A hároméves terv keretében épült, 1949-re befejezett, 1961-ben bővített kultúrházban egykor gazdag kulturális élet zajlott. (Lásd a poszt végi linkek alatt.) A a községi könyvtárban fellelhető kéziratos Falukrónikából ma 3 olyan leírást közlök, amelyek az itteni egykori énekkarról, zeneoktatásról és irodalmi színpadról szólnak. Lássuk!

1866 március 6-án a Pesten tartózkodó tolnai gróf Festetics (II.) György, a szenttamási plébánia és a vele összekapcsolt molnári apátság kegyura kinevezte apátplébánossá Szabó Józsefet. Erről kiállította a kinevezési okiratot, illetve tájékoztatta a szombathelyi megyéspüspököt. A püspöknek írt levél így szól:

"Különös figyelemmel tisztelt

             Méltóságos Megyés Püspök Úr!

Szóbeli értekezésünk folytán van szerencsém Méltóságodat buzgó tiszteletem kijelentése mellett, jelen soraimmal is arról értesíteni, miszerint a megürült Sz:Tamási Plébániára, és apátságra Tisztelendő Szabó Jósef (!) Urat neveztem ki, miről is kinevezési okiratot azon alázatos kérelmem késéretében (!) terjesztem fel Méltóságodhoz, hogy a' Pontificaliákkali élhetés engedélyének kieszközlése tárgyában a' Romai (!) Pápa Őszentségénél a' szükséges lépéseket megtenni kegyeskedjék.

         Ki midőn magamat 's családomat Méltóságod kegyes malasztiba (!) ajánlanám legbuzgóbb tiszteletem kijelentésével maradok

Méltóságodnak

Pesten Martius 6án 866                                         alázatos szolgája

                                                                   gróf Festetics György"

A kinevezési okmány szövege:

A kinevezési okirat részlete

A mai bejegyzésben olyan újságcikkeket mutatok be, amelyek 100 évvel ezelőtt, 1924. januárjában jelentek meg a Vasvármegye című újságban. (Januárban kellett volna közzétennem őket, de elmaradtak... A "száz éve történt" sorozat, 1923 november-decemberi újságcikkeket tartalmazó bejegyzése itt olvasható, míg egy 1924. februári újságcikket pedig itt tettem közzé.)

Rögtön az újévi lapszámban ez a hirdetés olvasható (5. oldal):

A vendéglőnek komoly tartozékai voltak. A 4.000 négyszögöl 14.386,4 m2, azaz 1,4 hektár.

A január 4-ei Vasvármegye 6. oldalán pedig ez a közlemény volt olvasható. Vajon miért maradt el az árverés? Talán az eddigi bérlővel meg tudtak állapodni a folytatásról?... Vajon ki volt ő?

A mai bejegyzésben 50 évvel ezelőtt, 1974 februárjában megjelent újságcikkeket ismertetek a Vas Népéből, amelyekben Püspökmolnári neve említésre került. Mindössze 2 ilyet találtam... (Az "50 éve történt" sorozat előző, 1974 januári újságcikkeket bemutató posztja itt olvasható el.)

Az első a február 12-ei lapszám 8. oldalán olvasható:

Ez a cím nekem elég semmitmondónak tűnik, mert az iskola enélkül is az úttörőcsapat otthona volt...

A második újságcikk a Vas Népe 1974. február 14-ei számában olvasható (8. oldal):

Hosszú idő után ezúttal folytatódik az I. világháborút megjárt községbelieket bemutató sorozat. A mai bejegyzésben egy tüzért mutatok be a Felszeghy Ferenc és Reé Antal által szerkesztett "A magyar tüzér. A magyar tüzérség története" (Bp. 1938.) c. könyvből, amit nemrég kölcsönkaptam Somogyi Gabriellától. Ezúton is köszönöm!

Ennek a könyvnek egy másik példányát már láttam korábban, de abban ezek szerint átsiklottam Babos Károly felett. (Ennek egy kiszakadt lap is lehetett az oka...)

Rövidítések:

K.cs.k.: Károly csapatkereszt (12 heti folyamatos frontszolgálattal lehetett elnyerni)

H. e. é.: Magyar Háborús Emlékérem (Alapítására 1929 májusában került sor. A fronton teljesített szolgálat alapján karddal és sisakkal, míg a hátországi szolgálat alapján kard és sisak nélküli díszítéssel adományozták.)

Ma olyan iskolai képeket osztok meg, amelyek nagyon régen kerültek hozzám, és már azt sem tudom, kitől vagy honnan. Lássuk őket!

Először jöjjön az 1969-es kisdobos- és úttörőavatás egyik fotója (annak idején ez lett a fájl neve):

A gyerekek mellett Gyarmati Istvánné úttörő csapatvezető áll, az asztalnál Nagy Károlyné vagy Balikó Mihályné ül? Valószínűleg az 1962-ben születettek kisdobos(sá) avatását látjuk a képen, ők 1976-ban maradtak ki, a ballagási csoportképüket itt mutattam be.

Úgy vélem, ez a kép is ugyanakkor készült:

A mai bejegyzésben egy olyan újságcikkeket mutatok be, amelyek 100 évvel ezelőtt, 1924. február 3-án jelent meg a Harangszó című, Szentgotthárdról szerkesztett evangélikus újság 46. oldalán. (A "száz éve történt" sorozat előző, 1923 november-decemberi újságcikkeket tartalmazó bejegyzése itt olvasható.)

A cikk az újság fenntartására indított gyűjtés eredményéről számol be. (Mivel akkoriban az infláció egyre jobban elértéktelenítette a pénzt, a koronát, ezért terményben – tojásban – hirdették meg a gyűjtést, de voltak, akik pénzben is adakoztak.)

Idén novemberben lesz 100 éves a szenttamási harangláb, amely egy evangélikus birtokos, Schaden/Scháden Gusztáv adományából épült 1924 folyamán. (Az avatóünnepségről ebben a bejegyzésben írtam.) Schaden Gusztáv és családja azonban nemcsak ezt az egyetlen adományt tette, jótéteményeiknek ugyanis se szeri, se száma. A mai bejegyzésben ezekből villantok fel néhányat.

Az első ilyen a Harangszó című lap 1914. március 10-ei számában olvasható (193. oldal):

A nemeskoltai harangalap javára indított gyűjtésbe is adakoztak (Harangszó 1920. december 26. 311. oldal):

Kedves Olvasók! Az idei első. blogbejegyzésben 50 évvel ezelőtt, 1974 januárjában megjelent újságcikkeket ismertetek a Vas Népéből, amelyekben Püspökmolnári neve említésre került. Mindössze 2 ilyet találtam... (Az "50 éve történt" sorozat előző, 1973 november-decemberi újságcikkeket bemutató posztja itt olvasható el.)

Az első újságcikk a községünkben születetett Prinz Gyula halálhírét közli (1974.01.05. 7. oldal):

A másik pedig egy rövidhír a Vas Népe 1974. január 16-i számából (8. oldal):