A mai bejegyzésben - hosszú idő után újra - folytatódik a 100 éves újságcikkeket bemutató sorozat. (Az előző ilyen témájú poszt ide kattintva olvasható.)

Az alábbi álláshirdetés a Szombathelyi Újság 1916. augusztus 26-i számának 4. oldalán olvasható:

A mai bejegyzésben 2 vadászati hírt teszek közzé 1890-ből. Ezek a Vadászlap c. újság augusztus 25-i számában olvashatók.

A 321. oldalon 3 Vas megyei vonatkozású rövidhír találunk egymás alatt, a középső Püspökiből tudósít:

Az F.J. monogramú vadászbérlőnek egyelőre nem tudom a kilétét. (De nyilvánvalóan nem Ferenc József királyunk volt...)

Korábban már többször írtam a rábamolnári kastélyról: először itt, majd képeket mutattam róla ebben és ebben a bejegyzésben, rajzokat itt és itt, építészeti megoldásokat pedig itt. (Bár számunkra egyszerűen csak "molnári kastély" marad, de 1907 után a falu neve hivatalosan Rábamolnári volt, ezért én is ezt használom.)

A kastély utolsó említése a Tanácsköztársaság idejéből való, utána nem tudtam róla semmit. 1927-ből azonban találtam 2 újságcikket, amelyet ezúton megosztok. Az első a kastély megmentésének egy lehetséges módjáról szól (Vasvármegye, 1927. április 12. 4. oldal):

Ez az ügylet azonban nem jött össze... Hogy miért, annak sajnos sem a főszolgabírói iratokban, sem az egyházmegyei levéltárban, de még az apácarend iratai között sem bukkantam a nyomára.

A közelmúltban volt Péter-Pál napja (jún. 29.), ami nemcsak az aratás kezdőnapja, hanem 2012 óta a kuláküldözés idején tönkretett magyar gazdák emléknapja is. Ebből az alkalomból felidéztem egy régi bejegyzésemet, amelyben a helyi - kuláknak minősített - gazdák üldöztetéséről volt szó 1951 áprilisi újságcikkek alapján. Ilyen és ehhez kapcsolódó témájú újságcikkek olvashatók a mai bejegyzésben is, amelyek 1951 júliusából valók a Vasmegye című lapból.

Az első újságcikk a lap július 5-i számának 2. oldalán található; már a címe is szokatlan a mai olvasónak, így szól: "Kézzel csépel, szabotál, feketén vág ellenségünk: a kulák". A községünkkel kapcsolatos rész pedig így szól: " ...Horváth Károly alsóújlaki és Szigeti Ernőné püspökmolnári kulákok az aratást nem kezdték meg időben s ezért nagy szemveszteség lett gabonáikban. A feketecsépelő, szabotáló kulákok ellen eljárás indult. ..."

A Vasmegye július 19-i számának címoldalán olvashatjuk "A tszcs-k példamutatása nyomán uj eredmények születnek a másodvetésben" c. cikket. Eszerint "... Püspökmolnáriban Ródler József és Wöller Antal dolgozó parasztok fejezték be a másodvetést. ..."

Végezetül a július 31-i Vasvármegye-lapszám 3. oldalán jelent meg egy olyan cikk, ami számunkra is fontos, "Népnevelők a terménybegyűjtési harcban" címmel. Így szól:

A mai bejegyzésben 2 olyan újságcikket közlök, amelyek kereken 50 évvel ezelőtt, 1966. június 29-én jelentek meg a Vas Népe c. megyei napilapban.

Az első cikk "Körúton a falusi spartakiád járási döntőin" címmel e lapszám 4. oldalán jelent meg. A tudósítás így kezdődik:

Majd a vasvári járás eredményeivel eképpen folytatódik a cikk:

A mai bejegyzésben újságcikkeket teszek közzé 1959 június végéről és július elejéről a Vas Népéből (VN). 

Az első a lap június 12-i számának 6. oldalán jelent meg:

A következő, számunkra is érdekes újságcikk a Vas Népe 1959. június 27-i számának 5. oldalán található:

És akkor jöjjön a mai témánk. Ebben a bejegyzésben a Molnáriban lakott gróf Festetics György volt miniszter (ekkor már koronaőr) és gróf Erdődy Eugénia lányának, Georginának az 1877-ben Pesten megtartott esküvőjéről közlök két korabeli újságcikket.

Először egy rövid említés a Vadász- és Verseny-lap c. újság 1877. március 21-i számából, a 94. oldalról: 

excja: excellenciája, a (volt) miniszternek kijáró megszólítás

Most pedig jöjjön a részletes beszámoló ugyanezen újság 1877. évi június 13-i számából (183. oldal):

A mai bejegyzésben községünkkel kapcsolatos újságcikkeket teszek közzé 50 évvel ezelőttről a Vas Népe c. megyei napilapból.

Az első a lap június 9-i számának 4. oldalán olvasható tudósítás, aminek a bevezetőjében a cikkíró kiemeli Vadalma Mária nevét is:

Ugyanezen az oldalon található ez a cikk is:

A mai bejegyzésben egy régi tűzesetet ismertetek.

A Vasvármegyei Tűzrendészeti Közlöny 1900. május-június havi számának 7. oldalán található egy cikk, amely ezzel a fő- és alcímmel jelent meg:

A cikkben több tűzesetről is beszámolnak, a Molnáriban történtekről az alábbi tudósítást olvashatjuk:

A mai bejegyzésben egy 90 éve íródott verset teszek közzé (pontosabban: 90 éve jelent meg nyomtatásban). Piry József versét a Vasvári Ujság hozta le 1926. május 23-án az 5. oldalon.

A cikk ezzel a megjegyzéssel indul:

A vers pedig így szól (amit a szerkesztő rövid megjegyzése követ):

A mai bejegyzésben 50 évvel ezelőtti újságcikkeket ismertetek a Vas Népéből.

Az első cikk a megyei napilap május 8-i számának 4. oldaláról való. Eszerint május 5-én Vas Megye Tanácsa a társadalmi munkában való részételért a Kiváló Társadalmi Munkáért kitüntető jelvény arany fokozatát adományozta - többek között - az alábbi személyeknek: Móré György, Antal János, Simon Kálmán, Hantzl (?, talán Kranczl) János püspökmolnári lakosoknak. (A vasvári járásban 12-en kapták meg ezt a kitüntetést, ennek harmada püspökmolnári volt.) A társadalmi munka szervezéséért pedig a Kiváló Társadalmi Munkáért feliratú emlékplakettel jutalmazta a megyei tanács a püspökmolnári úttörőcsapatot.

Az alábbi cikk a május 11-i lapszámból való (3. oldal). A kép jobb alsó sarkában található nyilakra kattintva a szöveg nagyítható:

A cikkben említett épületet itt mutattam be.

Élet a Rába partján 6. - Befejezésül

A községünkről íródott 50 évvel ezelőtti cikksorozat utolsó részének közléséhez érkeztem ma. Az itt olvasható újságcikk a Vas Népe 1966. május 8-i számának 5. oldalán jelent meg. (A Falukrónikában megtalálható formában közlöm.)

Élet a Rába partján 5. - Átmeneti korszak

A mai bejegyzésben folytatom az 1966 május eleji 6 részes cikksorozat közlését. Az 5. rész a Vas Népe május 6-i számának 3. oldalán jelent meg. (A Falukrónikában található formában közlöm.) 

Élet a Rába partján 4. - Képekben

A mai bejegyzésben folytatom az 1966 május eleji cikksorozat közlését községünkről. Az alábbi képriport a május 5-i Vas Népe 3. oldalán jelent meg. (Sajnos a korabeli újságképek nem éppen jó minőségűek...)

Élet a Rába partján 3.

A mai bejegyzésben folytatom a Vas Népében 1966. május elején községünkről megjelent 6 részes cikksorozat közlését. A 3. rész a május 4-i lapszám 3. oldalán jelent meg. (A meglehetősen szabálytalan formájú újságcikket a Falukrónikában megtalálható szerkesztett formában közlöm.) 

Élet a Rába partján 2.

A mai bejegyzésben folytatom a Vas Népében 1966. május elején községünkről megjelent 6 részes újságcikk közlését. A 2. rész a május 3-i lapszám 3. oldalán jelent meg. (A meglehetősen szabálytalan formájú újságcikket a Falukrónikában megtalálható szerkesztett formában közlöm.)

Élet a Rába partján 1.

1966 május elején egy 6 részes riportsorozat mutatta be a korabeli Püspökmolnári mindennapjait, akkori lakóinak életét. Ebből a 4. rész egy képriport volt, a többi pedig szöveges tartalom. A mai és a következő 5 bejegyzésben ezeket a hosszú cikkeket mutatom be. (Az újságcikkek elég furcsa alakúak voltak, de a községi könyvtárban fellelhető ún. Falukrónika szerkesztője kivágva összerendezte a szövegeket, így az újságcikkeket eszerint mutatom be. Így kevésbé furcsa a formájuk.)

Az első cikk így szól:

A mai bejegyzésben 50 évvel ezelőtti újságcikkeket teszek közzé a Vasvármegye című lapból.

Az első ilyen cikk az említett újság 1941. április 19-i számának 5. oldalán jelent meg:

A következő ilyen cikk a Vasvármegye 1941. április 25-i számának 6. oldalán olvasható:

A mai bejegyzésben - az 1887-es hírek után - lássuk, miről írt községünk vonatkozásában a Vasmegyei Közlöny (VK) című újság!

Vasúti menetrendet találunk a lap február 28-i számának 4. oldalán:

Árverési hirdetmény található a VK 1888. március 11-i számában (4. oldal):

1928. április 15-én jelent meg a Természettudományi Közlöny c. szakfolyóirat 60. száma, melyben a községünk területén talált őskori kannibállelet részletgazdag, tudományos igényű leírása olvasható a leletet átvevő ifj. Benda (Bendefy) László tollából (291-295. oldal). A mai bejegyzésben ezt a tanulmányt közlöm.