1972 áprilisában a teljes hónap során három Vas Népe-cikkben szerepelt Püspökmolnári neve (mindegyik sporthír), ma ezeket ismertetem. (Az "50 éve történt" sorozat előző posztja ide kattintva olvasható el.)
A járási futball-bajnokságról szóló tudósításban szerepel először a község neve (Vas Népe 1972.04.08. 6. oldal):
Másodjára az április 12-ei Vas Népe 6. oldalán egy sakkversenyről szóló tudósításban említenek egy helyi versenyzőt:
Kedves Olvasók! Az alábbiakban a 2022-es országgyűlési választás és népszavazás községi eredményeit mutatom be, amelyet már tegnap szerettem volna, de az adatok késői közzététele és más irányú elfoglaltságaim miatt csak most tudok ismertetni. Lássuk is őket!
A részvételi adatok napközben és urnazáráskor:
A fentiekből jól látszik, hogy Püspökmolnáriban a 7.00-s, a 11.00-s és a 13.00-s adat maradt el az országos részvételtől, utána viszont megfordult a helyzet. Urnazáráskor már mintegy 7 %-kal többen mentek el szavazni, mint országosan.
A záróérték azt jelenti, hogy községünkben 523 fő élt a szavazati jogával, míg 169 fő (24,42 %) otthon maradt. A választók száma tehát 692 fő volt.
Lássuk az egyéni jelöltekre leadott szavazatok megoszlását:
Bár ma április 1. van, de a most bemutatásra kerülő dokumentum nem vicc: tényleg egy tyúk gyászjelentése következik! Eredetije a vasvári múzeumban található meg, a kisunyomi Korchmáros-család - melynek több tagja községünkben nyugszik - iratai között.
Lássuk!
A szöveg gépelt változata így szól:
A mai bejegyzésben Holpert István püspöktamási plébános 1947 márciusi feljegyzéseit ismertetem a plébánia történetéről vezetett naplóból, a Historia domusból. (A "75 éve történt" sorozat előző, 1947 februári része itt olvasható.)
Az 1947 márciusi naplóbejegyzések:
A szöveg gépelt változata így szól:
Egy érdekes cikkre akadtam a Molnárok Lapja 1938. március 26-i számában (155. oldal):
Megkerestem a hivatkozott - elég terjedelmes - Vasvármegye-cikket is (1938. február 26. 4. oldal), amely az "Óriási károkat okoz a Rába a malomtulajdonosoknak és a földbirtokosoknak" címet viseli. A községünkkel kapcsolatos rész így szól:
1929 márciusában komoly gondot okozott az árvíz a Dunántúlon, így Vas megyében is. Erről egy terjedelmes tudósítás jelent meg az Uj Nemzedék című lap 1929. március 22-i lapszámának címoldalán:
A Vas megyei helyzetet bemutató részlet így szól:
1972 márciusában, a teljes hónap során mindössze egy Vas Népe-cikkben szerepelt Püspökmolnári neve, ma ezt ismertetem. (Az "50 éve történt" sorozat előző posztja ide kattintva olvasható el.)
A járási labdarúgóbajnokság I. osztályának tavaszi sorsolását bemutató újságcikk a március 17-ei lapszám 6. oldalán található:
Száz évvel ezelőtt, 1922 márciusában a korabeli megyei napilapban - a Vasvármegyében - 2 újságcikkben és 2 hirdetésben is szerepelt községünk (pontosabban valamely elődközség) neve. Ma ezeket ismertetem. (A sorozat előző része ide kattintva olvasható.)
Először egy március 8-i rövidhírben találjuk meg Rábamolnári nevét (4. oldal):
A másnapi Vasvármegye a 2. oldalon részletesebben is ír a témáról:
Ebben a korábbi bejegyzésben bemutattam egy beszolgáltatási lapot 1948-ból. Ma ehhez kapcsolódó dokumentumokat mutatok be, amelyeket ugyancsak a Püspökiben élt Józsa Béla lányától, Józsa Esztertől kaptam.
Elsőként egy felhívást - de a tartalma szerint inkább felszólítást - láthatunk 1947-ből. Az utolsó két mondata különösen fenyegető volt...:
Következzen egy felhívás 1951-ből, amely még aznapi teljesítést írt elő! Az utolsó mondata ennek is tanulságos...
Az 1921. évi LIII. törvénycikk, a testnevelési törvény értelmében minden olyan 12 és 21 év közötti magyar fiatal (fiú), aki nem járt iskolába (ahol is kötelező volt a testnevelés), köteles volt hetente egy bizonyos óraszámot gimnasztikai gyakorlatokkal tölteni. Ez a törvény fektette le az alapjait a leventemozgalomnak, amely a Honvédelmi Minisztérium irányításával a katonai előképzést szolgálta (kijátszva ezzel a trianoni békeszerződés katonai korlátozásait). Ennek alapján jöttek létre országszerte a levente egyesületek, amelyek a testnevelés mellett nagy hangsúlyt fektettek a fegyelemre és a valláserkölcsi nevelésre is.
Az alábbiakban a községünkben működő Levente Egyesület megalakulását mutatom be:
A mai bejegyzésben egy olyan fekete-fehér légifelvételt teszek közzé, amely 1972. szeptember 14-én készült falunk felett 1970 méteres magasságból, közepesen párás időben. A film típusa Ilford FP, a kamera típusa RC-8 volt. A fotó megrendelője a Kartográfiai Vállalat volt, megtalálható a fentrol.hu oldalon.
A felvétel egészben így néz ki:
A falu a kép bal szélén látható, középen a Rába kanyarog, a kép alsó felén pedig a vasútvonal fut. Nézzük meg most egyes részleteket kinagyítva!
1947 februárjában is rögzített bejegyzéseket a plébánia történetéről vezetett Historia Domusba a plébános, Holpert István. Ma ezeket mutatom be. (A "75 éve történt" sorozat előző része itt olvasható.)
Februárban ezeket írta az atya:
A szöveg gépelt változata:
A mai bejegyzésben a helyi Vöröskereszt első két évtizedéről olvashatunk - és láthatunk pár képet - a községi könyvtárban fellelhető "Falukrónikában" található feljegyzések alapján. Lássuk! (A képek rájuk kattintva nagyíthatók!)
Már sokszor írtam, hogy a plébániánk 1940-es évekbeli mindennapjairól szóló naplót, az ún. Historia domust, Holpert István plébános vezette, így épp ideje, hogy felvázoljam az atya portréját.
Holpert István 1941. január 30-án érkezett a Zala megyei Tófej-Lórántházáról, majd vette át február 3-án – először még csak adminisztrátorként – a Püspöktamási Plébánia irányítását a nyugalomba vonult Nagy Lászlótól. A hivatalos plébánosi kinevezése fél évvel később, július 29-én érkezett meg, az ünnepélyes beiktatására pedig csak szeptember 28-án került sor. Ebben az évben 33 éves volt és 10 éve szolgált papként.
Az első "előléptetés" már októberben érte: a megyéspüspök az idős rábahídvégi plébános, Szekér Antal pápai kamarás helyett a vasvári esperesi kerület KALOT-titkárává nevezte ki. (KALOT: Katolikus Legényegyletek Országos Tanácsa, a katolikus fiúkat összefogó szervezet.) Ehhez kapcsolódóan október 28-29-én 2 napos KALOT-igazgatói kiképzésen vett részt az atya Szombathelyen, amelyet P. Nagy Töhötöm jezsuita szerzetes, a KALOT országos alelnöke vezetett. Ő érezhetően hatalmas befolyást gyakorolt Holpert atyára, aki ezt írta róla a naplójába: „hallgatóit valósággal elbűvölte és átvarázsolta a kiváló szerzetes-atya. Mint lelkes Kalot-isták jöttünk haza”.
A mai bejegyzésben két újságcikket ismertetek a Vas Népéből 1972 februárjából. (Az "50 éve történt" sorozat előző posztja ide kattintva olvasható el.)
Az első cikk a megyei újság február 2-ai számának 6. oldalán található:
A másik újságcikket pedig a Vas Népe 1972. február 8-i számában olvashatjuk (3. oldal):
A mai bejegyzésben 8 gyászjelentést mutatok be Püspökmolnáriból, az 1956-88 közti időszakból, melyek az Országos Széchényi Könyvtár gyászjelentés-gyűjteményéből valók.
Időrendben az első Marton István molnár, malomtulajdonos gyászjelentése 1956 tavaszáról:
Marton István (és felesége) portréját lásd itt, sírjukat pedig ebben a bejegyzésben.
A következő évből maradt fenn Behm Gábor gyászjelentése:
A mai bejegyzésben Holpert István püspöktamási plébános 1947 januári naplóbejegyzéseit ismertetem a plébánia történetéről vezetett Historia domusból. (A "75 éve történt" sorozat előző, 1946 decemberi része itt olvasható.)
Januárban ezeket írta a naplóba az atya:
A szöveg gépelt változata így szól:
Egy tragikus eseményről adott hírt olvasóinak a Békés című újság 1937. január 29-ei száma a 3. oldalon, amely községünknél történt. A cikk címe így szól:
A cikk pedig így szól:
Ezzel a hosszú címmel jelent meg a Szabad Nép (a későbbi Népszabadság) 1949. január 25-i számának 4. oldalán egy újságcikk:
A cikk pedig így szól:
Utoljára novemberben volt bejegyzés a "száz éve történt" sorozatban, amit a mai poszttal folytatok: 3 újságcikket mutatok be a Vasvármegyéből 1922 januárjából.
Az első cikk egy hirdetmény a január 12-ei lapszám 6. oldaláról (ami a másnapi és a 15-ei lapszámok 6. oldalán megismétlődött):
Érdekes, hogy a rábamolnári házat Rábaszenttamáson árverezték... És ott vajon hol?
A következő közérdekű közlemény a kastélyt is magába foglaló rábamolnári uradalomról a Vasvármegye 1922. január 15-ei számában jelent meg (5. oldal):
