A közelmúltban volt Péter-Pál napja (jún. 29.), ami nemcsak az aratás kezdőnapja, hanem 2012 óta a kuláküldözés idején tönkretett magyar gazdák emléknapja is. Ebből az alkalomból felidéztem egy régi bejegyzésemet, amelyben a helyi - kuláknak minősített - gazdák üldöztetéséről volt szó 1951 áprilisi újságcikkek alapján. Ilyen és ehhez kapcsolódó témájú újságcikkek olvashatók a mai bejegyzésben is, amelyek 1951 júliusából valók a Vasmegye című lapból.

Az első újságcikk a lap július 5-i számának 2. oldalán található; már a címe is szokatlan a mai olvasónak, így szól: "Kézzel csépel, szabotál, feketén vág ellenségünk: a kulák". A községünkkel kapcsolatos rész pedig így szól: " ...Horváth Károly alsóújlaki és Szigeti Ernőné püspökmolnári kulákok az aratást nem kezdték meg időben s ezért nagy szemveszteség lett gabonáikban. A feketecsépelő, szabotáló kulákok ellen eljárás indult. ..."

A Vasmegye július 19-i számának címoldalán olvashatjuk "A tszcs-k példamutatása nyomán uj eredmények születnek a másodvetésben" c. cikket. Eszerint "... Püspökmolnáriban Ródler József és Wöller Antal dolgozó parasztok fejezték be a másodvetést. ..."

Végezetül a július 31-i Vasvármegye-lapszám 3. oldalán jelent meg egy olyan cikk, ami számunkra is fontos, "Népnevelők a terménybegyűjtési harcban" címmel. Így szól:

A mai bejegyzésben 2 olyan újságcikket közlök, amelyek kereken 50 évvel ezelőtt, 1966. június 29-én jelentek meg a Vas Népe c. megyei napilapban.

Az első cikk "Körúton a falusi spartakiád járási döntőin" címmel e lapszám 4. oldalán jelent meg. A tudósítás így kezdődik:

Majd a vasvári járás eredményeivel eképpen folytatódik a cikk:

A mai bejegyzésben újságcikkeket teszek közzé 1959 június végéről és július elejéről a Vas Népéből (VN). 

Az első a lap június 12-i számának 6. oldalán jelent meg:

A következő, számunkra is érdekes újságcikk a Vas Népe 1959. június 27-i számának 5. oldalán található:

A mintegy 8 hónappal ezelőtt közzétett 1941-es adatok után lássuk, hányan laktak a frissen létrejött Püspökmolnáriban 1949-ben!

A főbb népesedési adatok így néztek ki:

Ami meglepő lehet, hogy - a világháborús veszteség ellenére is - nőtt a falu lakóinak lélekszáma.

A nemek megoszlása és a népsűrűség a következőképpen alakult:

A mai bejegyzésben községünkkel kapcsolatos újságcikkeket teszek közzé 50 évvel ezelőttről a Vas Népe c. megyei napilapból.

Az első a lap június 9-i számának 4. oldalán olvasható tudósítás, aminek a bevezetőjében a cikkíró kiemeli Vadalma Mária nevét is:

Ugyanezen az oldalon található ez a cikk is:

A mai bejegyzésben Hoffmann Vincének a Savaria Múzeumban lévő füzetéből ismertetek két verset, amelyeket egy áthelyezés miatt búcsúzó tanítónőnek írt. Mivel a füzetlapon pontos évszámot nem találtam, ezért csak tippelni tudok, hogy talán az 1957-ben távozó Pungor Imrénének (született Sütő Mária) írhatta. 

Az egyik vers így szól:

A másik vers szövege pedig ez:

Először 1940-ben, Hóman Bálint minisztersége idején mondta ki törvény a 8 osztályos általános iskola bevezetését, amit felmenő rendszerben léptettek életbe. Emiatt sok felnőtt - főleg vidéken - évtizedekig csak 6 elemis végzettséggel rendelkezett. Az ő képzésük biztosítására született meg a "dolgozók esti vagy levelező oktatása", mai kifejezéssel az iskolai felnőttoktatás. Ennek keretében tehát esti vagy levelező tagozaton szerezhettek 7-8. osztályos végzettséget a felnőttek. Községünkben az 1959/60-as tanévben indult meg ez a képzés, a helyi általános iskolai pedagógusok közreműködésével. 

A kéziratos Falukrónika szerint az első tanévben 11-en végezték el a 7. osztályt: Babos József, Hajas László, Krancl János, Nagy Károly, Németh József, Pápai László, Piri Mihály, Sidlovszky János, Szalai Vince, Szanyi Antal és Szemes Dezső. Az 1960/61-es tanévben 8. osztályos képzés indult, melyen Hajas László, Horváth István, Krancl János, Kiss Valéria, Major István, Nagy Károly, Pápai László, Piri Mihály, Szalai Vince, Szanyi Antal, Sidlovszky János és Somogyi István tanultak.

Az első 2 tanév résztvevőiről és tanáraikról ezt a galériát tartalmazza a Falukrónika:

A mai bejegyzésben 50 évvel ezelőtti újságcikkeket ismertetek a Vas Népéből.

Az első cikk a megyei napilap május 8-i számának 4. oldaláról való. Eszerint május 5-én Vas Megye Tanácsa a társadalmi munkában való részételért a Kiváló Társadalmi Munkáért kitüntető jelvény arany fokozatát adományozta - többek között - az alábbi személyeknek: Móré György, Antal János, Simon Kálmán, Hantzl (?, talán Kranczl) János püspökmolnári lakosoknak. (A vasvári járásban 12-en kapták meg ezt a kitüntetést, ennek harmada püspökmolnári volt.) A társadalmi munka szervezéséért pedig a Kiváló Társadalmi Munkáért feliratú emlékplakettel jutalmazta a megyei tanács a püspökmolnári úttörőcsapatot.

Az alábbi cikk a május 11-i lapszámból való (3. oldal). A kép jobb alsó sarkában található nyilakra kattintva a szöveg nagyítható:

A cikkben említett épületet itt mutattam be.

Élet a Rába partján 6. - Befejezésül

A községünkről íródott 50 évvel ezelőtti cikksorozat utolsó részének közléséhez érkeztem ma. Az itt olvasható újságcikk a Vas Népe 1966. május 8-i számának 5. oldalán jelent meg. (A Falukrónikában megtalálható formában közlöm.)

Élet a Rába partján 5. - Átmeneti korszak

A mai bejegyzésben folytatom az 1966 május eleji 6 részes cikksorozat közlését. Az 5. rész a Vas Népe május 6-i számának 3. oldalán jelent meg. (A Falukrónikában található formában közlöm.) 

Élet a Rába partján 4. - Képekben

A mai bejegyzésben folytatom az 1966 május eleji cikksorozat közlését községünkről. Az alábbi képriport a május 5-i Vas Népe 3. oldalán jelent meg. (Sajnos a korabeli újságképek nem éppen jó minőségűek...)

Élet a Rába partján 3.

A mai bejegyzésben folytatom a Vas Népében 1966. május elején községünkről megjelent 6 részes cikksorozat közlését. A 3. rész a május 4-i lapszám 3. oldalán jelent meg. (A meglehetősen szabálytalan formájú újságcikket a Falukrónikában megtalálható szerkesztett formában közlöm.) 

Élet a Rába partján 2.

A mai bejegyzésben folytatom a Vas Népében 1966. május elején községünkről megjelent 6 részes újságcikk közlését. A 2. rész a május 3-i lapszám 3. oldalán jelent meg. (A meglehetősen szabálytalan formájú újságcikket a Falukrónikában megtalálható szerkesztett formában közlöm.)

Élet a Rába partján 1.

1966 május elején egy 6 részes riportsorozat mutatta be a korabeli Püspökmolnári mindennapjait, akkori lakóinak életét. Ebből a 4. rész egy képriport volt, a többi pedig szöveges tartalom. A mai és a következő 5 bejegyzésben ezeket a hosszú cikkeket mutatom be. (Az újságcikkek elég furcsa alakúak voltak, de a községi könyvtárban fellelhető ún. Falukrónika szerkesztője kivágva összerendezte a szövegeket, így az újságcikkeket eszerint mutatom be. Így kevésbé furcsa a formájuk.)

Az első cikk így szól:

A mai bejegyzésben a Vas Népe c. megyei lap hasábjairól mutatok be újságcikkeket 1966 áprilisából. Az első április 7-én jelent meg a lap 4. oldalán:

Pont egy héttel később a Vas Népe 6. oldalán két rövidhírt találunk, melyben községünket említik. Ez az első:

A mai bejegyzésben a Dózsa utca 24. számú ház régi fotóit mutatom be olvasónk, Horváth József jóvoltából.

Az első fénykép az épületről:

Egy tavalyi bejegyzésben már közzétettem egy halászatról szóló visszaemlékezést. Ma egy ugyanilyet teszek közzé, ennek az adatfelvételére 1959. március 25-én került sor. Sajnos helyenként nehezen olvasható:

A mai bejegyzésben 3 ötven évvel ezelőtti újságcikket mutatok be a Vas Népe (VN) c. megyei újságból. Az első a lap 1966. március 6-i számának 4. oldalán jelent meg:

Az elkészült épületet ebben a régi bejegyzésben mutattam be.

A következő, számunkra érdekes cikk 3 nappal később jelent meg a VN-ben (3. oldal):

A püspökmolnári általános iskolából 1979-ben 14 nyolcadikos ballagott el. A mai bejegyzésben az ő csoportképüket mutatom be. Lássuk:

A mai bejegyzésben templomunk kifestéséhez kapcsolódóan teszek közzé két iratot a plébánia levéltárából. Az első egy egyházközségi képviselőtestületi jegyzőkönyv 1964 januárjából:

Ehhez kapcsolódik a keszthelyi festőművész, Károly Gyula (1910-1989) árajánlata: