A jelen bejegyzésben 1918 április újságcikkeket mutatok be. (A sorozat előző része ide kattintva olvasható.)

"Erősítsük sajtónkat" címmel jelent meg egy cikk a Szombathelyi Ujság 1918. április 21-i számának 3. oldalán. Ebben a keresztény sajtó megerősítéséért szállnak síkra. A cikk azoknak a neveit is felsorolja, akik a Központi Sajtóvállalat Rt. részvényeiből jegyeztek. Többek között:

Nemrég bemutattam a Püspökmolnári Rába MTSZ gazdálkodását 1970-ből, most lássuk a szervezet 1971-es helyzetét! (A cikkek jobb alsó sarkában lévő nyilakra kattintva nagyítani lehet!)

Az 1696. évi nemesi összeírás, az 1717-es és az 1726/27. évi vármegyei nemességvizsgálat helyi adatait korábban más ismertettem. Most nézzük meg, hogy a soron következő, 1754-es nemességvizsgálat során kik voltak azok a nemesi jogállású személyek, akik községünk területén éltek!

Kedves Olvasók! Ezt a bejegyzést már vasárnap este meg akartam írni, de képtelen voltam kivárni az adatok csordogálását... Viszont politológusként fontosnak tartom, hogy röviden elemezzem, így ezt most (kivételesen szerdán) megteszem. Kezdjük a  névjegyzéki és részvételi adatokkal!

A választási névjegyzékben Püspökmolnáriban 689 fő szerepelt, amihez 11 fő átjelentkező csatlakozott, így összesen 700-an szavazhattak volna. A szavazáson megjelentek 516-an, ami 73, 71 %-os arány (országosan: 67,08%). A püspökmolnári szavazóköri urnában 4 érvénytelen szavazólap is volt.

Nézzük a napközbeni részvételi adatokat - helyben és országosan:

Jól látszik, hogy Püspökmolnáriban csak 11 és 13 órakor volt némi elmaradás az országos átlagtól, de a délelőtti és a délutáni órákban mindig magasabb volt a részvételi arány az országosnál!

Végül az NVI 67,08 %-os országos részvételi arányt adott ki urnazárásra, ami szerintük azért lehet alacsonyabb a 18.30-as értéknél, mert napközben csak strigulázással vezették a szavazókat, ami pontatlan lehet.

Nézzük az egyéni szavazatok megoszlását:

Egy 1892-ben megjelent címtárból kigyűjtöttem a korabeli Püspöki, Molnári és Szenttamás iparosainak és kereskedőinek névsorát, ezeket ismertetem most (a korabeli helyesírás szerint).

Kezdjük Püspökivel:

A püspöki (vízi)malom kapcsán eddig csak 1895-ből volt adatom, hogy a Marton-család birtokában volt, de eszerint már legalább 3 évvel korábban is Martonéké volt a malom.

Molnáriban ezek az iparosok és kereskedők éltek a címtár szerint: 

Ebben a korábbi bejegyzésben már bemutattam Püspöktamási ezüstkalászos gazdáit. Most ugyanabból a könyvből (Arany- és ezüstkalászos gazdák könyve. Kiadta a Közérdekű Könyvkiadó Vállalat, 1943.) ismertetem a Rábamolnáriban élt ezüstkalászos gazdákat. Lássuk őket névsor szerint!