A mai bejegyzésben - 7 hónap után újra - folytatódik a 100 éves újságcikkeket bemutató sorozat. (Az előző ilyen témájú poszt itt olvasható.)

Az alábbi újságcikk a Vasvármegye c. lap 1917. március 13-i számának 3. oldalán olvasható:

A mai bejegyzésben községünk vasútállomása (Molnári, Rábamolnári, majd Püspökmolnári) állomásfőnökeinek névsorát közlöm, néhány esetben életrajzi adatokkal kiegészítve. A nevek előtt pedig egy rövid leírás olvasható.  A névsor forrása a Százéves a vasútigazgatóság Szombathelyen 1895-1995. c. könyv (főszerk.: Kövér István) III. kötet 122-124. oldal.

Rögtön a bevezetőhöz tennem kell egy pontosítást: az állomás már a vasútvonal megnyitásától (1865) üzemel, 1866-ból pl. egy alaprajz is fennmaradt róla.) 

Lássuk az állomásfőnököket a könyvből - a bejegyzés végén azonban ezekhez is tennem kell kiegészítéseket:

A közelmúltban egy régi újságcikket találtam, ami a szenttamási katolikus elemi iskolát mutatja be 2 évvel a kiegyezés után. A cikk a Néptanítók lapja című folyóirat 1869. március 18-i számának 173. oldalán olvasható. Így szól:

Míg manapság - horgászengedély kiváltása után, a vonatkozó szabályokat betartva - szabadon horgászhatunk a hazai folyó- és állóvizekben, addig jó száz évvel ezelőtt ez nem így volt. A halászati jogot egy adott folyószakaszra árverés útján bérlők kapták meg, és azon a területen csak ők halászhattak. 

A mai bejegyzésben egy ilyen árverés hirdetményét mutatom be 1911-ből, amely a községünket övező Rába-szakaszra is vonatkozott. A felhívás Vasvármegye Hivatalos Lapjának 1911. évi 8. számában jelent meg, február 28-án, a 68-69. oldalon. Teljes terjedelmében így szól:

A mai bejegyzésben két 75 évvel ezelőtti újságcikket teszek közzé. (A sorozat előző része ide kattintva olvasható.) 

Az első tudósítás a Vasvármegye 1942. március 4-i számának 7. oldalán olvasható:

Sely Gyula portréját ebben a bejegyzésben mutattam be.

A rábai jégzajlással kapcsolatos az alábbi újságcikk (Vasvármegye 1942.03.08. 11. oldal):

A mai bejegyzésben ismét fél évszázada történt eseményeket mutatok be korabeli újságcikkek alapján. (A sorozat előző része itt olvasható.)

Az első újságcikkben épp csak említik a községi téeszt (Vas Népe 1967.03.05. 5. oldal), de érdemes az egész újságcikket is elolvasni: 

Egy Püspökmolnáriból kapott olvasói levélre reagálnak a megyei napilap ugyanezen lapszámának 9. oldalán:

Ma a Lasics Jánosnétól kapott fotók 2. részét teszem közzé. Kati néninek ezúton is köszönöm a képeket és a hozzájuk írt információkat!

Az első képen Kati néni nagyapja,  Németh Vince (jobbról, szül. 1902.) és édesapja, Németh Lajos (szül. 1929.) látható egy szép nagy tehén társaságában.

Egy szüreti felvonulás fotóját látjuk a '70-es évekből, ahol a kisbíró Németh Lajos (Kati néni édesapja). Elöl középen Gerencsér Dezsőné, tőle jobbra hátrébb Baranyai Istvánné, a jobb szélen Somogyi Józsefné, balról félig takarva Bencsik Lajosné.

A mai bejegyzésben azt tudhatjuk meg, hogy mire volt szüksége 1827 elején Molnári birtokosának, özv. gróf Festeticsné született Sallér Juditnak bécsi tartózkodása idején. A csomagot nyilván el is küldték a grófné után a császárvárosba. Az 1827. március 1-i keltezésű feljegyzés címe ez (korabeli helyesírásal):

"Eő Excellentiájának Bécsi szükségére administraltatott Minémüségek specificatioja 1a Martii 827"

A tartalma pedig így szól:

"Két Főstöltt Frisling Sunka: 10 font

Ött detto (azaz: ugyanaz, jelen esetben füstölt) Öreg Sunka: 26 font

Disznó Hus: 54 font

Szalonna: 50 font

Hasa alla: 9 font. (Az eddigiek "egy Ferslagban)

Nyers Disznó hus 13 pár kolbásszal: 20 font

A mai bejegyzésben két 50 évvel ezelőtt megjelent újságcikket mutatok be a Vas Népéből. (A sorozat előző része ide kattintva olvasható.)

A Hazafias Népfront megyei tanácstag-jelöltjeit mutatta be a megyei újság 1967. február 26-i számának egyik cikke (2. oldal), melyben egy helyi lakos nevét is olvashatjuk:

Az alábbi kulturális hír pedig a Vas Népe február 28-i számának 6. oldalán jelent meg:

Molnári és Szenttamás kataszteri térképe után a mai bejegyzésben a 3. egykori kisközség, Püspöki 1857-ben készült kataszteri térképét mutatom be. Lássuk!

Az 1:2880 méretarányú, német és magyar nyelvű, összesen 72x58 cm méretű kéziratos papírtérkép címlapja így néz ki: 

Az első szelvényen a térkép címét, méretarányát és a külterület északi részét látjuk:

A mai bejegyzésben két 75 évvel ezelőtti újságcikket olvashatunk újra. (A sorozat előző része itt olvasható.)

Az első cikk a Vasvármegye 1942. február 15-i számának 10. oldalán található: 

A helyi KALOT szervezet tagságáról ebben, zászlószentelésükről pedig ebben a bejegyzésben írtam.

A másik újságcikk pedig egy bűnügyi tudósítás, amely az 1942. február 21-i Vasvármegye 4. oldalán olvasható:

A mai bejegyzésben ismét egy olvasónktól kapott fotókat teszek közzé. Lasics Jánosné (Kati néni) osztotta meg velünk családi képeit, amit ezúton is köszönök! Lássuk a képeket!

Az első képen Németh Vince családját látjuk: középen áll Kati néni nagyapja, Németh Vince (szül. 1902), mellette az 1908-ban született felesége, a bal szélen hátul pedig Kati néni dédanyja, Herényi Józsefné (1879-1970), elöl pedig a gyerekek: a jobb szélen Németh Lajos (Kati néni édesapja, szül. 1929), mellette Németh Imre (szül. 1935), majd Németh István (szül. 1938), aztán az 1940-ben született Németh Mária (ma Jákfalvi Lajosné, az egyedüli élő testvér), végül Németh Ferenc (szül. 1945).

A következő fotón a Németh-testvéreket látjuk: balról jobbra Németh Imre, Németh Lajos, Németh Vince, Németh István, a jobb szélen egy ismeretlen személy (katona):

A mai bejegyzésben két 50 évvel ezelőtt megjelent újságcikket olvashatunk újra a Vas Népéből. (A sorozat előző része itt olvasható.)

Az első újságcikk a megyei lap 1967. február 12-i számának 3. oldalán jelent meg. A címe: "Mit tenne Ön, ha megválasztanák képviselőnek, vagy tanácstagnak?" 10 személynek tették fel a kérdést, közülük az egyik a püspökmolnári termelőszövetkezet dolgozója volt, így válaszolt:

Ugyancsak a téesszel kapcsolatos a másik tudósítás, ami a február 19-i Vas Népe 12. oldalán jelent meg:

Ebben a korábbi bejegyzésben bemutattam Molnári kataszteri térképét 1857-ből. Ma a szomszédos Szenttamás ugyanilyen térképét mutatom be.

Az 1:2880 méretarányú, német és magyar nyelvű, összesen 72x58 cm méretű kéziratos papírtérkép a címlappal együtt 5 szelvényből áll. A címlap így néz ki:

A térkép címét és a méretarányt, ill. a falu külterületének keleti szélét ezen a szelvényen látjuk:

A mai bejegyzésben ismét 75 éve történt eseményeket ismertetek - korabeli újságcikkek alapján. (A téma előző bejegyzése ide kattintva olvasható.) 

Az első cikk egy hirdetés, amely a Vasvármegye 1942. február 4-i számának 8. oldalán található:

A mai bejegyzésben ismét - 4. alkalommal, utoljára - Horváth Ritától kapott képeket teszek közzé. Ritának ezúton is köszönöm a sok érdekes képet és a hozzájuk írt információkat!

A mai bejegyzésben a Harangszó című evangélikus folyóirat 1924. február 3-i számának 47. oldalán megjelent egyik cikket teszem közzé. Megtudhatjuk belőle, hogy milyen ünnepélyeket tartottak a rábaszenttamási evangélikus 1923 folyamán.

Olvassuk csak:

Ebben a régi bejegyzésben már közzétettem Molnári belterületi térképét 1857-ből, ami egy kataszteri térkép részlete volt. Ma ezt a bizonyos teljes térképet mutatom be.

Az 1:2880 méretarányú, német és magyar nyelvű, összesen 72x58 cm méretű kéziratos papírtérkép 6 szelvényből áll + a címlap. Utóbbi így néz ki:

Az 1. szelvény a falu külterületének északnyugati részét ábrázolja:

A közelmúltban levelet kaptam a blog egyik olvasójától a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Mezőcsátról Farkas Lászlótól, aki egy egykori rábamolnári lakos, Berényi Jenő tanító rokonait keresi. Farkas úr szerint Berényi Jenő a Somogy megyei Zákány község köztiszteletben álló igazgató-tanítója és egyben a Templomépítő Bizottság elnöke volt; nevéhez fűződik az ottani római katolikus templom 1930-31-ben történt felépítése.

Olvasónk életrajzot is küldött a keresett személyről, amely így szól:

A mai bejegyzésben az 50 évvel ezelőtti történések ismertetését folytatom a Vas Népe (VN) cikkei alapján. (A sorozat előző bejegyzése itt olvasható.)

A megyei napilap az 1967. január 24-i számának 6. oldalán közölte az alábbi rövidhírt:

Egy kulturális témájú rövidhírben említik községünk nevét a VN február 1-i számának 6. oldalán: