Az 1971-es végzősök tablóképe után lássuk, kik ballagtak el 1972-ben a püspökmolnári általános iskolából!
A mai bejegyzésben 3 rövidhírt teszek közzé 1940 júniusából - és egyet júliusból is. Lássuk!
Az első a Vasvármegye című megyei lap 1940. június 4-ei számának 4. oldalán jelent meg:
A következő cikk egy bulvárhír a június 12-ei lapszámnból (4. oldal):
Címkék: gazdaság egyháztörténet vízrendezés püspöktamási rábamolnári hetvenöt éve történt
Ahogy a községi újság legutóbbi számában olvashattuk, az Országgyűlés által elfogadott törvény alapján községünket is érinti egy utcanév kötelező átnevezése. Az Akadémia illetékes bizottsága szerint az Úttörő utcát kell átnevezni. Ahogy hallottam, sok érdekes javaslat érkezett az utcában lakóktól. Helytörténészként és lokálpatriótaként egy olyan személyt javaslok névadónak, aki községünkhöz életében is ezer szállal kötődött, és aki itt nyugszik.
A javaslatom: Festetics György utca.
A pontosság kedvéért: nem Sallér Judit férjét, a keszthelyi Georgicont alapító Festetics (I.) Györgyöt javaslom névadónak, hanem az ő unokájukat, az 1815-1883 között élt Festetics (II.) Györgyöt.
Hogy miért éppen őt? Íme az indokaim:
- Nemcsak Molnári akkori legnagyobb birtokosa volt, hanem a kiegyezés utáni első kormány, az Andrássy-kormány tagja, korábban Vas vármegye főispáni helytartója és Zala vármegye főispánja, ill. a földbirtokosokat tömörítő szervezet, az Országos Magyar Gazdasági Egyesület (OMGE) elnöke is. Jóllehet Pesten és Bécsben is volt palotája, és számos helyen birtoka, de a miniszterségről lemondva Molnáriban sokat tartózkodott. Bécsben halt meg, de községünkben kívánt nyugodni. Kevés ilyen nagy ember nyugszik kis falusi temetőkben...