A mai bejegyzésben egy községünkből származó térképész-kutató munkásságát mutatom be.
Zelkó Zoltán neve akkor vált országosan ismertté, amikor a Magyarország című lap 1976. évi 19. száma leközölte olvasói levelét, melyben a Nazca-fennsík rejtélyes vonalainak eredetére adott egyfajta magyarázatot. Elképzelése később több újságcikkben is a nyilvánosság elé került: írt róla pl. az Interpress Magazin (Megoldódott Nazca titka?, 1979/9. szám 4-10.o., ill. Megoldódott a Nazca-titok! c. cikk, 1980. október, 4-11.o.) és a Természet Világa (Térképezés és toronyőr-iskola, avagy hírközlés az ókori Peruban, 1981/1. szám 13-17. o.) is. A Magvető Kiadó pedig a Gyorsuló idő c. sorozatában jelentette meg Zelkó Zoltán: A kősivatag titka c. könyvét (Budapest, 1982.).
A szerző 1980 nyarán Peruba is eljutott, ahol a helyszínen tanulmányozta a mintegy 500 km2-es terület rejtélyes vonalait. Erről az útról perui-magyar koprodukcióban 2*30 perces televíziós film is készült (The mysterious map on the sands of Nazca, fényképezte: Boldizsár Károly, rendezte: José Andrés Lackó, zene: Omega).
Zelkó elmélete szerint a Nazca-fennsík vonalhálózata a Titicaca-tó és környékének 1:16 arányú térképe. Készítésének célja szerint pedig ez volt „a világ első irányzóasztala, az első háromszögelési műveletek grafikus emléke”, ill. egy magas szervezettségű birodalom monumentális térképe”. Szerinte a vonalhálózat a geodéziából ismert háromszögeléssel készült (ahol 3 ismert pont alapján állapítják meg egy 4. pont koordinátáit), csak itt az irányokat jelölő vonalakat „belevésték” a földbe (azaz: a felszíni sötét köveket 0,3-3 méter szélességben, a kívánt alakzatban félrerakták, így előbukkant a világos altalaj). A vonalak közti állatábrázolások pedig a területen élő törzsek totemállatai lehettek. Zelkó szerint a vonalhálózat segítségével gyakoroltak azok, akik később majd a birodalom „távközlésében” dolgoztak. (Ezt a feltételezését a Titicaca-tó környéki romvárosokban talált, keskeny „irányzónyílással” ellátott kőfülkékkel támasztotta alá.)
Elméletét azonban a tudomány nem fogadta el. Zelkó több állítását is cáfolta Kéri András-Lerner János: Egy térkép-elmélet kritikája c. cikke, mely a Földrajzi Értesítő 1983/1. számában jelent meg (167-170. oldal). Szerintük a Nazca-fennsík hálózata nem készülhetett háromszögeléssel, mivel a pontok nem alkotnak háromszögeket. A vonalhálózat 16-szoros nagyításban szerintük bármilyen területre ráilleszthető. Cáfolják a történeti bizonyítékokat is: szerintük a vonalhálózat készítésének ideje évezrednyi idővel megelőzte azt a birodalmat, melynek térképét Zelkó felismerni vélte. (Sikerült személyesen felvennem a kapcsolatot Lerner Jánossal, aki szerint Zelkó a Néphadseregben végzett el egy térképész tanfolyamot, könyve azért jelenhetett meg a Magvetőnél, mert a felesége ott dolgozott, a tévéfilm pedig szerinte egy hazánkban tanuló perui diák vizsgafilmje volt.)
Frissítés - 2018. december 23.: A blog facebook-oldalán jelentkezett a tévéfilm rendezője, Jose Andres Lacko, aki megírta, hogy a film nem vizsgafilm volt, mivel neki akkor már egy éve volt diplomája. Ez egy rendes kereskedelmi koprodukció volt, mivel a Magyar Televízió jónak látta a projektet.
Lacko úrnak köszönöm a pontosítást!
Zelkó Zoltán 1930-ban született Püspöktamásiban (családja a mai Kossuth utca 89. számú házban élt) és 1992-ben halt meg Budapesten. Szüleivel közös sírja a püspökmolnári új köztemető délkeleti parcellájában található.
Képek: Zelkó Zoltán Peruban és Zelkó Zoltán könyvének címlapja (rajta egy vonal közeli képe a Nazca-fennsíkról)
Ha tetszett a bejegyzés, lájkold! Ha észrevételed van, szólj hozzá! Ha pedig tetszik a blog, csatlakozz a törzsközönségéhez a facebook-on, hogy elsőként értesülhess a frissítésekről!