Bizonyára feltűnt a kedves Olvasóknak, hogy mostanában több bejegyzésben foglalkoztam a helyi evangélikusokkal. Ennek az az oka, hogy több olyan újságcikkre akadtam rá, amiben róluk írtak, ezeket pedig közzéteszem itt a blogon.
Az alábbi beszámoló a Harangszó című folyóirat 1911. április 2-i számának 6. oldalán jelent meg. A címében megfogalmazott ünnep természetesen nem az egész falu ünnepe, hanem csak a helyi evangélikusoké. A cikk így szól:
Míg manapság - horgászengedély kiváltása után, a vonatkozó szabályokat betartva - szabadon horgászhatunk a hazai folyó- és állóvizekben, addig jó száz évvel ezelőtt ez nem így volt. A halászati jogot egy adott folyószakaszra árverés útján bérlők kapták meg, és azon a területen csak ők halászhattak.
A mai bejegyzésben egy ilyen árverés hirdetményét mutatom be 1911-ből, amely a községünket övező Rába-szakaszra is vonatkozott. A felhívás Vasvármegye Hivatalos Lapjának 1911. évi 8. számában jelent meg, február 28-án, a 68-69. oldalon. Teljes terjedelmében így szól:
A mai bejegyzésben a Harangszó című evangélikus folyóirat 1924. február 3-i számának 47. oldalán megjelent egyik cikket teszem közzé. Megtudhatjuk belőle, hogy milyen ünnepélyeket tartottak a rábaszenttamási evangélikus 1923 folyamán.
Olvassuk csak:
A mai bejegyzésben az 1924-es kiadású Magyarország kereskedelmi, ipari és mezőgazdasági címtára című kötetből mutatom be az első összevonás előtti 3 kisközséget, Rábamolnárit, Rábaszenttamást és Rábapüspökit. A vonatkozó adatok a könyv 1261-1262. oldalán vannak.
Megtudjuk belőle, hogy az adott kisközség (kk.) melyik vármegye (vm.) mely járásában (j.) található, hány lakosa van (lak.), hol van az illetékes körjegyző (kjző) és anyakönyvvezető (akv., esetünkben Rábahidvégen), mely törvényszék (trvszék) ítélkezik a falu ügyeiben (ez a szombathelyi járásbíróság), hol van a legközelebbi állampénztár, csendőrőrs (cs.ö.), vasútállomás, posta és távíró (ez utóbbi 3 Rábamolnáriban). Ezeket az adatokat németül is közölték. Majd a földbirtokosok, iparosok és kereskedők címtára következett.
Nézzük elsőként Rábamolnári adatait a kötetből:
A mai bejegyzésben - hosszú idő után újra - folytatódik a 100 éves újságcikkeket bemutató sorozat. (Az előző ilyen témájú poszt ide kattintva olvasható.)
Az alábbi álláshirdetés a Szombathelyi Újság 1916. augusztus 26-i számának 4. oldalán olvasható:
A mai bejegyzésben egy 90 éve íródott verset teszek közzé (pontosabban: 90 éve jelent meg nyomtatásban). Piry József versét a Vasvári Ujság hozta le 1926. május 23-án az 5. oldalon.
A cikk ezzel a megjegyzéssel indul:
A vers pedig így szól (amit a szerkesztő rövid megjegyzése követ):
A mai bejegyzésben - hosszú idő után - folytatódik a 100 évvel ezelőtti újságcikkeket bemutató sorozat. A kimaradás oka: 1915 végén, 1916 elején az átnézett újságokban nem szerepeltek a korabeli községek és az itt élő emberek.
Az első 1916-os hír - melyben községünk egyik lakóját említették - a Vasmegyei Független Közlönyben jelent meg 1916. március 16-án (1. oldal):
A mai bejegyzésben néhány újságcikket mutatok be 1929 márciusából a Vasvári Ujságból (VU; a korban rövid u-val írták a nevét). Az első a március 3-i lapszám 3. oldalán jelent meg:
A témáról egyelőre részleteket nem tudok.
Az 1929-es év nagy helyi eseménye a közigazgatásban zajlott. Ebben a régi bejegyzésben már ismertettem Püspöktamási létrejöttének körülményeit, ebben a posztban pedig arról írtam, hogy Rábapüspöki hogyan küzdött az egyesítés ellen. Hiába, a falut ugyanis összevonták Rábaszenttamással. Az új településnek pedig választott tisztségviselőkre volt szüksége, ezért kiírták a községi választásokat (VU 1929.03.10. 3. oldal):
A mai bejegyzésben egy evangélikus elemi iskolai csoportképet mutatok be, amit Nagy Dezsőnétől kaptam. Köszönet érte! Juci néni szerint a fotó nagyjából 1927-bõl való. Lássuk:
A mai bejegyzésben 3 rövidhírt ismertetek a Szombathelyi Ujság c. lapból 1915 őszéről.
Az első cikk az október 24-ei lapszám 5. oldalán jelent meg:
Piri (vagy Piry) István községünkben született, életrajzát ebben a posztban mutattam be.
Egy régi bejegyzésben már írtam Püspöktamási 1929-es létrejöttéről. A folyamat azonban már korábban megindult (1927-ben biztosan). Erről tanúskodik a Vasvári Újság 1927. október 23-ai számában a 3. oldalon megjelent alábbi cikk, melyből megismerjük a püspöki falurész hivatalos álláspontját:
A mai bejegyzésben egy "adás-vevési szerződést" mutatok be, mely egyrészről a Kinsky-család, másrészről Rodler József és felesége között köttetett 1923-ban. A szerződésben szereplő szenttamási ingatlan a mai Kossuth u. 109. szám alatti telek. Az ügyletet Bányai Mihály vasvári ügyvéd intézte. Lássuk az iratot!
Vasmegyei Független Hírlap 1915. aug. 11-én a címoldalon közli "A 83-asok ujabb veszteségei"-t. A hadifoglyok között találjuk Antal János őrvezető Rábamolnári és Horváth János Rábapüspöki nevét. (Mást nem írtak róluk. A Vasvármegye ugyanezen a napon megjelent száma a 2. oldalon közölte a 83. gyalogezred veszteségeit, községünk vonatkozásában ugyanezzel a két névvel.)
A Szombathelyi Újság az augusztus 20-ai lapszám 5 oldalán közölte "Az egyházmegye a rokkant katonákért" c. cikket. Eszerint az augusztus 8-án tartott egyházi gyűjtés eredménye Rábaszenttamásról 43,9 Korona. (Rábahídvégről ugyanekkor 150 Korona folyt be.)
Ugyanez a lap aug. 25-én a 4. oldalon közölte az alábbi pályázatot:
Az 1915 májusi veszteségek után júniusban a lapok újabb veszteséglajstromokat ismertetnek. A Vasvármegye 1915. június 15-i száma (3. oldal) szerint a 18-as honvédek legénységéből megsebesültek között említenek egy Józsa Kálmánt. (De ő valószínűleg nem lehet a rábapüspöki lakos, ha egy korábbi poszt szerint ekkor hadifogságban volt...)
A Szombathelyi Ujság június 26-i száma közli a 192. veszteséglajstromot. Eszerint a 83. gyalogezred egyik halottja (részletek említése nélkül) Tóth János Rábamolnáriból. (Az ő neve viszont nem szerepel az I. világháború hősi halottjainak emléktábláján...)
Az alábbi rövidhír a Szombathelyi Ujság 1915. június 15-ei számának 4. oldalán olvasható:
A mai bejegyzés a két helyi katolikus tanító Tanácsköztársaság alatti tevékenységéről szól egy eredeti levél alapján. A levelet a szombathelyi püspök fejléces papírján 2773/1920. iktatószám alatt főtisztelendő Rigó Zsigmond apátplébánosnak küldte az egyházmegyei tanfelügyelő:
És hogy miért is kér bizalmas kezelést a tanfelügyelő, az kiderül a másolatban hozzá csatolt 1919-es levélből:
Az I. világháború 1915. áprilisi helyi veszteségei után lássuk, mi történt községünk katonáival 1915 májusában! (A Vasvármegye, a Vasmegyei Független Hírlap és a Szombathelyi Ujság c. lapok tudósításai alapján.)
A május 4-én közölt 384. számú veszteséglajstromban a 83. gyalogezred betegei között olvashatjuk Kovács Lajos (Rábapüspöki) nevét. Más egyebet nem közölnek róla.
A május 5-én közlik a lapok a 385. veszteséglistát. Itt a 18. honvéd gyalogezred sebesültjei között olvasható Táncos János (Szenttamás) neve. A lista szerint a karján lövés érte. (Vagy e seb vagy egy másik okozhatta a halálát, mert a neve szerepel az I. világháború áldozatainak emléktábláján.) Ki tud róla valamit?
A májusi utolsó helyi "veszteség" a 13-ai lapokban szerepel. A 392. számú veszteséglistán a betegek között említik - részletek nélkül - Bakó Jánost Molnáriból. Ő a 18. honvéd gyalogezred katonája.
A Szombathelyi Ujság május 23-i száma a 6. oldalon közli a hadikölcsönt jegyzőket. (A hadikölcsön gyakorlatilag a mai államkötvénynek felel meg.) A cikk szerint az "osztrák-magyar bank szombathelyi fiókjánál a következő jegyzések történtek: ... Dr. Tóth Béla tartalékos főhadnagy (Molnári) 4000 Korona...". Nekem nem ismerős a neve. Én inkább a Zala megyei Molnári lakosának gondolom, de mivel Szombathelyen volt a jegyzés, és egy vasi lap írt róla, ezért gyanús... Tud róla valaki valamit?
Kép: ismeretlen, valószínűleg az I. világháborút megjárt katona portréja, itt még regrutaként. A fotót Vincze Imre bocsátotta rendelkezésemre. Ezúton is köszönöm! Felismeri valaki a képen látható személyt?
A mai bejegyzésben 1915 áprilisi újságcikkekből ismertetem a községünkkel kapcsolatos adatokat. Elsőként nézzük a világháborús veszteségeket a Vasvármegye, a Szombathelyi Újság (SzhÚ) és a Vasmegyei Független Hírlap alapján!
Az április 3-ai újságokban a 18. honvéd gyalogezredből orosz hadifogságba esettek neveit találjuk. Köztük ott olvashatjuk Kerék Gyula (Rábapüspöki) nevét, aki 1879-ben született, és hadifogságát a SzhÚ cikke szerint az oroszországi Eletzben (?) töltötte.
Április 14-én az említett lapok a Sebesült és beteg katonák üdvözlete c. cikket közölték. Eszerint: "Az ungvári új barakk-kórházban több vasmegyei vitéz van ápolás alatt, ahonnét most lapunk utján üdvözölni akarják hozzátartozóikat. A következők küldik haza kedves üzeneteiket:". A nevek között említve Sütő Viktor (Rábaszenttamás), is, akit fagyásos sérülések miatt ápoltak. A cikk hozzáteszi: "Reméljük, hogy az üzenetek megtalálják hasábjainkról a sok jó ismerős szívét és örömöt visznek aggodalmaikért cserébe."
Akinek van információja vagy fotója a fent említett személyekről, kérem, tudassa velem!
A baloldali kép illusztráció: Vincze Imrétől kapott fotó. A Gyanóban élt, és az I. világháborúban elesett Kiss Kálmánt ábrázolja még regrutaként (vagyis a sorozás után), aki Vincze Imre dédanyjának testvére volt. Köszönöm a képet!
1915 áprilisában a Körmend-Sárvár közti vasúttal kapcsolatban is megjelent egy cikk, amit a Vasvármegye április 10-ei számából teszek ide:
Kedves Olvasók! A mai bejegyzésben egy újabb I. világháborús katona portréját mutatom be, de ezúttal nem könyvből, mint az előzőekben, hanem személyes visszaemlékezés alapján. Az itt látható képet Nagy Dezsőné, Juci nénitől kaptam, és az édesapját, Rodler Józsefet ábrázolja. (Készült Szilárd Tódor műtermében, Szombathelyen.)
Rodler József 1893-ban született Püspökiben, és 1976-ban halt meg. Az I. világháborús tevékenységéről a lánya már nem sokat tudott elmondani.
Ami biztos, hogy "ágyúk mellett" harcolt, tehát valószínűleg valamelyik tüzér alakulatnál szolgált. Katonaként az olasz frontra került, és még szinte újoncként hadifogságba esett, ahol végül 5 évet töltött el. Ebből kifolyólag jelentős hadi érdemet nem tudott felmutatni, így kitüntetésre sem tett szert.
Hazatérése után 1923-ban házhelyet vásárolt és 1925-ben házat épített Rábaszenttamáson (a Kossuth u. 109. szám alatt állt a ház). Családot alapított: két házasságából 4 gyereke (2 fia és 2 lánya) született. Kevés földjén gazdálkodott, és az e téren elért eredményeinek jutalmául a II. világháború után mintagazda címet és kitüntetést kapott. Erről már korábban írtam, ebben a bejegyzésben olvasható, gazdaságát pedig itt mutattam be.
Ahogy arról már korábban írtam, száz évvel ezelőtt a korabeli lapok rendszeresen közzétették az I. világháborús veszteséglisták tartalmát. Azaz azt, hogy az adott újság megjelenési területén kik haltak meg, sebesültek meg, tűntek el vagy estek hadifogságba az ellenséggel vívott harc során.
A mai bejegyzésben folytatom a községünkkel kapcsolatos veszteségek közzétételét 2 korabeli újság, a Vasvármegye és a Szombathelyi Ujság cikkei alapján. (Eredetileg a a Vasmegyei Független Hírlapot is szemléztem volna, ám abból az 1915. évi 1-48. szám hiányzik.) Lássuk a veszteségeket (a lapok megjelenési napja szerint)!
A mai bejegyzésben a Magyarország földbirtokosai és földbérlői. (Gazdacímtár.) A 100 kat. holdas és ennél nagyobb földbirtokok és földbérletek 1925. év eleji adatai alapján (KSH, Budapest, 1925.) c. kötetből a községünkre vonatkozó adatokat ismertetem.
Eszerint 100 holdnál nagyobb birtokos 1925-ben itt mindössze egyetlen személy volt: gróf Kinsky Zdenkóné (gróf Festetics György lánya), lakóhelye Chlumetz (Csehország). A korabeli 3 falu közül Rábamolnáriban és Rábaszenttamáson voltak földjei. A birtok az alábbiak szerint oszlott meg (katasztrális holdban megadva):
