Ma folytatódik a Holpert István plébános által a Historia Domusba tett naplóbejegyzéseinek bemutatása. Ezúttal az 1945 május eleji történéseket elevenítem fel. (A sorozat előző része itt olvasható.) 

Az egyébként jól olvasható kézírás szövegét ide teszem nyomtatott betűkkel is:

"1945. május 3-4.

Májusi litánia után adta át édesanyám az aula levelét azzal, hogy izeni a Szakos titkár úr, hogy személyesen vigyem át a levelet Rábahidvégre a ker. espereshez, mert igen fontos irat van benne. Az elsőpénteki munka végeztével, átvittem a "fontos" levelet. Kamarás úr, mint Ker(ületi). esperes felszabja, elolvassa, majd átölel és gratulál az új Ker. tanfelügyelőnek és h(elyettes). esperesnek.  Mindjárt megértettük, hogy miért volt olyan fontos a személyes átvitel. Érdekessége a dolognak, hogy Szhelyről az édesanyám hozta, innen pedig magam vittem a "fontos" titokzatos levelet. De az a legkitünőbb, hogy most még semmit sem szabad tudnom, mert 10-én lesz a kinevezés ünnepélyes közlése a hívek jelenlétében.

1945. május 7.

Megtartottuk Vasvárott a havi recollectiot. Kamarás úr közölte a megjelent Ker-i papokkal, hogy az új h. esperes Ker. tanfelügyelőt kinevezte az egyh(áz)m(egyei) Főhatóság. - Elutazott haza özv. Antal Andrásné és Pósa Sándorné menekült tanítónő; Most csak Antal Gabriella menekült tanítónő van még itt, aki a mai naptól fogva a plébánián kap ebédet. 

1945. május 10.

A nagymise után a templomkertben hirdette ki Szekér Antal p(á)pai kamarás, Ker. esperes, hogy a megyéspüspök úr kinevezett Ker. tanfelügyelőnek és h. esperesnek. Megmagyarázta, hogy mit jelent ez a kitüntető kinevezés, felolvasta a főpásztori leiratot, ami a kinevezést tartalmazta. Majd Pungor Zsuzsika I. o. tanuló vörösövet adott át az új esperesnek a hívek szeretete jeléül. Azután Sely Gyula k(ör)jegyző, Pungor Imre k(ántor)tanító és KIss Antal egyházk(özségi). világi elnök üdvözölték a kitüntetettet, aki rövid beszédben köszönte meg a kitüntetést és üdvözléseket a megyéspüspöknek, a Ker. esperesnek, elsősorban a jelenlévő szüleinek, az üdvözléseket tolmácsolóknak és az összes híveknek; Szekér Antal Ker. esperest, Sely Gyula körjegyzőt, Pungor Imre ktanítót ebéden látta vendégül.

1945. május 11.

Egy hétig P. Marton Bernát O. Pr. helyettesít Vasvárról, mert ma reggel esperes Ker-i látogatási-körútra indulok s mivel csak gyalog, az "apostolok lovain" mehetek, kb. egy hétig leszek távol a híveimtől."

Aula: itt a püspöki hivatal. Recollectio: elmélkedés, áhítat

A menekült tanítónőkről ebben és ebben a korábbi posztokban írtam.

Gyanítom, hogy az egyházközség világi elnökét, a szenttamási községbírót is meghívta ebédre az atya, de ő kimaradt a naplóbejegyzésből.

Vegyük észre a háborús állapotokból eredő puritán egyszerűséget: az egyházkerület tanfelügyelője és helyettes esperese gyalog indul el végiglátogatni az esperesi kerületet! A hintóját ugyanis elvitték az oroszok...

A plébános által leírtakat érdemes összevetni Sely Gyula körjegyző jelentéseivel ugyanebből az időszakból, amelyek ebben és ebben a bejegyzésben olvashatók.

>>> Az előző poszt: Hetvenöt éve történt 55. <<<

Ha tetszett a bejegyzés, lájkold, és oszd meg az ismerőseiddel! Ha észrevételed van, szólj hozzá! Ha pedig tetszik a blog, csatlakozz a törzsközönségéhez a facebook-on, hogy elsőként értesülhess a frissítésekről!