A fenti cím pontosításra is szorul, ugyanis a Vasmegyei Közlöny c. lap községünk vonatkozásában 1883-ban nem bulvárhíreket, hanem gyászhíreket közölt. Méghozzá Festetics Györgyről, két alkalommal.

A gróf nekrológját is tartalmazta a lap február 18-i számának cikke (2. oldal - sajnos egy kissé nehezen olvasható):

A mai bejegyzésben - folytatva a megkezdett sort - egy községünkben született I. világháborús katona portréját mutatom be. Ezúttal egy gyalogos katonáról lesz szó.

Arcképét lásd balra, életrajzát lásd lent.

Rövidítések:

h.gy.e.: honvéd gyalogezred

O2: Ezüst Vitézségi Érem II. osztálya

Br.: Bronz Vitézségi Érem

K.cs.k.: Károly csapatkereszt (12 heti folyamatos frontszolgálattal lehetett elnyerni)

Forrás: Doromby-Reé: A magyar gyalogság. A magyar gyalogos katona története. (Bp. 1943.) Arcképcsarnok 34. o.

Rövid életrajza itt olvasható:

A mai bejegyzésben újságcikkeket teszek közzé 1959 novemberéből a Vas Népe c. megyei napilap hasábjairól. 

Az első a november 4-i lapszám 8. oldalán található:

A következő hír a november 12-i lapszám 6. oldalán megjelent Széljegyzetek a vasvári járásból c. cikk része volt:

A múlt hétfői bejegyzésben bemutattam Molnári birtokosait 1830-ból. Ma ugyanabból az iratból mutatom be Szenttamás község birtokosait. Itt sem csak nemesek bírtak földdel, hanem ún. "agilisek" is. "Agilis": amikor egy nemes kisasszony egy nem nemeshez ment hozzá, akkor a feleség révén hozományba kapott, ill. a feleség családjától örökölt birtokot a nem nemesi (jobbágyi) jogállású férj (majd az ő gyerekei, unokái) birtokolták, művelték. 

Részlet az iratból

A teljes névsor (korabeli helyesírással):

A mai bejegyzésben egy evangélikus elemi iskolai csoportképet mutatok be, amit Nagy Dezsőnétől kaptam.  Köszönet érte! Juci néni szerint a fotó nagyjából 1927-bõl való. Lássuk:

Korábban már bemutattam Molnári legnagyobb birtokos családját, a jakabházi Sallérokat. Ők azonban nem az egyetlen birtokos család volt a 18-19. századi Molnáriban (bár kétségtelenül a legvagyonosabbak, a legtehetősebbek). Rajtuk kívül sok kisebb-nagyobb (de inkább kisebb) birtokosa volt a községnek. (Lásd pl. itt.) De nemcsak nemesek. Egyesek az ún. "agilis" kategóriába tartoztak, azaz ha egy nemes kisasszony egy nem nemeshez ment hozzá, akkor a feleség révén hozományba kapott, ill. a feleség családjától örökölt birtokot a nem nemesi (jobbágyi) jogállású férj (majd az ő gyerekei, unokái) birtokolták, művelték. Ilyenre több példa is volt községünk esetében.

Lássuk most Molnári birtokosait 1830-ból! (A feljegyzést Sallér Judit halála után állították össze, és néhány egyéb gazdasági-társadalmi vonatkozású információt is tartalmaz.)

Részlet az iratról

A Sallérokon kívüli birtokosok nevei:

A Vasmegyei Közlöny (VK) 1881-es évfolyamának hírei után nézzük, miről írt ez az újság községünk vonatkozásában 1882-ben!

Mindössze 4 cikket találtam. Az első egy hirdetmény a július 30-ai lapszám 4. oldaláról:

A következő cikk egy álláshirdetés a VK 1882. október 15-i számából (2. oldal): 

A mai bejegyzésben 75 évvel ezelőtti újságcikkeket teszek közzé a Vasvármegye c. megyei lapból.

Az első cikk az újság 1940. november 7-i számának 6. oldaláról való:

Ugyanezen az oldalon olvashatjuk a "Lósorozás lesz november hónapban a vasvári járásban" kezdetű rövidhírt. Eszerint a lónyilvántartási jegyzékek egyeztetésére Püspöktamásiban és Rábamolnáriban (továbbá Vasváron és Rábahídvégen) november 20-án kerül sor.

A Vasvármegye 1940. november 8-i számának 5. oldaláról ez a cikk érdekes számunkra:

Ahogy napjainkban, úgy régen is egyesek az országgyűlési képviselők közbenjárásával próbáltak meg bizonyos ügyeket elintézni. Így volt ez a két háború közti korszakban is. A mai bejegyzésben egy ilyen közbenjárást kérő levelet mutatok be (korabeli helyesírással), amit Püspöktamási vezetői írtak Roszner Istvánnak, a térség országgyűlési képviselőjének. 

A levél ezzel a címzéssel és megszólítással kezdődik:

Majd így folytatódik:

A mai bejegyzésben 3 rövidhírt ismertetek a Szombathelyi Ujság c. lapból 1915 őszéről.

Az első cikk az október  24-ei lapszám 5. oldalán jelent meg:

Piri (vagy Piry) István községünkben született, életrajzát ebben a posztban mutattam be.