első, a sportpálya öltözőjével kapcsolatos hír a novembver 23-i lapszám 4. oldalán jelent meg:

A másik rövidhír a Vas Népe 1961. november 24-i számának 4. oldalán jelent meg:

A kiegyezés után általános gazdasági fellendülés következett be, ami hamarosan vidéken is éreztette hatását. A földművesek is egyre több anyagi javakra tettek szert, aminek a védelméről gondoskodni akartak. Így egyrészt biztosító egyesületek, másrészt tűzoltó egyletek alakultak. A mai bejegyzésben a helyi önkéntes tűzoltó egyesület megalakulásának körülményeiről írok a korabeli megyei újság cikkei alapján.

Elsőként Molnári község ismerte fel a tűz elleni védekezés lehetőségét, ill. tudott ehhez anyagi fedezetet biztosítani. Ezt igazolja a vármegye köztörvényhatósági bizottságának 1888. február 6-án de. 10.00-kor kezdődő közgyűlési napirendjének 34. napirendi pontja (Vasmegyei Lapok február 2. 2. oldal):

A Vasmegyei Lapok (VL) híradása szerint a június 5-én Geregyében tomboló tűznél a megyebizottsági jóváhagyással vásárolt fecskendő jó szolgálatot tett.

A szomszédos Zsennyében ekkor már működött tűzoltó-egyesület, így bizonyára eleink is látták, hogy egy felkészült önkéntes tűzoltó hatékonyabban tud megküzdeni a "vörös kakassal", mint egy lelkes amatőr. Ezért összefogott Molnári, Szenttamás és Püspöki lakossága, és önkéntes tűzoltó egyletet alapítottak (ahogy Rum és Hídvég lakói is). Erről a Vasmegyei Lapok 1888. augusztus 2-i száma tudósít:

Az 1929-ben kitört, majd hamarosan hazánkat is elérő nagy gazdasági világválság súlyosan érintette a szegényebb rétegeket, Magyarországon - agrárország lévén - elsősorban a parasztságot. A hatások ellensúlyozására a gazdatársadalom élénk szervezkedésbe kezdett: ennek egyik jelentős eleme volt a Kisgazdapárt újjáalakítása, de a különféle gazdasági egyletek megszervezése is.

Püspöktamásiban is létrejött egy ilyen szervezet, a Püspöktamási Gazdakör, mely a Vasmegyei Gazdasági Egyesület fiókszervezete volt. Az alábbiakban ennek a megalakulásáról számolok be. (A helyi gazdák szervezkedésére már volt példa korábban, szintén fiókszervezetként: a Rábapüspöki Gazdakörre gondolok.)

A szervezet alakuló közgyűlésére 1931. november 29-én került sor, a megyei anyaegyesületet szentmártoni Radó Lajos képviselte. A gyűlésen 42-en jelentek meg, mindannyian püspöktamási lakosok, közülük 41 férfi és 1 nő. A foglalkozási arányok: 38 földműves, 1 tanító, 1 kőműves, 1 kovács és 1 háztartásbeli. A tagok névsora: