Képek a Savaria Múzeum Természettudományi Osztályánának fényképarchívumából

A Savaria Megyei Hatókörű Városi Múzeum Természettudományi Osztályánának fényképarchívuma mintegy 20.000 fényképet tartalmaz, amelyeket az 1920-as évektől gyűjtöttek. Községünkről ebben az archívumban 14 db fotó található, amelyek mindegyike fekete-fehér, és a '60-as évekből való. Mind a Rábán, vagy annak mentén készültek (így kicsit egyhangúnak tűnnek); ezekből 6-ot mutatok most be. Aki a többire is kíváncsi, megtekintheti őket itt. A képek alatt a múzeum által adott képcímet olvashatjuk, zárójelben, dőlt betűvel pedig a blogíró megjegyzéseit.

Vasúti híd a Rábán. (Éppen vonat halad át, még a régi vasúti hídon, hisz az újat csak 1964-ben adták át a forgalomnak. Lásd még itt és itt.) A felvétel készítésének dátuma: 1962. június 26.

A II. világháború után számos hadifoglyot tartottak kényszermunkán a Szovjetunióban (illetve civileket is hurcoltak ki). Községünkből is több katona került a hírhedt GULÁG-ra (GULAG: Javítómunka-táborok Főigazgatósága), ma közülük ismertetek 4-et; olyanokat, akik Püspöktamásiban születtek vagy itt éltek. Lássuk őket!

SELTER LÁSZLÓ - SZÜLETETT: 1916, PÜSPÖKTAMÁSI

A Püspökmolnári Rába MTSZ 1972-es évének bemutatása után lássuk, hogyan gazdálkodott a községi téesz a következő évben, 1973-ban! (A cikkek jobb alsó sarkában lévő nyilakra kattintva nagyítani lehet!)

Az 1754-es nemesi összeírás után időben - tudomásom szerint - az 1835-ös következik, amelyet nyomtatásban is kiadtak. Lássuk, ekkor mely nemeseket írták össze községünk területéről!

Kezdjük Molnárival:

Folytassuk Szenttamással:

A plébániánk történetéről vezetett Historia Domusban több oldalnyi szöveg és pár kép is van az 1942-es bérmálásról. Az alábbiakban ezt mutatom be, szó szerinti közlésben.

"1942. június 6.

Bérmálás ünnepe. A reggel 7 órakor kezdődő szentmise után körmenetben vonultunk át Rábahidvégre, mert ott bérmálkoztak a püspöktamási plébánia bérmálkozói is egyszáztizenketten. 9h érkezett a díszkapuhoz Grősz József szombathelyi megyéspüspök, akit a rábahidvégi körjegyző a politikai községek, Babos Imre VI. oszt. tanuló pedig a püspöktamási plébánia bérmálkozóinak nevében köszöntött.

Grősz József mpüspök dr. Lipp Károly főbíróval a díszkapunál

A közelmúltban egy történeti tanulmányban egy községünkkel kapcsolatos török kori csata említésére bukkantam. Simon Éva: Magyar nagybirtokosok tervezetei a Kanizsával szembeni végvidék kiépítéséről című írásában ismertette többek között az 1598-tól a dunántúli főkapitány tisztét betöltő Nádasdy Ferenc javaslatát, amit 1600 végén juttatott el a Haditanácshoz (legalábbis ott akkor iktatták). A dolog előzménye az volt, hogy 1600. október 22-én Kanizsa várát elfoglalta a török, és innen tudták fenyegetni nemcsak a maradék zalai, de a vasi vidéket is. Nádasdy Ferenc a tervezetében részletesen kifejti, hogyan képzeli el a törökkel szembeni védelmet, de most számunkra nem ez a fontos, hanem az, hogy az írás végén községünk térségét is említi, így: