Ahogy napjainkban, úgy régen is egyesek az országgyűlési képviselők közbenjárásával próbáltak meg bizonyos ügyeket elintézni. Így volt ez a két háború közti korszakban is. A mai bejegyzésben egy ilyen közbenjárást kérő levelet mutatok be (korabeli helyesírással), amit Püspöktamási vezetői írtak Roszner Istvánnak, a térség országgyűlési képviselőjének.
A levél ezzel a címzéssel és megszólítással kezdődik:
Majd így folytatódik:
"Mindenekelőtt bocsánatot kérek, amidőn soraimmal bátorkodom a Méltóságos Képviselő Úrat zavarni, de méltóztassék megengedni, hogy kőzbirtokossági korcsmánk bérbeadási űgyének fólytatásáról rőviden értesítést adjak a Méltóságos Képviselő Úrnak.
Teszem ezt kőtelességérzetből, mert annakidején a Méltóságos Képviselő Úr szíves jóíndúlatú támogatásával síkerűlt vármegyénk alíspáni hívatalánál, a II. fokon lévő véghatározat értelmében, úgy a kőzbirtokosság többségének, ezuttal szervezetűnk becsűletes, de jogos kővetelésének érvényt szerezni, hogy a kőzbirtokosság tulajdonát képező korcsma bérlője további négy évre is özv. Semperger Józsefné, jelenlegi bérlő, mint legtöbbet ígérő legyen. Most ezen II. fokú véghatározat ellen felűlvizsgálati kérvényt adtak be azok a képvíselőtestűleti tagok, akik a bérbeadástól fogva szembehelyezkedtek a nép és ezúttal a Nemzeti Egység szervezetének álláspontjával. Indoknak özv. Sempergerné fizetési képtelenségét hozták fel, amely állításukkal szemben a való helyzet az, hogy özv. Semperger Józsefné négy évvel ezelőtt rosszabb pénz és gazdasági viszonyok között, hadviselt férje hirtelen elhalálozásával anyagilag ősszeroppanva vette bérbe korcsmánkat.
Mindezen súlyos anyagi helyzete mellett becsülettel, pontosan megfelelt fizetési kötelezettségének, pedig reá, özvegy nőre ezenkívül kűlőnősen nagy gond hárúlt, gyermekei neveltetésével. Ezen tények mellett általános részvét és ragaszkodás nyilvánult írányában, akkor, mikor az új bérbeadásnál ő lett a legtöbbet ígérő, hogy a jobb gazdasági helyzetben, mikor gyermekei is segíteni tudnak, ő is könnyebben tud boldogulni. De nem ezt tartják szem elött, akiket az alattomos bosszú fűt, hogy ne legyen a tőbbségnek igaza. Hisz a kőzbirtokosság egyébként sincs semmilyen kockázatnak kitéve, mert a bérlet negyedévenkint előre fizetendő, ha ezt elmúlasztja a mindenkori bérlő, a szerződés értelmében távozni kénytelen.
Mindezen tényeket fokozottan kőtelességemnek tartom a Méltóságos Képviselő Úrral tudatni, annálísinkább, mert olyan községi vezetők, akiket személyek elleni bosszú fűt, nem pedig a közérdek űgyében való becsűletes belátás és igazságérzet, továbbá akik azt sem tudják, hogyan ártsanak a Nemzeti Egység most már szépen fejlődő szervezetének, azok nem érdemlik meg, hogy bárhól támogatva legyenek. Ennek ellensúlyozására, tisztelettel közlöm a Méltóságos Képviselő Úrral, hogy felűlvizsgálati kérvényük a II. fokú véghatározat ellen 9450-3/1937.sz. alatt november hó 2-án lett a m. kir. Főldművelésűgyi Miniszter Úrhoz felterjesztve.
Amennyiben ezideig érdemesnek találta a Méltóságos Képviselő Úr ezen ügyet sikeres elintézés végett támogatni, úgy mély tisztelettel kérjük, hogy a nagyon sok óldalú törvényhozási elfoglaltsága mellett találjon egy kis időt arra, hogy ellenségeink ezen munkája érvénytelen legyen. Amiért is hálás köszönetünket kifejezve vagyunk a Méltóságos Képviselő Úr iránt mély tisztelettel
Pűspőktamási 1937. november hó 7én
Békefi Gyula t. elnök, Kiss Antal biró, Rodler Sándor, Szabó István, Kiss Lajos, Piri János választmányi tagok, mint közbirtokossági tagok."
Részlet a levélből - az aláírók
Vagyis: a községi kocsma bérleti szerződéséből olyan ügy lett, amihez a községi vezetők egy része az országgyűlési képviselő segítségét kérte (aki korábban is egyengette már az ügyet). Iránta egyébként mély tisztelettel viseltetnek az aláírók, miközben a döntéssel egyet nem értő képviselőtársaikat ellenségnek nevezik, akiket személyes bosszú fűt, ill. akik szembehelyezkedtek a nép és a "párt" akaratával, a többségi véleménnyel.
Nincs új a nap alatt...
Forrás: Vas Megyei Levéltár Roszner István iratai
Kapcsolódó bejegyzések:
Az 1935-ös országgyűlési választás
Az 1939-es országgyűlési választás
Választási rigmus Rosznerről (I.)
Választási rigmus Rosznerről (II.)
Ha tetszett a bejegyzés, lájkold, és oszd meg az ismerőseiddel! Ha észrevételed van, szólj hozzá! Ha pedig tetszik a blog, csatlakozz a törzsközönségéhez a facebook-on, hogy elsőként értesülhess a frissítésekről!
