Ahogy arról már korábban is többször írtam, a Molnáriban birtokos jakabházi Sallér-családnál rengeteg gazdasági témájú irat maradt fenn.  A mai bejegyzésben egy ilyen dokumentumot ismertetek 1794-.ből.

Lássuk a szöveget eredeti helyesírással:

"Alább irtt adom tudtára mindeneknek a' Kiknek illik, hogy én ez mái Napon, és alább irtt Esztendőben Nagysághos Motesyiczky Judith Aszszonysággal Contracturs (szerződésre - KG) léptem, a' mi némű Gyapjuia Eö Nagyságánakvagyon, és lenni fog eőt (azaz: öt - KG) Esztendők ell folásáig 46 f az az Negyven hat forintokért meg vettem mind itten, mind pedig Somogy és Szala Vrgyei (azaz: Zala vármegyei - KG) Gyapjuval

A mai bejegyzésben két újságcikket ismertetek 1922 tavaszáról a korabeli megyei napilapból, a Vasvármegyéből. (A "száz éve történt" sorozat előző része ide kattintva olvasható.)

Az 1922-es választás előtt a Vasvármegye 1922. április 19-ei lapszáma ismertette a választókerületek - köztük a vasvári - beosztását (3. oldal):

Azt hiszem, Rábaszenttamás a nyomda ördöge miatt maradt ki...

Az egyik jelölt, Haller István kampánykörútjának egyik állomása Rábamolnári volt (Vasvármegye 1922.05.12. 4. oldal):

Kedves Olvasók! Nagyszerű hírt tudok bejelenteni! 2022 folyamán teljes körűen megújul Festetics (II.) György síremléke a régi molnári temetőben!

A több éves előkészítő munka, a lefolytatott egyeztetések sikerre vezettek: az idei év folyamán teljes körű felújításon esik át Festetics (II.) György síremléke a régi molnári temetőben. Ezzel a mára erőteljesen leromlott állapotú síremlék méltó nyughelye lesz gróf Festetics György volt miniszternek és feleségének, gróf Erdődy Eugéniának.

A mai bejegyzésben Holpert István püspöktamási plébános 1947 áprilisi feljegyzéseit ismertetem a plébánia történetéről vezetett naplóból, a Historia domusból. (A "75 éve történt" sorozat előző, 1947 márciusi része itt olvasható.) 

Először lássunk egy képet a naplóbejegyzésből (részletek lejjebb):

A teljes naplóbejegyzés pedig így szól:

1972 áprilisában a teljes hónap során három Vas Népe-cikkben szerepelt Püspökmolnári neve (mindegyik sporthír), ma ezeket ismertetem. (Az "50 éve történt" sorozat előző posztja ide kattintva olvasható el.)

A járási futball-bajnokságról szóló tudósításban szerepel először a község neve (Vas Népe 1972.04.08. 6. oldal):

Másodjára az április 12-ei Vas Népe 6. oldalán egy sakkversenyről szóló tudósításban említenek egy helyi versenyzőt:

Kedves Olvasók! Az alábbiakban a 2022-es országgyűlési választás és népszavazás községi eredményeit mutatom be, amelyet már tegnap szerettem volna, de az adatok késői közzététele és más irányú elfoglaltságaim miatt csak most tudok ismertetni. Lássuk is őket!

A részvételi adatok napközben és urnazáráskor:

A fentiekből jól látszik, hogy Püspökmolnáriban a 7.00-s, a 11.00-s és a 13.00-s adat maradt el az országos részvételtől, utána viszont megfordult a helyzet. Urnazáráskor már mintegy 7 %-kal többen mentek el szavazni, mint országosan.

A záróérték azt jelenti, hogy községünkben 523 fő élt a szavazati jogával, míg 169 fő (24,42 %) otthon maradt. A választók száma tehát 692 fő volt.

Lássuk az egyéni jelöltekre leadott szavazatok megoszlását:

Bár ma április 1. van, de a most bemutatásra kerülő dokumentum nem vicc: tényleg egy tyúk gyászjelentése következik! Eredetije a vasvári múzeumban található meg, a kisunyomi Korchmáros-család - melynek több tagja községünkben nyugszik - iratai között.

Lássuk!

A szöveg gépelt változata így szól:

A mai bejegyzésben Holpert István püspöktamási plébános 1947 márciusi feljegyzéseit ismertetem a plébánia történetéről vezetett naplóból, a Historia domusból. (A "75 éve történt" sorozat előző, 1947 februári része itt olvasható.) 

Az 1947 márciusi naplóbejegyzések:

A szöveg gépelt változata így szól:

Egy érdekes cikkre akadtam a Molnárok Lapja 1938. március 26-i számában (155. oldal): 

Megkerestem a hivatkozott - elég terjedelmes - Vasvármegye-cikket is (1938. február 26. 4. oldal), amely az "Óriási károkat okoz a Rába a malomtulajdonosoknak és a földbirtokosoknak" címet viseli. A községünkkel kapcsolatos rész így szól:

1929 márciusában komoly gondot okozott az árvíz a Dunántúlon, így Vas megyében is. Erről egy terjedelmes tudósítás jelent meg az Uj Nemzedék című lap 1929. március 22-i lapszámának címoldalán:

A Vas megyei helyzetet bemutató részlet így szól:

1972 márciusában, a teljes hónap során mindössze egy Vas Népe-cikkben szerepelt Püspökmolnári neve, ma ezt ismertetem. (Az "50 éve történt" sorozat előző posztja ide kattintva olvasható el.)

A járási labdarúgóbajnokság I. osztályának tavaszi sorsolását bemutató újságcikk a március 17-ei lapszám 6. oldalán található:

Száz évvel ezelőtt, 1922 márciusában a korabeli megyei napilapban - a Vasvármegyében - 2 újságcikkben és 2 hirdetésben is szerepelt községünk (pontosabban valamely elődközség) neve. Ma ezeket ismertetem. (A sorozat előző része ide kattintva olvasható.)

Először egy március 8-i rövidhírben találjuk meg Rábamolnári nevét (4. oldal):

A másnapi Vasvármegye a 2. oldalon részletesebben is ír a témáról:

Ebben a korábbi bejegyzésben bemutattam egy beszolgáltatási lapot 1948-ból. Ma ehhez kapcsolódó dokumentumokat mutatok be, amelyeket ugyancsak a Püspökiben élt Józsa Béla lányától, Józsa Esztertől kaptam. 

Elsőként egy felhívást - de a tartalma szerint inkább felszólítást - láthatunk 1947-ből. Az utolsó két mondata különösen fenyegető volt...:

Következzen egy felhívás 1951-ből, amely még aznapi teljesítést írt elő! Az utolsó mondata ennek is tanulságos...

Az 1921. évi LIII. törvénycikk, a testnevelési törvény értelmében minden olyan 12 és 21 év közötti magyar fiatal (fiú), aki nem járt iskolába (ahol is kötelező volt a testnevelés), köteles volt hetente egy bizonyos óraszámot gimnasztikai gyakorlatokkal tölteni. Ez a törvény fektette le az alapjait a leventemozgalomnak, amely a Honvédelmi Minisztérium irányításával a katonai előképzést szolgálta (kijátszva ezzel a trianoni békeszerződés katonai korlátozásait). Ennek alapján jöttek létre országszerte a levente egyesületek, amelyek a testnevelés mellett nagy hangsúlyt fektettek a fegyelemre és a valláserkölcsi nevelésre is.

Az alábbiakban a községünkben működő Levente Egyesület megalakulását mutatom be:

A mai bejegyzésben egy olyan fekete-fehér légifelvételt teszek közzé, amely 1972. szeptember 14-én készült falunk felett 1970 méteres magasságból, közepesen párás időben. A film típusa Ilford FP, a kamera típusa RC-8 volt. A fotó megrendelője a Kartográfiai Vállalat volt, megtalálható a fentrol.hu oldalon.

A felvétel egészben így néz ki:

A falu a kép bal szélén látható, középen a Rába kanyarog, a kép alsó felén pedig a vasútvonal fut. Nézzük meg most egyes részleteket kinagyítva!

1947 februárjában is rögzített bejegyzéseket a plébánia történetéről vezetett Historia Domusba a plébános, Holpert István. Ma ezeket mutatom be. (A "75 éve történt" sorozat előző része itt olvasható.)

Februárban ezeket írta az atya:

A szöveg gépelt változata:

A mai bejegyzésben a helyi Vöröskereszt első két évtizedéről olvashatunk - és láthatunk pár képet - a községi könyvtárban fellelhető "Falukrónikában" található feljegyzések alapján. Lássuk! (A képek rájuk kattintva nagyíthatók!)

Már sokszor írtam, hogy a plébániánk 1940-es évekbeli mindennapjairól szóló naplót, az ún. Historia domust, Holpert István plébános vezette, így épp ideje, hogy felvázoljam az atya portréját.

Holpert István 1941. január 30-án érkezett a Zala megyei Tófej-Lórántházáról, majd vette át február 3-án – először még csak adminisztrátorként – a Püspöktamási Plébánia irányítását a nyugalomba vonult Nagy Lászlótól. A hivatalos plébánosi kinevezése fél évvel később, július 29-én érkezett meg, az ünnepélyes beiktatására pedig csak szeptember 28-án került sor. Ebben az évben 33 éves volt és 10 éve szolgált papként.

Az első "előléptetés" már októberben érte: a megyéspüspök az idős rábahídvégi plébános, Szekér Antal pápai kamarás helyett a vasvári esperesi kerület KALOT-titkárává nevezte ki. (KALOT: Katolikus Legényegyletek Országos Tanácsa, a katolikus fiúkat összefogó szervezet.) Ehhez kapcsolódóan október 28-29-én 2 napos KALOT-igazgatói kiképzésen vett részt az atya Szombathelyen, amelyet P. Nagy Töhötöm jezsuita szerzetes, a KALOT országos alelnöke vezetett. Ő érezhetően hatalmas befolyást gyakorolt Holpert atyára, aki ezt írta róla a naplójába: „hallgatóit valósággal elbűvölte és átvarázsolta a kiváló szerzetes-atya. Mint lelkes Kalot-isták jöttünk haza”. 

A mai bejegyzésben két újságcikket ismertetek a Vas Népéből 1972 februárjából. (Az "50 éve történt" sorozat előző posztja ide kattintva olvasható el.)

Az első cikk a megyei újság február 2-ai számának 6. oldalán található:

A másik újságcikket pedig a Vas Népe 1972. február 8-i számában olvashatjuk (3. oldal): 

A mai bejegyzésben 8 gyászjelentést mutatok be Püspökmolnáriból, az 1956-88 közti időszakból, melyek az Országos Széchényi Könyvtár gyászjelentés-gyűjteményéből valók.

Időrendben az első Marton István molnár, malomtulajdonos gyászjelentése 1956 tavaszáról:

Marton István (és felesége) portréját lásd itt, sírjukat pedig ebben a bejegyzésben.

A következő évből maradt fenn Behm Gábor gyászjelentése: