A múlt pénteki bejegyzésben egy 1917-es iskolai csoportképet tettem közzé. Az ott megfogalmazott felhívásra - akinek van ennél régebbi fotója, az jelentkezzen - rögtön kaptam is egy megkeresést a molnári Pásti-családtól, amit ezúton is köszönök! A mai bejegyzésben az általuk adott egyik fotót teszem közzé.

A kép pontos készítési ideje nem ismert, de nagy valószínűséggel 1910 körüli (esetleg még pár évvel korábbi is lehet). A fotó a rábaszenttamási római katolikus elemi iskola tanulóit ábrázolja tanítónőjük körében. A pedagógussal együtt 29-en vannak, de az iskola tanulóinak létszáma ennél nagyobb volt; valószínűleg többen hiányoztak a fényképezéskor. 

Úgy tűnik, a tanítónő nem azonos az 1917-es fényképen szereplő Mócsingházi Rebekával. Személye egyelőre ismeretlen. Íme a kép:

Az italokat és a gabonát is tartalmazó 1812-es leltár alapján most nézzük meg, milyen állatokat tartottak a korabeli Molnáriban (és a hozzá tartozó szomszédos Sallér-uradalmakban). (A korabeli helyesírást használom.) Kezdjük a marhákkal!

Itt megkülönböztettek szarvasmarhát és "bival marhát" (legalábbis Molnári esetében, a többi ide tartozó gazdaságban nem), ezeken belül pedig bikát, ökröt (herélt állatot) és tehenet. Az ökör lehetett jármos (azaz amit már befogtak), ill. tinó (azaz fiatal jószág), a tehén pedig lehetett öreg (5 éves, vagy ennél idősebb) vagy "üszü" (5 évesnél fiatalabb). Az eredeti lajstromban életkor szerinti tagolást is találunk, de én ezzel nem untatom a tisztelt Olvasóimat. Nézzük az összeírást:

Eszerint tehát Sallér Judit molnári uradalmában 53, a szenttamási majorban pedig 4 marhaféle állat volt.

A birkákat, lovakat és sertéseket az alábbi táblázat tartalmazza:

A fenti címmel jelent meg egy olvasói levél a Vas Népe 1960. január 19-i számának 5. oldalán. Szerzője (a közelmúltban elhunyt) Horváth István püspökmolnári lakos. Sorai az illetékesek egymásra mutogatásáról - és a szocializmus zavarairól... - árulkodnak, miközben a vasútállomásra vezető bekötő utat sártenger borítja: