A mai bejegyzés rendhagyó módon nem egy megtörtént eseményről szól, és nem is egy fennmaradt hivatalos iratot ismertet. Mindezek ellenére mégis van püspökmolnári vonatkozása.
1909-ben a Vasvár és Vidéke c. lap június 13-i számának címoldalán jelent meg Hollán Andor verse A molnári révész lánya címmel. Így hangzik:
A molnári öreg révész
Legifjabbik leánya
Nagy gondosan felvette az
Ünneplőt magára.
A korcsmában zene és tánc
Reggelig vígan járja, –
Mulat ott az öreg révész
Késő ősszel útnak indul,
Messze elszáll a daru…
Jajj Istenem! olyan furcsát
Suttog az egész falu…
Itt is, ott is ugy sajnálják,
Nem segit ez szegényen,–
Kis bugyorral városba mén,
Üti-hajtja a szégyen,
Évek mulva hazajött a
Faluba egy szép dáma;
„Nini, ez az öreg révész
Legifjabbik leánya!”
Szép arany lánc, – tollas kalap, –
Selyemből a ruhája. –
Aki látja, elkerüli,
…Senki se néz reája
Hogy megtörtént eseményről szól-e, vagy teljes egészében a fantázia szüleménye, nem tudjuk. Molnáriban régóta volt révész, aki - híd hiányában - átvitte a Rábán az embereket. Uradalmi kocsmaépület is volt (a későbbi Vadalma-kocsma), ahol nagy mulatozások lehettek hajdanán. Erre akár a falusi lányok is elcsábulhattak, és utána - teherbe esés, majd közmegvetés hatására - el is hagyhatták a falut. Ha valaki tudja, hogy ennek a versnek volt-e konkrét alapja, írja meg nekem! Más püspökmolnári vonatkozású verset, elbeszélést is szívesen fogadok!
Frissítés: legújabb kutatásaim szerint a verset író Hollán Andor a Déli vasút vasvári állomásának pénztárosa volt. Közelsége miatt jól ismerhette a korabeli Rábamolnárit, így versében akár igaz történetet is feldolgozhatott!
Ha tetszett a bejegyzés, csatlakozz a blog törzsközönségéhez a facebook-on, hogy elsőként értesülhess a frissítésekről!
