A mostani bejegyzés az 1848/49-es forradalom és szabadságharc Püspökmolnári vonatkozású eseményeit és helyi kötődésű személyiségeit mutatja be.
Az 1848 tavaszán a jobbágyfelszabadításnak köszönhetően a jobbágyok tulajdonba kapták addig művelt földjeiket, amihez tagosítás is társult (vagyis a családoknak a határban szétszórtan elhelyezkedő földjeit próbálták néhány tagba összevonni). A tagosítás azonban nem ment könnyen, a mérnök lassan dolgozott, a szabályos dűlők helyett pedig szabálytalan ékformákat mért ki, ami zúgolódást keltett a parasztság körében. Erről az akkori szenttamási plébános a vármegyét is tájékoztatta.
Püspökihez, Szenttamáshoz és Molnárihoz számos ’48-as honvéd is kötődik. Balogh Gyula: Vasvármegye honvédsége 1848-49-ben című műve szerint 1848 tavaszán egy Pongrácz nevű toborzó Szenttamáson toborzott. A szomszédos Molnáriból Treplán György, Antal Vince és Treplán József álltak be a honvédseregbe, ám egyikük sem tért haza… Ugyanakkor a kiegyezés után létrejött Honvédegylet irataiban leszereltként szerepel Treplán György molnári lakos. További honvédekről is tudunk: Szenttamáson élt Vas István volt tüzér és Rádler (talán helyesen: Rodler?) János egykori altiszt, ill. Püspökiben lakott Horváth István volt honvéd. (A szabadságharc leverése után további 3, más községben született katona is Molnáriban vagy Szenttamáson telepedett le: Vass Ferenc őrvezető, Timár Pál őrmester, Gecse János honvéd.)
A tisztek között is volt több, községünkhöz köthető személy. 1823-ban Püspökiben született Chernel Ferenc százados, aki Pétervárad parancsnokának volt a segédtisztje. 1828-ban Molnáriban született mesterházi Nagy László százados (44. honvédzászlóalj), ill. öccse, a szintén Molnáriban született Nagy Kálmán hadnagy (45. honvédzászlóalj). Nem nálunk született, de a szenttamási temetőkápolnában nyugszik kisunyomi Korchmáros Menyhért egykori hadnagy (időskori arcképét lásd jobbra).
A legmagasabb rangú személy, akihez községünknek köze van, gróf Zichy Ottó honvéd ezredes. Édesanyja gróf Festetics Julianna volt (Sallér Judit lánya). Zichy Ottó 1815-ben született Molnáriban; szülei korai halála után mostohaanyja új férje, gróf Széchenyi István nevelte fel. 1848-ban nemzetőr őrnagy, a világosi fegyverletételkor már honvéd ezredes, Klapka tisztje. 1849. október 4-én ő és katonái vonultak ki utolsónak a komáromi várból.
Emlékezzünk meg a Püspökiben 1810-ben született Piry Cirjékről is, aki érsekújvári tanárként a forradalom és szabadságharc eseményeiről naplót vezetett, ami később Érsekújvári napló címmel nyomtatásban is megjelent.
Végezetül álljon itt egy 1848-hoz kötődő érdekesség: a Vas megye földrajzi nevei (1982) c. adattár szerint a Vendégfogadó dűlő arról kapta a nevét, hogy „Jellasics népét megvendégelte itt a Festetics gróf”… Hogy ennek van-e valami valóságalapja, azt egyelőre nem tudom.
Ha tetszett a bejegyzés, lájkold! Ha észrevételed van, szólj hozzá! Ha pedig tetszik a blog, csatlakozz a törzsközönségéhez a facebook-on, hogy elsőként értesülhess a frissítésekről!