Régi MTI-fotók Püspökmolnáriból

A mai bejegyzésben az MTVA Archívumában fellelhető fotókat mutatom be községünkről, melyek felhasználási jogát megvásároltam. A gyűjteményben összesen 5 püspökmolnári vonatkozású kép van. Lássuk őket! (Leírás a képek alatt.)

Püspökmolnári, 1953. szeptember 19. Bakó László hat holdas püspökmolnári dolgozó paraszt családjával 10 m3-es betonsilót épít két tehén és két növendék részére 728 Ft kölcsönnel. MTI Fotó/Magyar Fotó: Tóth László

Középen a bajuszos úr id. Bakó László, jobbra a fejkendős asszony Csejtey Gyuláné (Annus néni), balról a kislány pedig Bakó Mária (Bakó László lánya, ma Varga Gyuláné). A silóban álló Bakó László mellett Bakó István, aki a Petőfi Sándor utcában lakott (most Antal Ferenc festő lakik a házban). A guggoló fiatalember Büki Antal, aki abban az időben az Úttörő utcában lakott. Gosztonyi Edénének köszönöm az információt! 

Kapcsolódó bejegyzés: Püspökmolnári gazdák és a silóépítkezési hitelakció

A Püspökmolnári Rába MTSZ 1973-as évének bemutatása után lássuk, hogyan gazdálkodott a községi téesz a következő évben, 1974-ben! (A szövegrészek jobb alsó sarkában lévő nyilakra kattintva nagyítani lehet!)

A mai bejegyzésben 1918. szeptemberi és októberi újságcikkeket ismertetek a Vasvármegyéből. (A sorozat előző része ide kattintva olvasható.)

Az első cikk egy rövid említés a Vasvármegye 1918. szeptember 4-i számának 4. oldalán: 

Egy halálesetről tudósít az 1918. szeptember 13-ai lapszám a 3. oldalon:

A kutatásaim során egy 1612-ben meghozott vármegyei ítéletre akadtam, amelyben egy Püspökiben lakott jobbágy is érintett volt. Az alábbiakban ennek a tartalmát ismertetem.

Részlet az iratból

Kutatásaim során a Zalamegyei Ujság 1932. szeptember 8-i számának 3. oldalán községünkkel kapcsolatban egy döbbenetes - de azt el kell ismerni: eléggé figyelemfelkeltő - címmel találkoztam:

De mi is az a borbatyuzás? És a "szijás"? És miért kívánt emberáldozatot?

Kiderül a cikkből:

A mai bejegyzésben 75 évvel ezelőtti újságcikkeket teszek közzé a korabeli megyei újságból, a Vasvármegyéből. (A sorozat előző része itt olvasható).

A Vasvármegye 1943. július 7-i számának 4. oldalán olvasható a "278 fegyvertartási engedélyt adtak ki a vasvári járásban" című cikk. Ebben számos helybéli neve olvasható: Sátorhelyi Mihály MÁV főtiszt Rábamolnári, Kántor Károly ny. MÁV állomáselöljáró Rábamolnári, Sely Gyula körjegyző Rábamolnári, Balikó Mihály tanító Püspöktamási, Horváth János erdőőr Rábamolnári, Horváth Ferenc földmíves Rábamolnári, Kovács Miklós ny. tiszthelyettes Rábamolnári, Marton István molnár Püspöktamási.

Sátorhelyi Mihályról és Kántor Károlyról kinek van valamilyen információja?

A Vasvármegye 1943. szeptember 3-i számában, a 8. oldalon pedig egy pályázati hirdetményben találkozunk községünk nevével:

A Nemzeti Képes Sport című újság 1993. augusztus 10-i számának 6. oldalán találtam az alábbi rövid újságcikket:

A mai bejegyzésben 1968. július-augusztusi újságcikkeket mutatok be a Vas Népéből. (A sorozat előző része ide kattintva olvasható.)

Az első újságcikk a lap 1968. július 20-i számának 4. oldalán található, a címe: Járási összetett honvédelmi versenyek Körmenden, Szentgotthárdon és Vasváron. A bevezetője így szól:

A vasvári járásról szóló részletben találkozunk községünk nevével, a női versenyzőknél:

A mai bejegyzésben 1918. júliusi és augusztusi újságcikkeket mutatok be. (A sorozat előző része ide kattintva olvasható.)

Először lássunk egy hirdetést a Vasvármegye 1918. július 2-i számának 4. oldaláról:

Úgy tűnik, az árverés nem hozott eredményt, ugyanis egy hónappal később - némiképp átfogalmazva - újra  meghirdették a "nagyvendéglőt", azaz a kocsmát (Vasvármegye 1918.08.04. 8. o.): 

És akkor jöjjön a mai témánk. Egy községünkkel kapcsolatos érdekes - de erősen propagandisztikus - újságcikket találtam az 1953. augusztus 16-i Szabad Földben (5. oldal). A címe így hangzik:

A cikk pedig így szól (a jobb alsó sarokban lévő nyilakra kattintva nagyítható!):

Ahogy arról ebben a bejegyzésben egy újságcikk alapján már írtam, a helyi Önkéntes Tűzoltó Egyesület - pontosabban az első jogelődje - valamikor 1888. júliusában alakult meg. Tehát jelenleg 130. évesek. (A helyi ÖTE 1889-et tartja az alakulás évének.) Sajnos sem az az alakuló közgyűlés jegyzőkönyve, sem az első tagnyilvántartás a Vas Megyei Levéltárban nincs meg (az évtizedek során megsemmisülhetett vagy akár állományrevízió során selejtezhették...) Ugyanakkor nemrég találtam két levéltári dokumentumot, ami megerősíti az 1888-as alakulás tényét. Az egyik az egyesületek nyilvántartása:

Itt tehát leírják, hogy a szervezet 1888-ban alakult meg, hiszen a hatósági (működési) engedélyt is megkapták a belügyminisztertől 1888. október 3-án! A feljegyzésből megtudjuk a taglétszámot is: 43 fő volt, ami magas létszámnak tekinthető!

A mai bejegyzésben ismét 50 éve megjelent újságcikkeket teszek közzé a Vas Népéből. (A sorozat előző része ide kattintva olvasható.)

Az elsőben sporttudósítást olvashatunk (1968. június 8-i lapszám 4. oldal):

És most jöjjön egy hosszabb terjedelmű cikk a Vas Nép 1968. július 7-ei számából (7. oldal):

Korábban már bemutattam a szovjet kényszermunkatáborba hurcolt lakosokat Püspöktamásiból, ma nézzük a rábamolnári illetőségűeket!

PÓR VINCE - SZÜLETETT: 1914, VASASSZONYFA

(Frissítés - 2018.08.10.: Olvasónk, a vasasszonyfai Poór Ilcsi kiegészítése szerint 1914-ben, a törzsőrmester születési évében még nem volt Vasasszonyfa nevű település, a falu ilyen néven 1934-ben, Kisasszonyfalva és Nagyasszonyfalva egyesítésekor jött létre. Köszönöm a kiegészítést!)

Rajta kívül egy olyan személyt találtam, aki Rábamolnáriban született, de a fogságba esésekor nem itt élt:

Nemrég az alábbi, községünkkel kapcsolatos újságcikket találtam a Kis Ujsag 1928. július 3-i számának 4. oldalán:

Kíváncsi voltam, a Vasvári Újság és a Vasvármegye beszámolt-e erről? Igen, a Vasvári Újság július 1-i száma a 3. oldalon így tudósított:

Képek a Savaria Múzeum Természettudományi Osztályánának fényképarchívumából

A Savaria Megyei Hatókörű Városi Múzeum Természettudományi Osztályánának fényképarchívuma mintegy 20.000 fényképet tartalmaz, amelyeket az 1920-as évektől gyűjtöttek. Községünkről ebben az archívumban 14 db fotó található, amelyek mindegyike fekete-fehér, és a '60-as évekből való. Mind a Rábán, vagy annak mentén készültek (így kicsit egyhangúnak tűnnek); ezekből 6-ot mutatok most be. Aki a többire is kíváncsi, megtekintheti őket itt. A képek alatt a múzeum által adott képcímet olvashatjuk, zárójelben, dőlt betűvel pedig a blogíró megjegyzéseit.

Vasúti híd a Rábán. (Éppen vonat halad át, még a régi vasúti hídon, hisz az újat csak 1964-ben adták át a forgalomnak. Lásd még itt és itt.) A felvétel készítésének dátuma: 1962. június 26.

A II. világháború után számos hadifoglyot tartottak kényszermunkán a Szovjetunióban (illetve civileket is hurcoltak ki). Községünkből is több katona került a hírhedt GULÁG-ra (GULAG: Javítómunka-táborok Főigazgatósága), ma közülük ismertetek 4-et; olyanokat, akik Püspöktamásiban születtek vagy itt éltek. Lássuk őket!

SELTER LÁSZLÓ - SZÜLETETT: 1916, PÜSPÖKTAMÁSI

A Püspökmolnári Rába MTSZ 1972-es évének bemutatása után lássuk, hogyan gazdálkodott a községi téesz a következő évben, 1973-ban! (A cikkek jobb alsó sarkában lévő nyilakra kattintva nagyítani lehet!)

Az 1754-es nemesi összeírás után időben - tudomásom szerint - az 1835-ös következik, amelyet nyomtatásban is kiadtak. Lássuk, ekkor mely nemeseket írták össze községünk területéről!

Kezdjük Molnárival:

Folytassuk Szenttamással:

A plébániánk történetéről vezetett Historia Domusban több oldalnyi szöveg és pár kép is van az 1942-es bérmálásról. Az alábbiakban ezt mutatom be, szó szerinti közlésben.

"1942. június 6.

Bérmálás ünnepe. A reggel 7 órakor kezdődő szentmise után körmenetben vonultunk át Rábahidvégre, mert ott bérmálkoztak a püspöktamási plébánia bérmálkozói is egyszáztizenketten. 9h érkezett a díszkapuhoz Grősz József szombathelyi megyéspüspök, akit a rábahidvégi körjegyző a politikai községek, Babos Imre VI. oszt. tanuló pedig a püspöktamási plébánia bérmálkozóinak nevében köszöntött.

Grősz József mpüspök dr. Lipp Károly főbíróval a díszkapunál

A közelmúltban egy történeti tanulmányban egy községünkkel kapcsolatos török kori csata említésére bukkantam. Simon Éva: Magyar nagybirtokosok tervezetei a Kanizsával szembeni végvidék kiépítéséről című írásában ismertette többek között az 1598-tól a dunántúli főkapitány tisztét betöltő Nádasdy Ferenc javaslatát, amit 1600 végén juttatott el a Haditanácshoz (legalábbis ott akkor iktatták). A dolog előzménye az volt, hogy 1600. október 22-én Kanizsa várát elfoglalta a török, és innen tudták fenyegetni nemcsak a maradék zalai, de a vasi vidéket is. Nádasdy Ferenc a tervezetében részletesen kifejti, hogyan képzeli el a törökkel szembeni védelmet, de most számunkra nem ez a fontos, hanem az, hogy az írás végén községünk térségét is említi, így: