Tavaly tavasszal néhány érdekes adatot kaptam az azóta sajnos már elhunyt, községünkből elszármazott Gaál Imrétől. Az egyik információ a híres betyárról, Sobri Jóskáról szól. (A betyár elképzelt portréját lásd balra.)

Néhány apró morzsa

Ezt írta Sobriról Gaál úr: "Varga dédszüleim ott laktak a Petőfi utca végén. Mesékből tudom, hogy Sobri Jóska és társai a kompnál átjöttek a Rábán, és mindig kellett lenni otthon sonkának, szalonnának és kenyérnek, mert mikor megjelentek, megvásárolták az ennivalót, melyet mindig ki is fizettek, ezt kihangsúlyozták, és nagyon megmaradt bennem. Állítólag Kolomposon volt cseléd vagy pásztor."

A megerősítést kérő levelemre ezt írta Gaál úr: "Igen, Sobri állítólag legényként Kolomposon szolgált, de malac lopásba keveredett. Apám mesélte, aki Anyám szüleitől hallotta, de nem velük, hanem Édesanyám nagyszüleinél történtek a bevásárlások. A bort kihagytam, melyet Hegyhátról, akár Baltavár környékéről szállították szekerekkel hordókban, ebből is vettek.
Amint írtam mindig rendesen fizettek és csak sötétedés után jöttek át Rábán, bejelentés nélkül. Talán ez ügyben érdemes lenne keresésbe fogni. (Emlékszem arra a különálló épületre, kamrára ami az első udvaron állt. Alul pince, a földszinten zsírosbödönök, méz (volt méhes), szalonna, lisztesláda, felfűzött hagymák, fonnyadt almák. Vászon zacskókban aszalt gyümölcsök.)"

A betyárok személyéről, tetteiről a falusiak körében legendák szövődtek: mesék, dalok őrzik emléküket. Sok olyan információt is biztosnak véltek velük kapcsolatban, aminek még a fele sem igaz, ezért Gaál úr sorait is fenntartással kezeltem. Úgy véltem: akár igaz is lehet, de ennek utána kell járnom.