A mai bejegyzésben bemutatásra kerülő térkép címe: "Püspöki határ tagositott térképe". Készítő: Mesterházy Imre mérnök, hitelesítve 1876. április 24-én. Hitelesítette Dongó Károly királyi törvényszéki bíró, Dobrovics Ferenc hitelesítő mérnök és Tömő János jegyzőkönyvvezető.

Az egyetlen szelvényből álló térképlap mérete 121x88 cm. A méretarány: 100 bécsi öl=52 mm

A térkép egészében így néz ki (a jobb alsó sarokban lévő nyilakra kattintva nagyítható):

Vegyük közelebbről szemügyre a térképszelvény bal felső részét, ami a község belterületét (Belsőségek) is tartalmazza:

Káldy Lajos festőművész visszaemlékezése

Még a nyáron keresett meg az 1922-ben Csipkereken született, ma Szombathelyen élő Káldy Lajos festőművész (honlapját lásd itt), hogy egy régi kalandját elmesélje, mely a püspöki malomnál esett meg vele és barátaival. Az emlékeit az unokák szórakoztatására és az utókor okulására leírta, melynek vonatkozó részletét átadta nekem, így azt most megosztom a Tisztelt Olvasóimmal. Konkrét évet nem tudunk meg belőle, de valószínűleg az '50-es évek végén - '60-as évek elején történhetett.

Nagyon régen kaptam kölcsön ezt a fotót - valószínűleg a Marton-családtól. A hátulján ez a felirat volt: "Vizes kerék 1930 (malom gátja), gátolás, borostyán, fenyő, kavics a hengerekhez". Talán a kép bal szélén létható ladik szerepel Káldy úr történetében?

Káldy Lajos visszaemlékezése így szól:

Közel 3 hónapja írtam utoljára az 1951-ben történtekről (elolvasható itt), ezt most folytatom - korabeli újságcikkek alapján.

Községünk vonatkozásában a megyei napilapban csak mezőgazdasági témájú cikkeket találunk. Ma 3 ilyet közlök.

Az első a Vasmegye c. lap 1951. szeptember 21-i számának címlapján jelent meg, a főcíme ez:

A községünkre vonatkozó részlet így szól:

A mai bejegyzésben folytatódik a 75 évvel ezelőtti eseményeket és a korabeli mindennapokat újságcikkek segítségével bemutató sorozat. (A téma előző bejegyzése itt olvasható.)

1941. szeptember 21-én a Vasvármegye c. lap 10. oldalán ebben a hírben szerepel a korabeli két község, Püspöktamási és Rábamolnári neve:

A mai bejegyzésben egy 1941-es vasúti balesetet ismertetek, amely Rábamolnári és Dömötöri állomások között történt. Röviden összefoglalva erről van szó:

Az említett helyszínrajz így néz ki:

A mai bejegyzésben az egykori Rábamolnári vasútállomás alaprajzát mutatom be a XX. század elejéről:

A Vasvári Ujság 1926. október 17-i számának 3. oldalán akadtam az alábbi újságcikkre:

Ki tudja, Püspökiben hol laktak Kristófék?

A Vasvári Ujság 1926. szeptember-októberi számaiban Kristóf Kálmánnak több versére is ráakadtam. Elsőként a szeptember 12-i lapszám 2. oldalán erre:

Kedves Olvasók! Pár nappal ezelőtt, 2016. szeptember 8-án volt pontosan 5 éve, hogy elindult a blogom, ezzel a bejegyzéssel. (Restellem, de én is csak későn vettem észre a dátumot.) Ebből az alkalomból - a pezsgőbontás mellett :) - összefoglalok néhány adatot az elmúlt 5 évből.

Néhány adat és mérföldkő

A mai bejegyzéssel együtt 686 poszt készült, az eredeti célkitűzésekhez képest a közéleti tartalom háttérbe szorult, jó ideje már csak a számomra kedvesebb helytörténeti témában írok. (De arra büszke vagyok, hogy az elsők között mutattam be térképen Vas megye új választókerületi beosztását.)

A facebookon jelenleg 333-an, a blog.hu-n és a google+ -on egyaránt 23-an követik a blogot. A napi átlagos lapletöltés (a kattintások száma) 150 körül van, de voltak ennél jóval magasabb értékek is. A "valaha volt legerősebb nap": 2014.07.16-án volt, amikor is 1952 lapletöltés volt az oldalon! A blog indulása óta pedig összesen több, mint 163.000 lapletöltés történt! A blog facebook-oldalán pedig 132 fénykép várja a követőket.

A közelmúlt eseménye, hogy a blog egy elismerő oklevelet kapott, amiről itt írtam, előtte pedig a vaskarika kulturális portál készített velem interjút (itt olvasható). Korábban a Helyi Érték c. magazin ismertetőt közölt a blogomról, az Urbanista blog pedig szemlézte az egyik bejegyzésemet. Az akkor és most c. sorozatomat a Hatvan történetéről szóló blog egyik posztja említette meg példaként. Egy együttműködési megállapodás keretében a "Ritkán látható történelem" c. blog bannere került fel az oldalamra - az enyém pedig az övükére, így ajánljuk a másik blogot az Olvasók figyelmébe.

A mai bejegyzésben újra régi fotókat teszek közzé. Az itt látható képeket Nagy Dezsőné, Juci nénitől kaptam, akinek ezúton is köszönöm a segítségét!

A fenti kép valószínűleg egy szüreti mulatság alkalmával készült a molnári (későbbi Vadalma-) kocsma előtt 1925 körül. A helyszínre a kép bal felső sarkában lévő "(BOR, SÖR) ÉS PÁLINKA MÉRÉS" feliratból következtethetünk. 

Ülnek: balról a 2. Bódis György, a 3. Szabó Vilma, a 4. Békefi Gyula, az 5. Piri Matild (Marton Anna édesanyja)
Középső sor balról a 3. (középen): Kovács (Bíró) Ferenc (az apja községbíró volt), a 4. (jobb szélen) Varga György
Felső sor balról a 2. Tóth Ilona, a 4. Tóth Sándor kovács, 5. Ács Klára, 6. (jobb szélen) Kiss István
A képet tartó szürke kartonpapír hátulján halványan olvasható bélyegzőlenyomat szerint Bendei (?) István szombathelyi fényképész felvétele.

Későbbi szüreti felvonulásokon készült képek láthatók ide kattintva.

A mai bejegyzésben több újságcikket vagy cikkrészletet teszek közzé 1966 júliusától augusztusig a Vas Népe c. megyei napilapból, melyben községünk említése előfordul. (A sorozat előző része ide kattintva olvasható.)

Az első cikk az 1966. július 5-i lapszám 5. oldalán olvasható:

"Körséta az ÖHV járási, városi döntőin..." címmel jelent meg egy hosszabb tudósítás a Vas Népe 1966. augusztus 2-i számának 4. oldalán. (ÖHV: Összevont Honvédelmi Verseny) A cikk szerint a vasvári járásban a nők között az élen végzett Püspökmolnári csapata, melynek tagjai voltak: "Babos Á., Lakics I., Varga V.", megelőzve a vasvári és a petőmihályfai hölgyeket.

A mai bejegyzésben az 1924-es kiadású Magyarország kereskedelmi, ipari és mezőgazdasági címtára című kötetből mutatom be az első összevonás előtti 3 kisközséget, Rábamolnárit, Rábaszenttamást és Rábapüspökit. A vonatkozó adatok a könyv 1261-1262. oldalán vannak.

Megtudjuk belőle, hogy az adott kisközség (kk.) melyik vármegye (vm.) mely járásában (j.) található, hány lakosa van (lak.), hol van az illetékes körjegyző (kjző) és anyakönyvvezető (akv., esetünkben Rábahidvégen), mely törvényszék (trvszék) ítélkezik a falu ügyeiben (ez a szombathelyi járásbíróság), hol van a legközelebbi állampénztár, csendőrőrs (cs.ö.), vasútállomás, posta és távíró (ez utóbbi 3 Rábamolnáriban). Ezeket az adatokat németül is közölték. Majd a földbirtokosok, iparosok és kereskedők címtára következett.

Nézzük elsőként Rábamolnári adatait a kötetből: