A mai bejegyzésben folytatódik a régi fotókat bemutató sorozat, ezúttal a Szilassy Jánosnétól, Juci nénitől (született 1928.) kapott családi képek közül mutatok be néhányat. Ezúton is köszönöm neki a képeket és az ezekről elmondott információkat! (Itt jegyzem meg, hogy Juci néni elmondása szerint a férje nevét -sy-nal írták az okmányokban, az övé viszont -ssy-nal van írva.)

Elsőként lássunk két érdekes fényképet, melyek valószínűleg az első Savaria Karneválon készültek, tehát 1961-ben. A bal oldali fotón a bal szélső férfi Juci néni férje, Szilasy János, a középső turbános "török" pedig Horváth Miklós, rajtuk kívül további vasúti dolgozók láthatók a képen.

Az alsó, szintén ezen a Savaria Karneválon készült képen balról az első Horváth Miklós, a jobb szélső Szilasy János, jobbról a 3. az állomáson lakó Szabó József.

1932-ben ünnepelte 25 éves tanítói jubileumát községünk evangélikus iskolájában Balikó Mihály tanító. (Portréját lásd ebben vagy ebben a bejegyzésben.)

Az évforduló megünnepléséről a Harangszó című folyóirat számolt be 1932. május 1-én (144. oldal), ebben a cikkben:

A mai bejegyzésben községünkről és környékéről egy 1941-es térképet mutatok be. Lássuk:

Ahogy arról az iskolát bemutató régi bejegyzésemben említést tettem, a mai püspökmolnári iskolaépület régi szárnya 1937-ben épült. (További képek itt és itt láthatók róla.)

Az építési munkákra kiírt versenytárgyalási hirdetményt Vasvármegye Hivatalos Lapja 1937. március 31-én tette közzé (119-120. oldal). Így szól (a kép sarkában lévő nyílra kattintva a cikk nagyítható!):

A mai bejegyzésben két 75 évvel ezelőtti újságcikket teszek közzé. (A sorozat előző része ide kattintva olvasható.) 

Az első tudósítás a Vasvármegye 1942. március 4-i számának 7. oldalán olvasható:

Sely Gyula portréját ebben a bejegyzésben mutattam be.

A rábai jégzajlással kapcsolatos az alábbi újságcikk (Vasvármegye 1942.03.08. 11. oldal):

A mai bejegyzésben két 75 évvel ezelőtti újságcikket olvashatunk újra. (A sorozat előző része itt olvasható.)

Az első cikk a Vasvármegye 1942. február 15-i számának 10. oldalán található: 

A helyi KALOT szervezet tagságáról ebben, zászlószentelésükről pedig ebben a bejegyzésben írtam.

A másik újságcikk pedig egy bűnügyi tudósítás, amely az 1942. február 21-i Vasvármegye 4. oldalán olvasható:

A mai bejegyzésben 75 évvel ezelőtti újságcikkeket ismertetek. Az első - ami községünkkel kapcsolatos - a Vasvármegye című megyei lap 1942. január 6-i számának 6. oldalán olvasható:

Az idei utolsó bejegyzésben 2 régi hirdetményt teszek közzé + egy községbeli lakos említését az egyik hirdetés után.

Évtizedekkel ezelőtt a községek maguk rendelkezhettek a területükön gyakorolható vadászati jog hasznosításáról. Ez komoly bevételi forrást jelentett számukra, amivel szabadon rendelkezhettek. (1936-ban pl. a községi apaállat-tartás költségeire fordították.) A helyi képviselőknek érdeke volt a magas vadászati bevétel, ezért a jogot a legtöbbet ígérőnek adták bérbe. Néha zártkörű képviselő-testületi üléseken, de gyakrabban nyilvános árverésen. Ma két ilyen árverés hirdetményét teszem közzé.

Az egyik Rábapüspöki község hirdetése, amely a Vasvarmegye Hivatalos Lapja c. sajtóorgánumban jelent meg 1926. december 30-án (298. oldal). (A kép a jobb alsó sarkába kattintva nagyítható!)

Az első községösszevonás után Püspöktamási is árveréssel értékesítette a vadászati jogot, erről szól a Vasvarmegye Hivatalos Lapjának 1932. december 31-i számának 416. oldalán megjelent felhívás:

A mai bejegyzésben folytatom a 75 éve történt események bemutatását a korabeli újságcikkek alapján. (A sorozat előző bejegyzése itt olvasható.)

Elsőként egy rövid említés a Vasvármegye 1941. december 18-i számának 5. oldaláról: 

Egy ingatlanos rövidhír olvasható a megyei lap december 19-i számában (7. oldal):

A mai bejegyzésben három 75 évvel ezelőtti újságcikket mutatok be a korabeli megyei lapból, a Vasvármegyéből. (A sorozat előző bejegyzése itt olvasható.)

Az első a lap 1941. december 2-i számának 8. oldalán megjelent hirdetés:

Ebben a korábbi bejegyzésben már írtam Kristóf Kálmán rábapüspöki születésű kántortanítóról, aki a Kossuth-díjas írónő, Kristóf Ágota édesapja volt. További kutatásokat folytattam a témában, és sok érdekes adatra bukkantam.

Megtaláltam az írónő másodunokatestvérét, aki nem más, mint az 1930-ban született Nagy Dezsőné! Juci néni egyik nagyanyja, Kristóf Julianna volt, Kristóf Kálmán apjának testvére. Juci néni sok érdekes dolgot mesélt Kristófékról, ill. több fotót is a rendelkezésemre bocsátott.

A bal oldali képen Kristóf Kálmánt látjuk, aki Rábapüspökiből került evangélikus kántortanítónak a Győr megyei Csíkvándra 1926-ban. A fotográfia hátulján 1927. XI. 10-i keltezéssel Kristóf Kálmán aláírása olvasható.

Juci néni elmondása szerint Kristófék a mai Kossuth u. 150. szám alatt laktak, és az ő szenttamási házukban gyakran megfordultak. Juci néni szerint a tanító úr nyaranta hosszabb időkre hazalátogatott, és a helyi gyerekeknek - vallásfelekezetre való tekintet nélkül - tanfolyamokat tartott. A fejben számolás, gazdálkodás, háztartástan, történelem szerepelt a témák között. A szülők aztán terményekkel (zsír, tejföl, stb.) hálálták meg a gondoskodást.

A lenti képen Kristóf Kálmán látható felesége és kiskorú gyermekei körében: bal szélen áll Ágota (1935-2011), a majdani írónő, aztán testvére, Attila (később író, újságíró, 1938-2015), édesanyjuk, Turchányi Antónia, a még ma is élő Kristóf Jenő, majd az édesapa, Kristóf Kálmán. Juci néni emlékei szerint a gyerekek a náluk töltött idő alatt is sokat olvastak, falták a betűket.

A mai bejegyzésben ismét érdekes családi fotókat teszek közzé, melyeket olvasónktól, Lengyel Helgától kaptam. Köszönöm neki a képeket és az információkat!

Olvasónk dédszülei: Marton István malomtulajdonos és felesége Nagy Julianna. (Síremléküket ebben a bejegyzésben közöltem.)

A mai - a szokottnál rövidebb - bejegyzésben egy régi parasztházat mutatok be. A Néptanítók Lapja 60. évfolyamának 1930. november 2-án megjelent számában a 25. oldalon találtam ezt a fotót:

A képek kollázsszerűen vannak összerakva az oldalon, a jobb alsó sarokban látható tető nem ehhez a házhoz tartozik.

A mai bejegyzésben folytatódik a 75 évvel ezelőtti eseményeket újságcikkek által bemutató sorozat. (Az előző ilyen témájú poszt itt olvasható.)

Ma két cikket közlök a korabeli Vasvármegyéből. Az első a lap 1941. október 24-i számának 5. oldalán jelent meg. A községünket érintő részlet így szól:

Az említett KAL-ról ebben és ebben a bejegyzésben írtam.

A mai bejegyzésben folytatódik a 75 évvel ezelőtti újságcikkeket bemutató sorozat (A téma előző posztja itt olvasható.)

Ma a Vasvármegye c. lap 1941. október 1-i számának 6. oldaláról ismertetek egy cikket:

A mai bejegyzésben folytatódik a 75 évvel ezelőtti eseményeket és a korabeli mindennapokat újságcikkek segítségével bemutató sorozat. (A téma előző bejegyzése itt olvasható.)

1941. szeptember 21-én a Vasvármegye c. lap 10. oldalán ebben a hírben szerepel a korabeli két község, Püspöktamási és Rábamolnári neve:

A mai bejegyzésben - 4 hónap után - folytatódik a 75 évvel ezelőtti újságcikkeket bemutató sorozat. (Az előző ilyen témájú bejegyzés ide kattintva olvasható.) Ma 3 újságcikket teszek közzé a Vasvármegye című lapból.

Az első egy árverési hirdetmény a július 26-i lapszám 8. oldaláról:

A cikkben említett földdarab a metrikus mértékegységrendszerben több, mint másfél hektárnak (15.415 m2-nek) felel meg. Ez önmagában csak törpebirtok lenne, ám a kocsmáros italmérésből származó jövedelmét jól kiegészítette.

Egy pályázati hirdetmény olvasható a Vasvármegye 1941. augusztus 2-i számában (10. oldal):

 A mai bejegyzésben ismét egy úthálózati térképet mutatok be, ezúttal 1944-ből. Így néz ki:

A mai bejegyzésben 50 évvel ezelőtti újságcikkeket teszek közzé a Vasvármegye című lapból.

Az első ilyen cikk az említett újság 1941. április 19-i számának 5. oldalán jelent meg:

A következő ilyen cikk a Vasvármegye 1941. április 25-i számának 6. oldalán olvasható:

A 20. század első felében a püspöki malomnál is volt egy híd a Rábán. Az építéséről itt írtam. Az alábbiakban e híd újjáépítéséről lesz szó a Vasvári Ujság (VU) hasábjairól.

Az említett hidat ugyanis az árvíz 1929 márciusában elvitte, erről ír a lap március 24-i cikke (3. oldal):

Néhány napra rá már megindult az újjáépítés előkészítése (Vasvári Ujság 1929.03.31. 3. oldal):