Az 1922-es választások helyi eredményeinek bemutatása után nézzük, hogyan szavaztak elődeink 1926-ban és 1931-ben.

A 1926-os választáson jóval nyugodtabb volt a kampány, mint 4 évvel korábban, és ekkor mindössze ketten indultak a képviselői mandátumért: a kereszténypárt (akkori neve: Keresztény Gazdasági és Szociális Párt, KGSZP) jelöltjeként Huszár Mihály sárvári apátplébános és a kormánypárt (Egységes Párt) programjával ifj. Horváth Miklós bögötei földbirtokos. (Egy róla szóló választási rigmust közzétettem ebben a bejegyzésben, kettejük párharcáról pedig hosszabb kortesversek és kortesnóták jelentek meg a Vasi Szemlében.)

A kereszténypárttal szimpatizáló megyei lap, a Vasvármegye beszámolt arról, hogy a KGSZP minden településen megalakította helyi vezetőségét. Rábamolnáriban a párt helyi elnöke Varga István lett, a választmány tagjai pedig Varga István alsó, Kiss János, Antal Vince, Nagy István, Varga István gépész, Nagy István, Farkas István és Szilágyi József.

Rábapüspökiben a KGSZP helyi elnöke Szijártó György lett. Az itteni választmány tagjai: Marton István, Ács József, Piri Mihály, Varga György, Piri Ferenc, Kiss Antal, Komáromi József, Gálos István, Szilassy Károly, Hegyi György, Hegyi Jenő, Papp Lajos, ifj. Ács József, Szilassy Antal, Babos József, Szalay Gergely, Piri György, Vadalma János.

Rábaszenttamáson Kustos János lett a helyi elnök, a párt választmányának pedig tagja lett Horváth József tanító, Molnár György, Osztovics Ferenc, Polgár József, Sütő Ferenc, Böröcz István és Böröcz József.

Az alábbi érdekes és tanulságos bulvárhír a Vasvár és Vidéke c. járási lap 1909. október 17-i számának 3. oldalán jelent meg:

Most induló sorozatomban régi országgyűlési választások helyi kampányairól és helyi eredményeiről fogok írni. Elsőként az 1920-as és 1922-es választásokat elemzem.

Az 1919-ben hatalomra került ellenforradalmi kormányzat visszaállította az 1914-es egyéni választókerületi rendszert. Rábamolnári, Rábaszenttamás és Rábapüspöki a vasvári választókerülethez tartozott (melyet a korábbi kerületi központról néha rum-vasvárinak is neveztek). A szavazás a vidéki kerületekben nyíltan történt.

Az 1920-as választáson a kormány nyomása és a helyi közhangulat miatt csak Vass József, a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjának (KNEP) jelöltje tudott elindulni, így ő választás nélkül lett képviselő. (Mivel itt nem volt választás, így szesztilalom sem volt, s a kocsmák sem tartottak zárva.)

A korszak második választását 1922-ben tartották, jóval szigorúbb választójogi feltételek mellett. Az induláshoz szükséges ajánlásokat négyen tudták megszerezni: az addigi képviselő – egyúttal miniszter – Vass József (KNEP), a Keresztény Ellenzék (KRE) programjával Haller István és Förster Miklós földbirtokos, végül Mozsolics István vasvári ügyvéd pártonkívüli jelöltként. Az indulók élénk kampányt folytattak. A korszak megyei lapja, a Vasvármegye szerint „Rábapüspökiben, Molnáriban, Rábaszenttamáson az emberek valóságos extázisban voltak, úgy tüntettek Haller mellett”. Vass József mellett korteskedve Rumban megjelent Bethlen István miniszterelnök is. (Erről választási rigmus is íródott.) A június 1-én megtartott választás nálunk az alábbi eredményt hozta:

A mai bejegyzésben 3, 1912 őszén megjelent rövidhírt idézek fel a korabeli járási újság, a Vasvár és Vidéke hasábjairól.

Elsőként egy tanügyi hír szeptember 1-ről, a lap 4. oldaláról:

Horváth József 1919-ben – kollégájával, Hegedűs Istvánnal együtt – jelezte csatlakozási szándékát a szocialista párthoz. Igaz, a felekezeti iskolák összevonását elszabotálták. Később tanítóként a Levente Egyesület jegyzője is volt. 1935-ig tanított községünkben. (Szívesen fogadok fotókat egykori püspökmolnári tanítókról, régi osztály- vagy tablóképeket, stb.)

Másodjára egy gyászjelentés a szeptember 8-i lapszám 2. oldaláról: 

Egy korábbi bejegyzésben említettem, hogy a rábaszenttamási plébánia száz évvel ezelőtt kántortanítói állást hirdetett meg. Ahogy ott jeleztem, a megfelelő jelölt kiválasztása számos tanulsággal szolgált. (Különösen azzal az újságírói módszerrel, hogy két „állásinterjút” vetett össze a szerző.) Erről szól a mai bejegyzés.

Egy korábbi bejegyzésben már bemutattam Püspöki, Molnári és Szenttamás kisközségek 1879-ig használt pecsétjét. Ezeket még vésett pecsétnyomóval vitték papírra. 1879-től viszont gumibélyegzővel hitelesítették a községi iratokat. Ez pedig jelentős egyszerűsödést eredményezett: elterjedtek a névírásos bélyegzők. Az itteni 3 község is ilyet használt. A falu nevén kívül a vármegye, és esetleg még a járás nevét tüntették fel. 

A Vasvármegye című lap 1912. augusztus 3-i számában a Tanügy rovatban jelent meg az alábbi hirdetés, melyben a rábaszenttamási katolikus iskolához kerestek kántortanítót:

Felhívnám a figyelmet a kántori fizetésre: 666 korona!...

Az "állásinterjúról" egy későbbi bejegyzésben számolok be. Előrebocsátom: nagyon érdekes és tanulságos lesz!

Szívesen fogadok püspökmolnári pedagógusokról készült fotókat, régi iskolai csoportképeket, tablóképeket, és minden egyéb, Püspökmolnárival kapcsolatos fotót vagy iratot!

Ha tetszett a bejegyzés, lájkold! Ha észrevételed van, szólj hozzá! Ha pedig tetszik a blog, csatlakozz a törzsközönségéhez a facebook-on, hogy elsőként értesülhess a frissítésekről!

A blog egy hét nyári szünetre vonul, folytatás augusztus 13-án. Lelkes olvasóimnak a korábbi bejegyzések újraolvasását javaslom. Aki pedig szintén most fog nyaralni, annak jó pihenést kívánok! :)

A Vasvár és Vidéke c. lap 1912. június 30-i számának 2. oldalán jelent meg az alábbi tudósítás:

Ha tetszett a bejegyzés, lájkold! Ha észrevételed van, szólj hozzá! Ha pedig tetszik a blog, csatlakozz a törzsközönségéhez a facebook-on, hogy elsőként értesülhess a frissítésekről!

A mai bejegyzésben Sely Gyulát mutatom be; azt a hivatalnokot - mai szóval élve: köztisztviselőt -, aki fontos szerepet játszott községünk egyesülési folyamatában, és akiről itt és itt már említést tettem.

Sely Gyula Rábamolnáriban született 1883-ban. Bár a fellelt életrajzában nem szerepel, de bizonyos, hogy az elemi iskolát Szenttamáson végezte el. Középiskolai tanulmányokat Sopronban és Szombathelyen folytatott, utóbbi helyen a jegyzői tanfolyamot is elvégezte 1907-ben. 

Pályafutását segédjegyzőként Rábahídvégen kezdte, onnan Csesztregre ment, majd Rum, utána pedig Sorkikisfalud községekben segédjegyzősködött. Utoljára Rábahídvégen volt segédjegyző, míg 1913-ban megválasztották ugyanott jegyzőnek. Körzetéhez tartoztak Rábamolnári, Rábapüspöki és Rábaszenttamás falvak is.

1919. március 21-én a kommunista párt a szociáldemokrata párttal egyesülve átvette a hatalmat, és kikiáltották a Tanácsköztársaságot. Közel féléves regnálása idején ez a rezsim minden településen létrehozta a maga szerveit. A mostani bejegyzés ennek a helyi eseményeiről szól.

A korabeli Rábaszenttamáson is munkástanács alakult, melynek egyik vezetője Hegedűs István tanító lett. Kollégájával, Horváth Józseffel együtt ezt írták egy 1919. március 25-én kelt levelükben: „Szerettünk volna részt venni a szakszervezeti gyűlésen is, és ünnepélyesen kijelenteni a Szocialista Párthoz való csatlakozásunkat.  – Mi volt felekezeti szegény páriák, különösen jelenlegi helyünkön a régi korszaknak elhagyott mostohái voltunk (…) – s csak fellélegző örömmel fogadhatjuk a legigazságosabb proletáruralmat.” (E levél másolatát 1920-ban a püspöki levéltáros megküldte a szenttamási plébánosnak, az egyházmegyei főtanfelügyelő pedig jelentést kért a plébánostól a tanítók proletárdiktatúra alatt tanúsított magatartásáról.)

Avagy helyi közigazgatás-történet Püspöktamási létrejöttéig

Egy korábbi bejegyzésben bemutattam, hol helyezkedett el a mai Püspökmolnári 3 elődközsége. Most azt a folyamatot ismertetem, melynek során a XX. század közepéig két lépcsőben létrejött a mai Püspökmolnári. Ehhez menjünk vissza az időben a századelőre, pontosan 1907-ig.