A közeli Hegyhátszentpéteren áll egy gyönyörű, faragott és festett faoromzatú tájház, amely hitelesen mutatja be az egykori paraszti életmódot. Ennek udvarán pedig egy Püspökmolnáriból idekerült kovácsműhelyt találunk! (Pontosabban: az épületet a hegyháti kis faluban emelték, de a berendezési tárgyai, szerszámai Molnáriból valók.) A szerszámok egykori tulajdonosának bemutatása előtt lássuk a műhely fotóit kívülről és belülről!
Veszteségkimutatások 1915 szeptemberéből
A mai bejegyzésben újsághíreket közlök 1915 szeptemberének első feléből. Községünk vonatkozásában akkor csak a Szombathelyi Újság közölt néhány hírt, mindegyik I. világháborús veszteség. Lássuk őket!
Elsőként a szeptember 1-ei lapszám 4. oldalán találunk ilyet. Az Ezredeink vesztesége c. cikkben a 83. gyalogezredből hadifogságba esett személyek között olvashatjuk Treplán János nevét Rábamolnáriból. (Portéja itt látható.) Ugyancsak itt közlik az augusztus 5-én megjelent 229. veszteséglajstrom Vas megyei vonatkozású neveit is, ebben szintén a 83. gyalogezredből hadifogságba kerültek között olvasható: Boros Ferenc Rábapüspöki. (Talán helyesen: Borsos?)
A 229. számú lajstrom közlése másnap is folytatódik. A lap 4. oldalán található Jalits (?) Kálmán Rábapüspöki és Rodler Sándor c. tiz. Rábapüspöki neve, akik szintén a 83. gyalogezredről estek hadifogságba.
Címkék: névsor rábamolnári rábapüspöki száz éve történt I. világháború
Avagy mit tanultak a gyerekek az 1940-50-es években?
A mai bejegyzésben két alsós iskolai bizonyítvány egy-egy lapját teszem közzé az 1940-50-es évekből. Ezekből jól látható, hogy milyen tantárgyakat tanultak az alsó tagozatosok azokban az években. Egyúttal két személy sorsát is felvillantom.
Az első bizonyítvány az 1938-ban Belgrádban született Gorupics Anna bizonyítványa. Ő árva gyerek volt, és a Püspökiben lakó özv. Szabó Károlyné vette magához, aki a mai Kossuth u. 133. alatt lakott (ma ez egy üres telek). A néninél több árva gyerek is otthonra talált. (Ki tud róluk valamit?) Aztán a néni meghalt, és a gyerekek máshova kerültek, Gorupics Anna Gyanógeregyén folytatta és fejezte be iskolai tanulmányait. Még Püspöktamásiban 1947 nyarán kiállított I. osztályos félévi értesítője így néz ki:
Az értesítő jobb alsó sarkában szereplő rovatra szeretném felhívni a figyelmet: elmulasztott munkanapok és istentiszteletek (!) száma. Ez is mutatja, hogy egy egyházi fenntartású iskoláról beszélünk.