Ahogy azt
egy régi bejegyzésben már említettem, 1832. májusában sor került a szenttamási plébánia megalapítására (pontosabban: újjáalapítására, hisz itt a
reformáció előtt is volt plébánia). 1832 előtt Hídvég filiája volt. Az alapítás körülményeiről
Busics Pál levelének bemutatásakor írtam. Jelen bejegyzésben a 19. századi plébánosokat veszem sorra.
Busits Pál 1832-53 között volt itt plébános. Szombathelyen született 1806-ban, pappá szentelték 1829-ben. Nevelő volt Palinban egy nemesi családnál (1829-31), majd káplán Ikerváron (1831) és Hídvégen (1831-1832). Szenttamási plébános lett 1832 májusában. 1853 májusában a plébániáról lemondott, és az üresedésben levő püspökség javait igazgatta; 1854-ben a szeminárium vicerektora (rektorhelyettese) és karkáplán lett. 1875-ben szentszéki ülnökké nevezték ki. Elhunyt 1882-ben Szombathelyen.
Tóth Zsigmond János 1853-1866 között volt községünk papja. Hídvégen született 1824-ben Tóth Lajos és Jelencsics Julianna szülőktől. Felszentelték 1847-ben. Kisegítő (1847), majd püspöki szertartó (1847-52) volt Szombathelyen, egyszersmind a dogmatika tanára (1848-49), plébánoshelyettes Szombathelyen (1852. máj.-1853. máj.), plébénos Szenttamáson (1853. május-1866. között). Az ő plébánossága alatt alapította és vonta össze Festetics György a molnári apátságot a szenttamási plébániával. Zsigmond atya 1858. január 1-én nyerte el az apáti kinevezést. 1866. február 2-án hunyt el. (Mivel itteni plébánosi időszaka alatt halt meg, így akár községünkben is nyugodhat. (Vagy családja körében, Hídvégen.) Sírjának egyelőre nem akadtam a nyomára.)
Frissítés - 2014. szeptember 2.: Ahogy az itt olvasható gyászjelentésből megtudtam, az atyát a szenttamási temetőben helyezték örök nyugalomra. Sírjára azonban még nem bukkantam rá.