Az 1964-es végzősök tablóképe után lássuk, kik végeztek 1965-ben a püspökmolnári általános iskolában!

A mai bejegyzésben egy régi képeslapot mutatok be Püspökmolnáriból. Bár a lap 4 részét az "akkor és most" c. sorozat keretében már közzétettem, de lássuk most a lapot egyben:

A mai bejegyzésben a Vas Népe című megyei napilap 1965. január 30-i számának 5. oldaláról az alábbi rövid képes tudósítást mutatom be:

Egy korábbi bejegyzésben már szóba került a püspökmolnári Lakics-család. Fél évszázaddal ezelőtt, 1965. január 28-án az ő életüket az alábbi terjedelmes riportban mutatta be a Vas Népe c. megyei napilap (3. oldal):

A mai bejegyzésben a püspökmolnári állami általános iskola 1952-es végzős tanulóinak csoportképét teszem közzé. Lássuk!

A kép első sorában középen a 3 pedagógus ül, mellettük és mögöttük pedig a végzősök. Lássuk a neveket!

A mai bejegyzésben egy néprajzi kéziratot teszek közzé, melyben különféle halfogási módokat ír le két helyi ember, apa és fia. Gyűjtötte: Bárdosi János muzeológus. A címe: Halászat Püspökmolnáriban. Adatrögzítés ideje: 1958. december 29. Lássuk:

Pár napja megint egy igazi kincsre akadtam az Interneten! Ez most nem képeslap (mint ez vagy ez volt), hanem egy néprajzi kutatás közzétett anyaga! Ez egy "Kapcsolatrendszer a Délnyugat-Dunántúlon" címmel 1985-95 között folytatott kutatás volt, melynek során 400 településen tették fel ugyanazt a 92 kérdést. Ezek a külső kapcsolatokat és a történeti tudatot, a termelést, az építészetet, a lakás- és háztartáskultúrát, a közösségi formákat, valamint a világképet érintették.

Püspökmolnáriban 5 helybeli idős embert kérdeztek meg, rögzítették a születésük idejét és helyét, vallásukat, lakcímüket (lásd jobbra). Az általuk elmondottak alapján sokat megtudhatunk a régi faluról, az itteni életről. (Igaz, volt, amit rosszul mondtak - ezeket megjegyzésként a szövegben feltüntettem.

A feltett kérdések és az 5 személy válaszai az alábbiak voltak:

"Bárhová tekintesz, eléd lépnek - EREDMÉNYEINK" - egy ilyen szerkesztésű címmel jelent meg egy hosszabb riport a Vasmegye c. megyei lapban 1950. január 4-én (5. o.). A cikk az 1947-49 közti időszakra kidolgozott, a háború utáni újjáépítést és a gazdaság talpra állítását célul tűző 3 éves terv megyei eredményeiről szólt. Ebben 3 rövid bekezdés Püspökmolnáriról szól. Lássuk (sajnos kicsit rossz a kép):

Az idei első bejegyzésben 2, ötven évvel ezelőtt megjelent újságcikket mutatok be a Vas Népéből.

Gazdagabbak lettünk - írja címében a megyei napilap 1965. január 1-i számának 9. oldali cikke, melyben képekkel illusztrált áttekintést olvashatunk a megyében történt beruházásokról, építkezésekről. Ebben egy fotóval Püspökmolnári is szerepel. Íme a kép:

(Először ez a képaláírás egy vépi pedagóguslakás fotója alatt szerepelt, és így nem tudtam beazonosítani, de aztán a január 4-ei számban helyesbítették - a nyomdára fogták...)

1964. december 20-án a Vas Népe c. megyei újság 5. oldalán egy terjedelmes cikk jelent meg Püspökmolnáriról. A főcíme így nézett ki:

A cikk pedig így szól:

Az 1963-as végzősök csoportképe után lássuk, kik végeztek 1964-ben a püspökmolnári általános iskolában!

Nézzük a diákok és tanáraik névsorát a tablókép alapján!

Ahogy azt az előző bejegyzés végén jeleztem, a Vas Népe 1964. december 4-i számában (a 3. oldalon) egy érdekes és hosszú riport jelent meg községünk kapcsán. A cikk az újjáválasztott párttitkárról szólt - aki a község tanácselnöke is volt egyben. Lássuk:

A mai bejegyzésben 2 rövid újságcikket mutatok be a Vas Népe című megyei napilapból 1964 decemberéből.

Az első a december 3-ai lapszám 6. oldaláról:

A másik pedig egy rövidhír a VN 1964. december 8-i számából (8. oldal):

A Püspökmolnári Önkéntes Tűzoltó Egyesület fennállásának 125. évfordulója alkalmából már több bejegyzést írtam, legutóbb pl. néhány régi képet közöltem az egykori női rajról (elolvasható itt). A mai bejegyzésben ismét róluk lesz szó.

2005 áprilisában a tv2 Aktív c. műsorában Jana Gabriella riportot készített a hölgyekről. Ezt a néhány perces felvételt sikerült megszereznem (köszönet érte a televízió illetékes munkatársainak!), és alább közzé teszem. Még analóg kazettán lett rögzítve, ezért a hang nem tökéletes, de ez semmit nem von le az értékéből. (A 3:13 hosszúságú film elején nálam először egy hirdetés jelenik meg, de ez átugorható.)

Lássuk:

A mai bejegyzésben 1957 november-decemberi újságcikkeket mutatok be a korabeli Vas Népéből.

Elsőként jöjjön egy futball tabella a november 13-ai- lapszám 6. oldaláról:

Tanfolyamindításról tudósít a Vas Népe 1957. december 7-ei száma (4. oldal):

Az 1962-es végzősök tablóképének bemutatása után lássuk, kik végeztek a püspökmolnári általános iskolában 1963-ban! Ebben az évben tablókép nem készült, csak csoportkép:

Osztályfőnök: Balikó Mihályné. Az osztálylétszám: 18 fő volt.

Két hónap kihagyás után folytatódik az ötven éve történt eseményeket bemutató sorozat. Ahogy arról legutóbb ebben a bejegyzésben írtam, 1964 májusában átadták a forgalomnak az 1945-ben megrongált, és 1963-64 folyamán átépített vasúti Rába-hidat. A vasúti pálya építése azonban még ez után is folytatódott.

A pályamunkások munkán túli életébe ad betekintést a Vas Népe c. napilap 1964. november 14-i számának 5. oldalán megjelent alábbi cikk:

Az 1950-es években Horváth Miklós szervező munkájának eredményeként a Püspökmolnári Önkéntes Tűzoltó Egyesület keretén belül létrejött egy női raj. Ez 7 fővel alakult meg, de a létszám hamarosan nőtt, a családos anyukák helyét pedig a fiatalabb lányok vették át. A raj a '70-es évekig állt fenn. Működése során nemcsak a férfiakat segítette és kulturális programokat szervezett, de megyei és országos tűzoltóversenyeken is megállták a helyüket.

Egy ilyen megmérettetésről készült az alábbi néhány kép:

A női raj felállt a versenyhez

Az 1961-es végzősök tablóképének bemutatása után most nézzük meg, kik végeztek a püspökmolnári általános iskolában 1962-ben!

Az osztálylétszám 20 fő volt: 9 fiú és 11 lány. A diákok névsora:

Ezzel a címmel jelent meg egy hosszabb cikk a Vasmegye című lap 3. oldalán 1949. október 21-én. Az ebben leírt esemény ugyan Rábahidvégen játszódik, ottani személyekkel, de akár községünkben is történhetett volna. Mindez jól rávilágít arra, milyen őrült versenykényszerben élték mindennapjaikat az emberek a Rákosi-korszakban.