A választási rigmusok, más szóval kortesversek alkalmi versfaragók aktuálpolitikai témájú, választásokhoz kötődő alkotásai, amelyeket valamilyen közismert dallamra ráhúzva énekeltek, vagy egyszerűen csak skandáltak. A szerzőjük általában ismeretlen, gyakran az ellenfél táborába tartoztak, vagyis lejárató célzattal készültek. A rigmusok a jelölt valamely ígéretét, jelszavait, esetleg személyes tulajdonságát állították pellengérre, és készítettek belőle ritmusos, rímes versikét. Ezekből gyakran több változat is alakult ki a nép száján. Az alábbiakban Püspökmolnári két világháború közti elődközségeiből fennmaradt kortesversekből közlök néhányat.
A vasvári választókörzetből (melyhez községünk jogelődjei is tartoztak) a legtöbb 
ilyen versike a korszak utolsó képviselőjével, az 1935-ben és 1939-ben is diadalmaskodó vitéz báró Roszner Istvánnal kapcsolatban maradt fenn (arcképét lásd jobbra). Roszner telekesi földbirtokos volt, korábban az első világháborúban egyik lábát ellőtték, falábat használt. Az egyik róla szóló rigmust Böröcz Imre bácsitól hallottam, ami egy, az itteni választóknak tett Rába-híd ígéretéről szól:
Roszner báró hidat épít
Molnáriból Telekesre,
azt a Rába nem moshatja,
Molnári meg nem foghatja...
Roszner egyik ellenfele 1935-ben Meskó Zoltán volt (arcképét lásd jobbra), aki az első magyar nyilas
pártot, a Magyar Nemzeti Szocialista Földműves- és Munkás Pártot alapította. (Későbbi pályafutásához tartozik, hogy a háborúba lépés és a német megszállás ellen egyaránt tiltakozott (!), majd a szovjetek letartóztatták, a népbíróság pedig életfogytiglanra ítélte. Közben egy ideig Kádárral is egy cellában raboskodott.) Meskó - vélt vagy valós - romboló tevékenységének is emléket állít az alábbi, Rosznert és Meskót összekapcsoló versike, amit Sipos Józsefné, Irén nénitől hallottam:
Roszner báró hidat épít
Molnáriból Telekesre,
Telekesen átmegy rajta,
Meskó Zoltán fölrobbantja.
1935-ben egy bizonyos Urbanovics Ottó is bejelentette indulását a nyilaskeresztes párt programjával, ám végül visszalépett. Egy versike azonban - melyet nagyapámtól, néhai Kuglics Lászlótól hallottam - őt is megörökítette:
Urbanovics a táborunk jelöltje,
Parancsszava azt hirdeti: Előre!
A jelszavunk bátorság és előre,
Nyilaskereszt a magyar nemzet jövője!
No comment... A témát viszont folytatjuk!
Ha tetszett a bejegyzés, csatlakozz a blog törzsközönségéhez a facebook-on, hogy elsőként értesülhess a frissítésekről!
