A Vasvármegye című lap 1912. április 14-i számának 2. oldalán akadtam erre a rövid hírre. A bejegyzés a a kép alatt jobbra a "tovább" feliratra kattintva folytatódik.

A II. világháború frontjának térségünkön való átvonulása után alig két héttel, 1945. április 12-én egy tragikus baleset történt a rábamolnári vasútállomáson. A mai bejegyzésben a 67 évvel ezelőtti eseményeket írom le a kéziratos Falukrónika alapján.

Háborús sérülés a molnári vasúti hídon (Fotó: MÁV)

A Vasvármegye c. lap 1912-es évfolyamában akadtam rá a Rábamolnári Tejszövetkezet hirdetésére. Korábban csak azt tudtam, hogy a Horthy-korszakban működött tejszövetkezet a korabeli községekben, de hogy a Monarchiában is volt már ilyen, az újdonság volt számomra. A Vas Megyei Levéltár alapszabály-gyűjteményében ugyanis nincs nyoma. (Folytatás a kép alatt jobbra a "tovább" feliratra kattintva.)

Új sorozatot indítok itt a blogon, melyben száz évvel ezelőtt történt eseményeket mutatok be korabeli újságcikkek alapján. Elsősorban a járási terjesztésű Vasvári Újság és a megyei terjesztésű Vasvármegye cikkeit szemlézem, de más újság is szóba jöhet, ha közölt számunkra érdekes cikket (és a kutatásaim során ráakadtam). A bejegyzések gyakorisága változó lesz: ha egy évszázada írtak vonatkozó cikket, akkor azt ismertetem, de ha több hónapig sem jelent meg községünkre vonatkozó írás, akkor nálam sem lesz ilyen blogbejegyzés. Előrebocsátom: döntően bulvár jellegű hírekről lesz szó.

Ilyen az első bejegyzés is. A Vasvári Újság 1912. január 28-i számában jelent meg a következő hír:

Ma van 130 éve annak, hogy hazánk jeles földrajztudósa, Prinz Gyula megszületett a Déli Vasút molnári állomásán. Apja, Prinz József állomásfőnök volt, anyja, síkabonyi Angyal Franciska nemesi családból származott. Prinz Gyula szülei 3. fiaként 1882. január 11-én látta meg a napvilágot.

Nagykanizsán járt gimnáziumba, de több tantárgyból, így pl. földrajzból, és németből (ami az anyanyelve volt) is megbukott. Végül Budapesten érettségizett le. Az édesapja révén kapott vasúti szabadjegy birtokában beutazta az egész monarchiát. Egy útleírásával első helyezést ért el a Magyar Turista Egyesület pályázatán – megelőzve több földrajztanárt. A díjat Eötvös Loránd, az MTA akkori elnöke adta át. Az ő tanácsára iratkozott be a budapesti tudományegyetem földrajz szakára, amit sikeresen elvégzett.

54 évvel ezelőtt, 1957. december 14-én kapcsolták rá Püspökmolnárit az akkoriban kiépülő villamos hálózatra, a megyében 128. településként. Erről a Vas Népe 1957. december 17-i száma adott hírt.

A cikk egyébként egész más hangvételben tudósít, mint az akár csak másfél évvel korábbi újságcikkek: hiányoznak a terjengős munkaversenyes lózungok, az avatást végző potentátokat pedig csak a beszámoló utolsó harmadában említik meg. Íme a cikk: 

1411-ből két olyan oklevél is fennmaradt, mely községünkkel kapcsolatos. Mindkettő ugyanazon ügyhöz tartozik: a Molnári család és Vasvár királyi város területi vitájához. Tartalmából adódóan ezek jó forrásanyagok községünk középkori névanyagához.

Az 1411. február 21-én Budán kelt (és a vasvári káptalan átiratában fennmaradt) oklevélben Garai Miklós nádor meghagyja a vasvári káptalannak, hogy Gencsi Balázs királyi kiküldöttel jelölje ki Vasvár határait Molnári felől. Az okirat leírja az ügy előzményeit, ami számunkra igazán érdekessé teszi az iratot.

Október 6. nemzeti gyásznap, amikor az aradi tizenhármak, ill. a kivégzett gróf Batthyány Lajos miniszterelnök emléke előtt tisztelgünk. Püspökmolnári lakossága azonban október 6-án Piry Cirjék Jánosra is emlékezhet, aki őrizte és újratemette a mártír miniszterelnök hamvait, és később maga is október 6-án halt meg.

1865. szeptember 21-én, vagyis éppen 146 éve indult meg a forgalom a Sopront Nagykanizsával összekötő vasútvonalon, ami Molnári állomást is érintette. Mivel ez a szakasz a Bécset Fiumével és Trieszttel összekötő hálózat része volt, így a korabeli Molnári vasúti összeköttetésbe került a császárvárossal és az Adriával is.