Nemrég egy rendkívül gyönyörű, színes képet láttam a molnári vasútállomásról, amit most megosztok a kedves Olvasókkal:

Az 1884-es hírek után a mai bejegyzésben lássuk, miről írt a Vasmegyei Közlöny (VK) c. lap 1885-ben!

A március 15-ei lapszám 3. oldalán egy igazi bulvárhírt találunk:

A főrendiház vasi arisztokratáit sorolja fel a VK 1885. május 23-ai száma a 3. oldalon. A lista élén a 2 évvel korábban elhunyt gróf Festetics György fiát találjuk:

Az 1883-as bulvárhírek után lássuk, miről írt a Vasmegyei Közlöny c. megyei lap (VK) községünk vonatkozásában 1884-ben!

Vasúti menetrendet találunk a lap 1884. július 13-ai számának 4. oldalán:

Egy elhunyt tanító sírjának felújításához adakozott a szenttamási Tormássy Károly (VK 1884.10.12. 3. oldal):

Korábban már közöltem a Vasmegyei Közlöny c. megyei lapban (VK) 1879-ben megjelent, községünkkel kapcsolatos híreket. Az 1880-as évfolyam nem maradt fenn (legalábbis Szombathelyen hiányzik.) A mai bejegyzésben a lapban 1881-ben megjelent cikkeket ismertetem.

Vasúti menetrendet találunk a január 30-ai lapszám 4. oldalán (sajnos elég nehezen olvasható):

A VK február 6-i száma a 3. oldalon árverésekről tudósít. Az egyik említett árverés: "Püspökiben Biró József és Sipos János 4596 frt b. birt. márcz. 1."

Április 3-án a 3. oldalon olvashatjuk a lapban ezt a cikket: 

Korábban a Vasmegyei Lapok c. megyei újság tudósításaiból bemutattam a korabeli bulvárhíreket (az 1877-es itt, az 1878-as pedig itt olvasható), de 1877-től egy másik lap is megjelent a megyében Vasmegyei Közlöny (VK) néven. Az alábbiakban az ebben megjelent, püspökmolnári vonatkozású újságcikkeket teszem közzé, amely így jól kiegészíti a korábban írottakat.

Az első hír grófunk, Festetics György adakozásáról szól (VK 1877.09.23. 2. oldal):

A lap szeptember 30-ai száma Vas vármegye köztörvényhatósági bizottságának virilis (legtöbb adót fizető) tagjait sorolja fel, élén Festetics Györggyel:

Egy korábbi bejegyzésben már bemutattam a mai község egyik elődjét, Püspöktamásit egy 1931-es gazdacímtárból. A mai bejegyzésben nézzük meg a másik községrész leírását ugyanebből a könyvből!

Az 1870-es években - a Vasmegyei Lapok c. megyei újság mellett - Vasmegyei Figyelő (VF) néven is megjelent egy hetilap, melynek 1873-as és 1875-ös számai fennmaradtak. Ez helyenként részletesebb cikkeket közöl községünk vonatkozásában, mint a Vasmegyei Lapok. Lássuk! (Előzményként érdemes átnézni az 1873-as és az 1875-ös bulvárhírekről szóló korábbi bejegyzéseket, hiszen a mai poszt azokat egészíti ki.)

Vasúti menetrendet találunk a VF 1873. február 2-ai számának 3. oldalán:

Festetics György személyiségéről ismerhetünk meg valamit az alábbi rövidhírből (VF 1873.06.29. 2. oldal):

A mai bejegyzésben több rövid újsághírt ismertetek 1915 júniusának első feléből. A Szombathelyi Ujság 1915. június 1-ei száma a 3. oldalon közli a "Hadikölcsönjegyzések" című cikket. Eszerint a Mezőgazdasági Takarék és Hitelbank RT-nél 20.000 K értékben jegyzett hadikölcsönt Csiffáry József, aki vagy Szenttamáson vagy Püspökiben lakott. (Lásd ezekben a posztokban.)

A következő újságcikk nem tartozik községünk történetéhez, ám egy olyan család egyik tagja szerepel benne, amely Szenttamásról kapta a nemesi előnevét (Vasvármegye, 1915. 06.10. 3.oldal):

Ugyanezen lapszám ugyanezen oldalán egy vasúti hírt olvashatunk:

Az I. világháború 1915. áprilisi helyi veszteségei után lássuk, mi történt községünk katonáival 1915 májusában! (A Vasvármegye, a Vasmegyei Független Hírlap és a Szombathelyi Ujság c. lapok tudósításai alapján.)

A május 4-én közölt 384. számú veszteséglajstromban a 83. gyalogezred betegei között olvashatjuk Kovács Lajos (Rábapüspöki) nevét. Más egyebet nem közölnek róla.

A május 5-én közlik a lapok a 385. veszteséglistát. Itt a 18. honvéd gyalogezred sebesültjei között olvasható Táncos János (Szenttamás) neve. A lista szerint a karján lövés érte. (Vagy e seb vagy egy másik okozhatta a halálát, mert a neve szerepel az I. világháború áldozatainak emléktábláján.) Ki tud róla valamit?

A májusi utolsó helyi "veszteség" a 13-ai lapokban szerepel. A 392. számú veszteséglistán a betegek között említik - részletek nélkül - Bakó Jánost Molnáriból. Ő a 18. honvéd gyalogezred katonája.

A Szombathelyi Ujság május 23-i száma a 6. oldalon közli a hadikölcsönt jegyzőket. (A hadikölcsön gyakorlatilag a mai államkötvénynek felel meg.) A cikk szerint az "osztrák-magyar bank szombathelyi fiókjánál a következő jegyzések történtek: ... Dr. Tóth Béla tartalékos főhadnagy (Molnári) 4000 Korona...". Nekem nem ismerős a neve. Én inkább a Zala megyei Molnári lakosának gondolom, de mivel Szombathelyen volt a jegyzés, és egy vasi lap írt róla, ezért gyanús... Tud róla valaki valamit? 

Kép: ismeretlen, valószínűleg az I. világháborút megjárt katona portréja, itt még regrutaként. A fotót Vincze Imre bocsátotta rendelkezésemre. Ezúton is köszönöm! Felismeri valaki a képen látható személyt?

A mai bejegyzésben 1915 áprilisi újságcikkekből ismertetem a községünkkel kapcsolatos adatokat. Elsőként nézzük a világháborús veszteségeket a Vasvármegye, a Szombathelyi Újság (SzhÚ) és a Vasmegyei Független Hírlap alapján!

Az április 3-ai újságokban a 18. honvéd gyalogezredből orosz hadifogságba esettek neveit találjuk. Köztük ott olvashatjuk Kerék Gyula (Rábapüspöki) nevét, aki 1879-ben született, és hadifogságát a SzhÚ cikke szerint az oroszországi Eletzben (?) töltötte.

Április 14-én az említett lapok a Sebesült és beteg katonák üdvözlete c. cikket közölték. Eszerint: "Az ungvári új barakk-kórházban több vasmegyei vitéz van ápolás alatt, ahonnét most lapunk utján üdvözölni akarják hozzátartozóikat. A következők küldik haza kedves üzeneteiket:". A nevek között említve Sütő Viktor (Rábaszenttamás), is, akit fagyásos sérülések miatt ápoltak. A cikk hozzáteszi: "Reméljük, hogy az üzenetek megtalálják hasábjainkról a sok jó ismerős szívét és örömöt visznek aggodalmaikért cserébe."

Akinek van információja vagy fotója a fent említett személyekről, kérem, tudassa velem!

A baloldali kép illusztráció: Vincze Imrétől kapott fotó. A Gyanóban élt, és az I. világháborúban elesett Kiss Kálmánt ábrázolja még regrutaként (vagyis a sorozás után), aki Vincze Imre dédanyjának testvére volt. Köszönöm a képet!

1915 áprilisában a Körmend-Sárvár közti vasúttal kapcsolatban is megjelent egy cikk, amit a Vasvármegye április 10-ei számából teszek ide:

Az 1892-es bulvárhírek után lássuk, miről írt a Vasmegyei Lapok (VL) c. megyei újság községünk vonatkozásában 1893-ban!

Az első cikk, ami számunkra érdekes, a január 5-ei lapszám 4. oldalán jelent meg, és az ekkor dúló egyházpolitikai küzdelmekkel (a polgári házasságkötés bevezetésével, stb.) kapcsolatos:

Állategészségügyi tájékoztatást találunk a VL 1893. január 15-ei számának 5. oldalán:

Az 1891-es bulvárhírek után nézzük, miről írtak a Vasmegyei Lapok c. újság (VL) - községünk vonatkozásában - 1892-ben!

Március 31-én (és az év folyamán még többször) tűzoltókkal kapcsolatos cikk jelent meg a lapban, de ezeket ebben a bejegyzésben már közöltem.

Május 8-án a 4. oldalon ezt olvashatjuk:

Vasúti menetrendet találunk a VL május 15-i számának 7. oldalán:

Két hónap kihagyás után folytatódik az ötven éve történt eseményeket bemutató sorozat. Ahogy arról legutóbb ebben a bejegyzésben írtam, 1964 májusában átadták a forgalomnak az 1945-ben megrongált, és 1963-64 folyamán átépített vasúti Rába-hidat. A vasúti pálya építése azonban még ez után is folytatódott.

A pályamunkások munkán túli életébe ad betekintést a Vas Népe c. napilap 1964. november 14-i számának 5. oldalán megjelent alábbi cikk:

Az 1889-es bulvárhírek után nézzük, miről írt a Vasmegyei Lapok (VL) c. újság 1890-ben községünk vonatkozásában!

Elsőként egy tragédiáról olvashatunk, benne egy ironikus megfogalmazással (1890.01.16. 2. o.):

Ugyanott egy másik bulvárhírt is találunk:

Veszett ebekről olvashatunk a lap január 23-i számának 3. oldalán is:

A mai bejegyzésben két rövid újságcikket ismertetek 1958-ból, melyek községünkkel kapcsolatosak. Az első a Vas Népe című megyei lap 1958. augusztus 5-i számának 4. oldalán jelent meg:

A másik cikk pedig az 1958. augusztus 20-i Vas Népe 2. oldalán olvasható:

A mai bejegyzésben két, száz évvel ezelőtti újságcikket közlök korabeli lapokból.

Az első egy bulvár jellegű hír (ami azonban a háborús hisztéria miatt nagyobb hangsúlyt kapott) a Vasvármegye c. lap 1914. július 29-i számának 6. oldaláról:

Az alábbi tudósítás pedig a Vasmegyei Hírlapban jelent meg (1914.07.30. 4. oldal):

A mai bejegyzésben 3 rövid cikket ismertetek száz évvel ezelőtti újságokból.

Az első a fokozódó nemzetközi helyzet jegyében tett biztonsági intézkedésekről szól, és a Vasmegyei Független Hírlap 1914. július 26-i számának 2. oldalán jelent meg (de ugyanez a Vasvármegyében is olvasható):

Az említett 83. gyalogezredben többen is szolgáltak községünkből, például ők.

A következő cikk egy családtag elleni végrehajtásól szóló hirdetmény a Vasvár és Vidéke 1914.07.26-i számából (3. oldal):

A mai bejegyzésben két, száz évvel ezelőtti újságcikket teszek közzé.

Már többször írtam a Sárvártól Körmendig tervezett, vidékünkön áthaladó vasútról (legutóbb pl. ebben a bejegyzésben); a vonallal kapcsolatos legújabb fejleményről szól a Vasvármegye c. újság 1914. április 11-i számának 21. oldali cikke: 

És itt pedig egy árverési hirdetményt látunk egy rábamolnári lakos ellen (a Vasvár és Vidéke c. lap 1914. április 12-i számának 4. oldaláról):

Ahogy arról már ebben a korábbi bejegyzésben írtam, a II. világháború végén, 1945 márciusában a visszavonuló németek aláaknázták a (még 1865-ben épített, de többször átalakított és megerősített) rábamolnári vasúti hidat. A robbanás során a híd acélszerkezete és a falazatok több helyen erős sérüléseket szenvedtek. A híd helyreállítása - ideiglenes alátámasztások beépítésével - még 1945-ben megtörtént, de az új híd 1964-es átadásáig csak 25 km/órás sebességkorlátozás mellett haladhattak át a szerelvények a hídon.

A frontátvonulás után lefényképezték a rongálásokat, melyről - a szombathelyi MÁV-igazgatóság jóvoltából - néhány kép digitálisan a birtokomban van. Az érdekesebbeket ezúton közzé teszem.

Az 1887-es bulvárhírek után nézzük, miről szóltak a hírek községünk vonatkozásában 1888-ban! Ehhez a korabeli megyei újság, a Vasmegyei Lapok (VL) cikkeit veszem alapul.

Először egy tragédiáról olvashatunk a lap 1888. január 15-i számában a 3. oldalon (ill.: illetőségű):

A püspöki malmot hirdették meg eladásra a VL 1888. február 12-i számában (4. oldal):