A mai bejegyzésben egy őszi-téli mezőgazdasági munkafolyamatról írok, melyet gyerekként még volt szerencsém látni (igaz, csak bemutató-jelleggel).

A cséplés a gabonafélék (továbbá a hüvelyesek, ill. az olajat adó növények) magjának a kalászból (hüvelyből, becőből) való kiválasztása. A cséplőgépek, majd az aratást-cséplést egyszerre elvégző kombájnok elterjedése előtt ezt a munkát kézi erővel végezték. A cséplést a nagyobb uradalmak már augusztus végén megkezdték, a kisparaszti gazdaságokban az őszi munkák végeztével vette kezdetét. A cséplés helye a pajta (csűr), vagy a pajta előtti térség volt.

A gabonacséplés eszköze a csép volt, ami a kb. 150–200 cm-es nyélből és a 70–80 cm hosszú ütőjéből, a hadaróból állt. A hadarót a nyélhez erős szíj, a telek vagy közszíj erősítette, mégpedig többnyire a nyél és a hadaró felső végére kötött csépfej vagy kápa segítségével. A nyél mindig könnyű fából, többnyire bodzából készült, míg a hadaró szívósabb gyertyán- vagy bükkfából. A nyélen a csépfej rendszerint forgott. A hadaró vége Nyugat-Magyarországon olykor bunkós, hogy ütése erősebb és ezzel munkavégzése eredményesebb legyen.

A cséplést rendszerint bandában végezték, melynek létszáma 2–9 fő szokott lenni, leggyakrabban 5–6 fő. A kis létszámúban nagyon kellett sietni, a nagyban viszont a munka lassan folyt, és akadályozták is egymást. A banda tagjai körben, egymással szemben álltak fel, és egymás után, ütemre ütöttek. A munkát így nagyon össze kellett hangolni; aki nem figyelt, annak könnyen „elverték a csépjét”.

Gyerekként volt szerencsém egy ilyen cséplést látni. Valamikor a ’80-as évek végén özv. Békefi Antalné, Piroska néni és fia, ifj. Békefi Antal végeztek egy néprajzi gyűjtést, melynek keretében nagyapám és három társa csépelt a pajtánk előtt, majd a szombathelyi Falumúzeumba is elvitték őket csépelni.

A cséplést bemutató öregek: Szalai Imre, Kuglics László, Greffer György és Sipos Lajos.

A cséplés bemutatásáért annak idején nagyapámék 4 fényképet kaptak a kutatóktól. A cséplésről filmfelvétel is készült, de annak sajnos már nem akadtam a nyomára. Békefi Antal szerint digitalizálva nem lett, így azóta valószínűleg megsemmisült…

Akinek van régi fotója püspökmolnári cséplőkről (vagy bármilyen más mezőgazdasági munkafolyamatról), kérem, juttassa el hozzám!

Kapcsolódó bejegyzés: Aratás és cséplés (fotókkal)

Ha tetszett a bejegyzés, lájkold! Ha észrevételed van, szólj hozzá! Ha pedig tetszik a blog, csatlakozz a törzsközönségéhez a facebook-on, hogy elsőként értesülhess a frissítésekről!