A mai bejegyzésben 3 rövidhírt teszek közzé 1951 januárjából, melyek a Vasmegye c. lapban jelentek meg.

Az első cikk a január 4-i lapszám 6. oldalán olvasható:

Következik egy iskolai hír (Vasmegye, 1951.01.12. 6. oldal):

A mai bejegyzésben egy 50 évvel ezelőtti újságcikket olvashatunk újra, amely községünk (azon belül is az egyik vasúti őrház) lakójának büntetőügyéről szól. Megjelent a Vas Népe c. megyei napilap 1966. december 28-i számának 3. oldalán. Így szól:

A fenti cím nem teljesen pontos, ugyanis az egyik kép még Rábamolnári, a másik pedig már Püspökmolnári időszakából való. A lényeg, hogy mindkettő a molnári falurész egy-egy részletét mutatja.

Az első fénykép így néz ki:

Bencsik Irént látjuk rajta, apja, Bencsik János boltjának ajtajában. (Kapcsolódó bejegyzések linkjei a poszt végén!) A kép - amelyet Nagy Dezsőné, Juci néni mutatott - a mai Petőfi utcában készült, a bolt ajtajában reklámplakátokat látunk. A bolt szomszédságában a harangláb áll (az innenső felén a szóréval), majd szép fasorral övezve az utca fehér falú, sötét lábazatú, kis parasztházai sorakoznak. Számomra egy nagyon megkapó, idilli kép.

Pontosabban ez tkp. egy képeslap, hiszen a hátulja "meg van vonalazva", képeslapként elkészítve - a "Turul" Képeslapkiadó Vállalat jóvoltából, így:

A mai bejegyzésben újra régi fotókat teszek közzé, amelyeket olvasónk, Horváth Rita küldött. Ezúton is köszönöm neki az érdekes képeket!

A bal oldali képen Rita egyik dédapjának, Kovács Pálnak a bátyját, Kovács Gyulát (1894-1950) látjuk.

A kép Szegeden készült valamikor az 1910-es években. Kovács Gyula az I. világháborúban kocsivezetőként szolgált, így főleg a hátországban járt. 

Később Rábahídvégen dolgozott kertészként.

A lenti képen Rita dédapjának másik bátyja, Kovács István (1892-?) és felesége, Terézia, valamint fogadott lányuk, Mary Irene Kovach (1911-?), később Mrs. Stephen Sutay látható, a new york-i Flushing tengerpartján az 1940-es években. A család tudomása szerint Kovács István az 1910-es években vándorolt ki Amerikába.

Ebben a korábbi bejegyzésben már írtam Kristóf Kálmán rábapüspöki születésű kántortanítóról, aki a Kossuth-díjas írónő, Kristóf Ágota édesapja volt. További kutatásokat folytattam a témában, és sok érdekes adatra bukkantam.

Megtaláltam az írónő másodunokatestvérét, aki nem más, mint az 1930-ban született Nagy Dezsőné! Juci néni egyik nagyanyja, Kristóf Julianna volt, Kristóf Kálmán apjának testvére. Juci néni sok érdekes dolgot mesélt Kristófékról, ill. több fotót is a rendelkezésemre bocsátott.

A bal oldali képen Kristóf Kálmánt látjuk, aki Rábapüspökiből került evangélikus kántortanítónak a Győr megyei Csíkvándra 1926-ban. A fotográfia hátulján 1927. XI. 10-i keltezéssel Kristóf Kálmán aláírása olvasható.

Juci néni elmondása szerint Kristófék a mai Kossuth u. 150. szám alatt laktak, és az ő szenttamási házukban gyakran megfordultak. Juci néni szerint a tanító úr nyaranta hosszabb időkre hazalátogatott, és a helyi gyerekeknek - vallásfelekezetre való tekintet nélkül - tanfolyamokat tartott. A fejben számolás, gazdálkodás, háztartástan, történelem szerepelt a témák között. A szülők aztán terményekkel (zsír, tejföl, stb.) hálálták meg a gondoskodást.

A lenti képen Kristóf Kálmán látható felesége és kiskorú gyermekei körében: bal szélen áll Ágota (1935-2011), a majdani írónő, aztán testvére, Attila (később író, újságíró, 1938-2015), édesanyjuk, Turchányi Antónia, a még ma is élő Kristóf Jenő, majd az édesapa, Kristóf Kálmán. Juci néni emlékei szerint a gyerekek a náluk töltött idő alatt is sokat olvastak, falták a betűket.

A mai bejegyzésben ismét érdekes családi fotókat teszek közzé, melyeket olvasónktól, Lengyel Helgától kaptam. Köszönöm neki a képeket és az információkat!

Olvasónk dédszülei: Marton István malomtulajdonos és felesége Nagy Julianna. (Síremléküket ebben a bejegyzésben közöltem.)

Mintegy 2 hónapja írtam utoljára az 1951-ben történt eseményekről (elolvasható ide kattintva), így most ezt a témát folytatom - korabeli újságcikkek alapján.

Az alábbi cikk a korabeli megyei újság, a Vasmegye 1951. november 2-i számának címlapján (!) jelent meg:

Újra a címlapon foglalkozik községünkkel ugyanezen lap november 10-i száma (a kép a jobb alsó sarokban található nyílra kattintva jól nagyítható):

A mai bejegyzésben két 50 éve megjelent újságcikket közlök a megyei lapból. (A sorozat előző posztja itt olvasható.) 

Először lássunk egy futballtabellát a Vas Népe 1966. november 25-i számának 4. oldaláról:

A mai bejegyzésben 6 régi fotót teszek közzé, melyet olvasónk, Horváth Rita küldött a blog számára. Ezúton is köszönöm neki a képeket és a hozzájuk írt információkat!

Balra Csejtei Lajos (1938-1992) és Bencsik Etelka (1941-) esküvői képét látjuk.

Etus néni Bencsik Károly és Németh Karolin idősebbik lánya, egyben Rita nagymamájának unokatestvére.

A lenti képen Molnár Róbertné (1965-1990) szül. Horváth Ilona (Ica) és egy ismeretlen kislány látható, a kép a Dózsa György u. 17. számú ház udvarán készült. Horváth Ilona olvasónk nagynénje és a keresztanyja volt, 4-5 éves lehetett a képen.

Míg a római katolikus templomról korábban már többször írtam itt a blogon (pl. ebben vagy ebben a bejegyzésben), addig az evangélikus imaházról még nem - eddig. Az alábbi cikk az Evangélikus Élet c. lap 2003. november 23-i számában jelent meg, és mivel nem túl régi, ezért sokat gondolkodtam, hogy "lehozzam-e". Végül a megjelentetés mellett döntöttem, hiszen ahogy telik az idő, úgy ez is egyre inkább történelemmé válik, másrészt így azokhoz is eljut, akik a nyomtatott lapot nem ismerik.

A cikk címe és kezdőképe ez:

A cikk szövege pedig így szól (a jobb alsó sarokban látható nyílra kattintva a szöveg nagyítható):

A mai bejegyzésben folytatom a fél évszázaddal ezelőtti újságcikkek közlését. Ma három cikket mutatok be a Vas Népéből 1966 novemberéből. (A sorozat előző bejegyzése itt olvasható.)

Az első egy november 10-én megjelent rendőrségi hír (6. oldal)

A másik cikkben pedig csak megemlítik községünk nevét (Vas Népe 1966.11.13. 12. oldal):

A mai bejegyzésben 3 újságcikket mutatok be 50 évvel ezelőttről a Vas Népéből. (A sorozat előző darabja ide kattintva olvasható.)

Az első, számunkra érdekes újságcikk a lap 1966. október 19-i számának 4. oldalán olvasható:

A cikket beküldő Hoffman Vincéről ebben, ebben, ebben és ebben a bejegyzésben tettem említést.

Az alábbi rövidhírt találjuk az október 25-i lapszám 6. oldalán:

A megyei levéltár 1956-os gyűjteményében van egy irat, mely a "Máthé József 1956-os tevékenysége" címet viseli, ami azonban - mint rögtön látni fogjuk - tévedés/elírás, ugyanis az iraton Máthé József, a püspökmolnári malom volt könyvelője nyilatkozik egy bizonyos Jakab Boldizsár 1956-57-es tevékenységéről. Lássuk!

A mai bejegyzésben 50 évvel ezelőtti újságcikkeket teszek közzé a Vas Népéből. (A sorozat előző bejegyzése ide kattintva olvasható.)

A lap 1966. szeptember 30-i számának 4. oldalán találjuk ezt a futballtabellát:

Az alábbi rövidhírt olvashatjuk az október 9-i lapszámban (12. oldal):

Káldy Lajos festőművész visszaemlékezése

Még a nyáron keresett meg az 1922-ben Csipkereken született, ma Szombathelyen élő Káldy Lajos festőművész (honlapját lásd itt), hogy egy régi kalandját elmesélje, mely a püspöki malomnál esett meg vele és barátaival. Az emlékeit az unokák szórakoztatására és az utókor okulására leírta, melynek vonatkozó részletét átadta nekem, így azt most megosztom a Tisztelt Olvasóimmal. Konkrét évet nem tudunk meg belőle, de valószínűleg az '50-es évek végén - '60-as évek elején történhetett.

Nagyon régen kaptam kölcsön ezt a fotót - valószínűleg a Marton-családtól. A hátulján ez a felirat volt: "Vizes kerék 1930 (malom gátja), gátolás, borostyán, fenyő, kavics a hengerekhez". Talán a kép bal szélén létható ladik szerepel Káldy úr történetében?

Káldy Lajos visszaemlékezése így szól:

Közel 3 hónapja írtam utoljára az 1951-ben történtekről (elolvasható itt), ezt most folytatom - korabeli újságcikkek alapján.

Községünk vonatkozásában a megyei napilapban csak mezőgazdasági témájú cikkeket találunk. Ma 3 ilyet közlök.

Az első a Vasmegye c. lap 1951. szeptember 21-i számának címlapján jelent meg, a főcíme ez:

A községünkre vonatkozó részlet így szól:

A mai bejegyzésben újra régi fotókat teszek közzé. Az itt látható képeket Nagy Dezsőné, Juci nénitől kaptam, akinek ezúton is köszönöm a segítségét!

A fenti kép valószínűleg egy szüreti mulatság alkalmával készült a molnári (későbbi Vadalma-) kocsma előtt 1925 körül. A helyszínre a kép bal felső sarkában lévő "(BOR, SÖR) ÉS PÁLINKA MÉRÉS" feliratból következtethetünk. 

Ülnek: balról a 2. Bódis György, a 3. Szabó Vilma, a 4. Békefi Gyula, az 5. Piri Matild (Marton Anna édesanyja)
Középső sor balról a 3. (középen): Kovács (Bíró) Ferenc (az apja községbíró volt), a 4. (jobb szélen) Varga György
Felső sor balról a 2. Tóth Ilona, a 4. Tóth Sándor kovács, 5. Ács Klára, 6. (jobb szélen) Kiss István
A képet tartó szürke kartonpapír hátulján halványan olvasható bélyegzőlenyomat szerint Bendei (?) István szombathelyi fényképész felvétele.

Későbbi szüreti felvonulásokon készült képek láthatók ide kattintva.

A mai bejegyzésben több újságcikket vagy cikkrészletet teszek közzé 1966 júliusától augusztusig a Vas Népe c. megyei napilapból, melyben községünk említése előfordul. (A sorozat előző része ide kattintva olvasható.)

Az első cikk az 1966. július 5-i lapszám 5. oldalán olvasható:

"Körséta az ÖHV járási, városi döntőin..." címmel jelent meg egy hosszabb tudósítás a Vas Népe 1966. augusztus 2-i számának 4. oldalán. (ÖHV: Összevont Honvédelmi Verseny) A cikk szerint a vasvári járásban a nők között az élen végzett Püspökmolnári csapata, melynek tagjai voltak: "Babos Á., Lakics I., Varga V.", megelőzve a vasvári és a petőmihályfai hölgyeket.

A mai bejegyzésben Horváth István egykori püspökmolnári plébános nyugdíjazásáról szóló püspöki hozzájárulást teszem közzé. Az atya 1959-től volt a község katolikus plébánosa, egyúttal tiszteletbeli esperes is. Kovács Sándor megyéspüspök másolatban fennmaradt levele így szól:

Az 1949-es népszámlálás után lássuk, hányan és hogyan éltek községünkben 1960-ban!

A főbb népesedési adatok így alakultak:

A falu területe ekkor 2666 katasztrális hold volt, másképpen 1534 hektár. 1 km2-re átlagban 84 fő esett. Külterületi lakott helyeken (pl. vasútállomás, puszta, vasúti őrházak) 67-en laktak, ami a népesség 5,2%-át jelentette.

A faluban ekkor 317 házas nő élt, akiknek 760 gyereke volt. 100 házas nőre 240 gyerek jutott, vagyis egy házas nőre átlagosan 2,4 gyerek. A családok száma 342 volt, "családtöredékek" (mai szóval: a csonka családok) száma 40 volt.