A II. világháború utáni népi demokratikus berendezkedés felszámolásának egyik lépése volt a szovjet mintára bevezetett tervgazdálkodás. Ennek első állomása a 3 éves terv volt, mely a termelőerők fokozását, a termelési ágak összhangját és a lakosság életszínvonalának javítását tűzte ki célul. Megvalósítására 1947-49 között került sor.

A Vasmegye c. lap 1949. április 17-i számának 2. oldalán jelent meg az alábbi cikk (sajnos kissé homályosan maradt fenn), mely községünknek a 3 éves tervből való részesedéséről szól, megemlítve benne a következő, immár 5 éves terv célkitűzéseit is.

A mai bejegyzésben egy Püspökmolnáriról készült légifotót mutatok be, mely nem sokkal a községegyesítés után, 1951-ben készült. Ez a műholdképek előtt a valóságot a leghitelesebben bemutató képtípus.

Légifotók hazánkban elsődlegesen katonai célból készültek, gazdaságossági okok és a jobb térképészeti felhasználhatóság miatt fekete-fehér kivitelben (csak néhány éve terjedt el a színes légifényképezés). Ezek eredetije a HM Térképészeti és Kommunikációs Nonprofit Kft. tulajdonában van (de másolat vásárolható róluk).

A fenti címmel jelent meg a Vasmegye című újság 1956. április 6-i számának 2. oldalán az alábbi cikk, mely a püspökmolnári asszonyok találkozójáról szól két közeli termelőszövetkezet asszonyaival. A találkozó célja a  helyi téesz-szervezés ösztönzése volt. (MNDSZ: Magyar Nők Demokratikus Szövetsége, 1945-56 között működő nőszervezet.) Hosszú, és nem túl jó minőségű, de szerintem érdekes és tanulságos újságcikk következik!

A Vasmegye című megyei újság 1956. március 30-i számának 2. oldalán jelent meg az alábbi tudósítás az akkor 8. osztályos helybeli diák, Gerencsér Dezső tollából:

A téesz-szervezés agitációja 1956 márciusának végére sikeresnek bizonyult: a helyi földművesek nagy számban írták alá a belépési nyilatkozatot. E folyamatról szól a Két termelőszövetkezet alakult Püspökmolnáriban című cikk a Vasmegye 1956. március 20-i számának címlapján:

A Vasmegye című lap 1956. március 11-i számának 4. oldalán jelent meg az alábbi kulturális beszámoló:

Majd a cikk így folytatódik:

A Vasmegye című lap 1956. március 10-i számának 2. oldalán a Pártélet rovatban jelent meg "A küldöttek készülnek a járási pártértekezletre" című cikk. Az említett párt a Rákosi által vezetett Magyar Dolgozók Pártja volt, a korszak kommunista állampártja.

A cikkből a községünkkel kapcsolatos rész így szól:

A cikk szerint Deáki elvtárs bátor lépésre szánta el magát:

A Rákosi-korszakban - a mintagazdákra alapozott termelést követően - megindult a parasztság szövetkezetbe kényszerítése. Részben agitációval, részben fenyegetéssel, részben konkrét erőszakkal. Községünkben ez csak 1956-ban vezetett eredményre. Erről szól a "Most zajlik Püspökmolnáriban..." című, erősen propagandisztikus cikk a Vasmegye című lap 1956. március 8-i számának 3. oldalán:

Majd a cikk így folytatódik: 

Kedves Olvasók! Mielőtt a mai témára rátérnék, szeretném megismerni a véleményüket a blogról. Ehhez készítettem egy kérdőívet, aminek a kitöltése alig 2 percet vesz igénybe. Kérem, szánjanak rá egy kis időt! A kérdőív itt érhető el.

És akkor térjünk a tárgyra: folytatva a 219. bejegyzésben megkezdett sort, ezúttal is régi püspökmolnári házakról teszek közzé képeket. Elsőként lássuk egy "klasszicista jellegű, oszlopokkal felosztott vakolatdíszes lakóház homlokzatát" Püspöktamásiból, az 1930-as évekből (Forrás: Vas megye népművészete. c. könyv, Szombathely 1996.)

A következő parasztház 1832-ben épült. A fotóját évekkel ezelőtt az egykori lakója, Sipos Józsefné, Irén néni bocsátotta rendelkezésemre:

Az alábbiakban néhány, Püspökmolnáriban (vagy valamelyik elődközségében) fotózott régi, zsúptetős parasztházat mutatok be.

Az első fotó a Béke utca 12. szám alatt egykor állt házat mutatja be:

A következő épület a Kossuth utca 131. alatt állt:

Aki a címet olvasva Püspökmolnári területén talált Augustus-kori aranypénzekre vagy a mélyből kiásott harcoló római alakulatokra számít, sajnos téved... Míg az őskornak kézzel fogható nyomát találták településünkön, addig az ókor kapcsán leginkább feltételezésekre, bizonytalanságokra kell hagyatkoznunk. De ez is a helytörténethez tartozik, így szólni kell róla.

Egy 1936-os adat szerint Szenttamás területén házépítéskor 3 fehér márvány, pikkelyes oszlop került elő a római korból, de ezek mára elvesztek... (Horváth Tibor Antal: Vasvármegye régészeti leletei és lelőhelyei (1926. október 20-1936. június). In: Vasi Szemle 1987/3. 433. o.)

Egy 2010-es régészeti terepbejárás során pedig több római kori objektum nyomait figyelték meg, melyeket térképen is bemutatok:

Ahogy azt tudjuk, Püspöktamási és Rábamolnári 1948-as egyesülése után községünk végleges neve Püspökmolnári lett. Erről egy rövid hírben a Nyugati Kis Ujság c. kisgazda lap is beszámolt 1948. december 12-én a 2. oldalon:

Ha tetszett a bejegyzés, lájkold! Ha észrevételed van, szólj hozzá! Ha pedig tetszik a blog, csatlakozz a törzsközönségéhez a facebook-on, hogy elsőként értesülhess a frissítésekről! 

A mai bejegyzésben egy őszi-téli mezőgazdasági munkafolyamatról írok, melyet gyerekként még volt szerencsém látni (igaz, csak bemutató-jelleggel).

A cséplés a gabonafélék (továbbá a hüvelyesek, ill. az olajat adó növények) magjának a kalászból (hüvelyből, becőből) való kiválasztása. A cséplőgépek, majd az aratást-cséplést egyszerre elvégző kombájnok elterjedése előtt ezt a munkát kézi erővel végezték. A cséplést a nagyobb uradalmak már augusztus végén megkezdték, a kisparaszti gazdaságokban az őszi munkák végeztével vette kezdetét. A cséplés helye a pajta (csűr), vagy a pajta előtti térség volt.

Egy püspökmolnári iskolai kézilabdatornáról tudósít Szalay Ferenc tanító a Vas Népe 1958. november 23-i számának 8. oldalán:

Egy hasonló bejegyzés: Tornaünnepély 1957-ben

Ha tetszett a bejegyzés, lájkold! Ha észrevételed van, szólj hozzá! Ha pedig tetszik a blog, csatlakozz a törzsközönségéhez a facebook-on, hogy elsőként értesülhess a frissítésekről! 

54 évvel ezelőtt, 1958. novemberében több rövidhír jelent meg a Vas Népe c. megyei lapban községünk  kapcsán. A mai bejegyzésben ezeket mutatom be.

Elsőként november 1-én az újság 3. oldalán, az Úttörőknek című rovatban jelent meg egy rövidhír:

November 9-én a lap 8. oldalán az alábbi rövid sporthír jelent meg:

55 évvel ezelőtt, 1957 októberében adták át községünk sportpályáján az öltözőt. Erről szól az alábbi rövid hír, mely a Vas Népe 1957. október 10-i számának 6. oldalán jelent meg:

Érdekes, hogy a megyei napilap cikke Püspökmolnári létrejötte után több évvel még mindig Rábamolnáriról ír…

Az összes eddigi sport témájú bejegyzés elolvasható itt.

Ha tetszett a bejegyzés, lájkold! Ha észrevételed van, szólj hozzá! Ha pedig tetszik a blog, csatlakozz a törzsközönségéhez a facebook-on, hogy elsőként értesülhess a frissítésekről! A blog facebook-oldalán hamarosan állandóan elérhető helytörténeti vonatkozású képeket teszek közzé. Érdemes lesz tehát csatlakozni!

Egy korábbi bejegyzésben már bemutattam Püspökmolnári elődközségeinek első, 1879 előtt használt pecsétjeit. Ezeket – ahogy itt már írtam – névköriratos bélyegző váltotta fel, akárcsak az 1907-es községnév-rendezés után, így a korábbi pecséteken használt címermotívumok feledésbe merültek. Államalapításunk millenniumára készülve a képviselő-testület elhatározta, hogy újra községi címert terveztet.

1999 novemberében Feiszt György levéltáros szakmai tanácsként elmondta, hogy községünk egyrészt visszanyúlhat a régi, 1879 előtti szimbolikához, vagy pedig – a falu nevéből kiindulva – ún. „beszélő címert” alkothat. Vagyis olyat, amiből a település neve könnyen megfejthető. A község vezetése ez utóbbi lehetőséget választotta. A szakember az alábbi változatokat javasolta:

1. Vörös színű hegyesvégű pajzs, közepén arany hullámpólya látszik, felette arany püspöksüveg, alatta arany vízimalom kerék. (E tervek csak fekete-fehér rajzon maradtak fenn.)

Bár tulajdonképpen már írtam a címben feltett kérdésről, és az itt élőknek is nyilvánvaló a válasz, de az utóbbi időben többen is keresték az interneten, hogy hogyan keletkezett községünk neve (én pedig ezt a blog szerkesztésekor látom). Az ő számukra most konkrétan összefoglalom a falu nevének eredetét.

Ahogy arról egy korábbi bejegyzésben már írtam, községünk általános iskolája (melyet 1948-ban a katolikus és az evangélikus iskolából vontak össze) 1956-ban két új tanteremmel bővült. Ennek közelgő avatásáról Pungor Imre tanító tollából jelent meg egy cikk a Vasmegye c. lap 1956. augusztus 26-i számában.