Jelen cikkemben folytatom a Püspöktamásiból fennmaradt képviselő-testületi ülések jegyzőkönyveinek kivonatos ismertetését – ezúttal az 1940-es évekből, az 1948/49-es egyesítésig. (Ezen belül 1945-ből nem maradt fenn jegyzőkönyv.)

S7301886.JPG

Részlet egy 1949-es nagyközségi jegyzőkönyvből

1940. januárjában a Szijártó György, Hegyi Jenő, Kustos János, Piri Mihály, Marton István, Szigeti Ernő, Kovács Lajos, Molnár György, Sipos Imre, Molnár Géza, Józsa Kálmán összetételű testület ülésezett Kiss Antal bíró és Sely Gyula körjegyző vezetésével. (Az 1946-os jegyzőkönyvekben már Dékány József a körjegyző.)

Püspöktamási költségvetése ebben az időszakban mindig többletet mutatott. Az 1940-ben elfogadott, előző évre vonatkozó zárszámadás szerint a bevétel: 12.853 Pengő 59 fillér, a kiadás: 12.697 P 15 f, maradvány: 156 P 44 f volt. A szegényalap vagyona 229 P 92 f takarékbetétben és 21 P 20 f készpénz; a testnevelési alap bevétele 168 P 11 f, kiadás: 157 P 6 f, maradvány: 11 P 5 f; a község cselekvő vagyona 7019 P 20 f, szenvedő vagyona 450 P 49 f, tiszta vagyon: 6568 P 71 f. Az 1941-es évről kerekítve 44,5 P-je maradt meg a községnek, 315 P-je a közbirtokosságnak, 76 P-je az iskolaalapnak, a szegényalap készpénze 21 P, betétállománya pedig 244 P volt.

Az elöljáróság a háborús helyzet miatt csak 1947-ben tudta az 1944 évi maradványt 12.118 P-ben, az 1945. évi maradványt pedig 335.994 P-ben megállapítani. Érdekességként álljon itt az 1946-os évre, a forint bevezetése előtti 7 hónapra vonatkozó, ma már kimondhatatlan összegű költségvetési adat is: 7.319.663.521.318.412.225 P bevétel, 700.594.144.935.440.989 P kiadás és 6.619.069.376.382.971.236 P maradvány, az adópengő maradvány pedig 2.159.290.000 AP. A Ft bevezetése utáni első, 1946/47 évi számadás szerint a bevétel: 16.148.81 Ft, a kiadás: 15.771.78 Ft, a maradvány pedig 377.03 Ft.

Az ügyek jelentős csoportját alkották a községi bevételekkel kapcsolatos intézkedések. A közdűlő utak haszonbérbe adásából árverés útján 1940-ben 234 P bevétele származott a községnek. Árverés útján adták bérbe a falu tulajdonát képező faiskolát, a kölesföldeket és a közös iskolaföldeket is. A községnek a kocsmája bérbe adásából is volt bevétele; ezt 1941-ben özv. Semperger Józsefné, 1942-ben Torda Mihály bérelte. Utóbbi a kis forgalom miatt kérte a bérleti díj leszállítását (a testület méltányosságból ezt 2300 P-ről 1600 P-re szállította le).

1944-ben Gáspárdy Béla rumi jószágigazgató, a községi vadászterületek bérlője árverés mellőzése nélkül kérte a bérlet meghosszabbítását úgy, hogy az 1943-44-es 502 P bérleti díjat 1000-1000 P-re emelné, 1945-re fizetne 1500 P-t, 1946-tól 7 évig (1953. jan. 1-ig) évente fizetne 2000 P-t, így a község meg tudná venni azt a hídmérleget, ami a gazdák régi vágya, és ami szerinte (a felállítással együtt) 6000 P-be kerül. Javaslatát a képviselők egyhangúlag elfogadták. (Gáspárdy 1947-ben állása és nyugdíja elvesztése után segélyért fordult a községhez; a képviselők 500 Ft-ot szavaztak meg neki.)

A ’40-es években több tisztviselő juttatását is megemelték. 1941-ben a bába illetményét szabályozták (az állásra jelentkező vasvári személy a fizetésén felül lakást és tüzelőt is kért, amit a testület sokallt, végül úgy határoztak, hogy a község 2 jelentkezőt fog kitaníttatni, addig pedig továbbra is a rábahídvégi szülésznő látja el az itteni teendőket). 1942-ben az alispán rendelete alapján a közgyámnak évi 50 P tiszteletdíjat szavaztak meg. A kisbíró évi fizetését a testület 1944-től 180 P-re emelte fel. Ő 1946-ben 200, 1947-től 400 Ft-ot kapott. A községi bíró járandóságát 1947-ben 180 Ft-ról 1200 Ft-ra emelte a testület. 1948-ban a kisbíró és kézbesítő (postaküldönc) posztjára „árlejtés útján” történt a választás: legalacsonyabb bért (570 Ft és a Csapási dűlőben lévő útszakasz) Horváth István kérte, ezzel ő nyerte el az állást. 1947-ben Kovács Lajos közbirtokossági vagyonkezelőnek évi 400 Ft tiszteletdíjat állapított meg a vezetés. Békefi Gyula marhalevélkezelő munkája bevételének előbb 15, majd 20 %-áért végezte a marhalevél-kezelést, utódja Kovács Ferenc helyettes bíró lett.

A község képviselői több egyedi ügyben is határozatot hoztak. 1940-ben elfogadták a kultúrház felépítésének költségvetését (az épület csak 1948-ban készült el), döntöttek a tanítóknak járó évi másfél szekér ágfának az iskolaalap jövedelméből történő kifizetéséről, ill. 1 db tenyészbika vásárlásáról. 1941-ben rendelkeztek a gyanógeregyei határárok kitisztításáról és a törvényhatósági útba vezető községi utak betorkolásánál a törvényhatósági út besárosodásának megakadályozása végett a szükséges munkálatok elvégzéséről és az út kőburkolattal történő ellátásáról. 1943-ban a testület kérte, hogy a Dömötöri körorvosi körből újra a rumiba kerüljön vissza a falu. 1947-ben a háborús kárt szenvedett vármegyei Árvaház újjáépítésére a képviselők 5 évre évi 220 Ft-ot szavaztak meg. 1948-ban a Rábán építendő hídra 900 Ft-ot hagytak jóvá, a hídhoz vezető út kiépítésére pedig az Újjáépítési Alapból segélyért folyamodtak. Ugyanebben az évben falukönyvtár felállításáról határozott a község vezetése, de több döntést is hoztak a Zsennye határában juttatott 26 hold erdő kezelése ügyében.

Ha tetszett a bejegyzés, lájkold, és oszd meg az ismerőseiddel! Ha észrevételed van, szólj hozzá! Ha pedig tetszik a blog, csatlakozz a törzsközönségéhez a facebook-on, hogy elsőként értesülhess a frissítésekről!

Szerző: kugi  2014.10.06. 08:44 Szólj hozzá!

Címkék: politika közélet közigazgatás névsor püspöktamási

A bejegyzés trackback címe:

https://kugi.blog.hu/api/trackback/id/tr206732637

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.