A mai bejegyzésben egy 1850-ből származó kéziratos térkép egy részletét teszem közzé. A teljes térkép a Festeticsek vasvári és ollári uradalmát ábrázolja. A vasvári uradalom szélén Molnári térsége látható, ezt mutatom be most.

A molnári határt ábrázoló térképmező egyik részlete a belterülettel:

A falu külterületének északi térsége pedig így nézett ki:

A mai Petőfi utca végén az egykori libalegelő, a Libagyep feküdt. A mai Úttörő utca északi felén (a volt téeszmajor felé vezető út nyugati oldalán) pedig egy Márfi nevű - egyébként Hídvégen lakó - birtokos földje volt. Neki az egykori Kolompos-major mellett volt erdeje. A Kolompos-major is a Festetics-család kezén volt. A Rába árterében - ahol a korábbi meder nyoma is látszik - egy magában álló épületet ábrázoltak. A molnári határ nyugati felén a hídvégi plébánia birtoka helyezkedett el (ez ma a vasút vonalától nyugatra található). 

A molnári határ északnyugati felén - a Gyanó felé vezető úttól nyugatra - erdő állt, akárcsak ma. Ez volt akkor az "Urasági magány erdő", azaz a Festetics-család magánkezelésű erdeje. A gyanói úttól keletre pedig az "Úrbéri elkülönözöt legelő", azaz a volt jobbágyoknak az uraságétól külön kezelt legelője látható (a jelmagyarázat szerint ez nem legelő, hanem rét volt). Ez utóbbi terület 1762-ben még erdő volt, ahogy azt itt bemutattam.

Rózsaszínnel jelölték az urasági szántóföldeket, halványbarnával pedig a volt úrbéres jobbágyok földjeit. Sötétzöld szín jelölte az urasági, halványzöld pedig a volt úrbéres rétet, szürke pedig az elkülönített legelőt (ilyen volt a hídvégi plébánia már említett birtoka). Szürke alapon fákkal pedig az urasági erdőket jelölték.

A térkép tervezője (szerzője) egy Hetényi nevű mérnök, a teljes uradalmi térképlap mérete 125 x 91 cm. A térkép a Magyar Országos Levéltárban S 68 No 0010 jelzet alatt lelhető fel.

Ha tetszett a bejegyzés, lájkold! Ha észrevételed van, szólj hozzá! Ha pedig tetszik a blog, csatlakozz a törzsközönségéhez a facebook-on, hogy elsőként értesülhess a frissítésekről!