Káldy Lajos festőművész visszaemlékezése

Még a nyáron keresett meg az 1922-ben Csipkereken született, ma Szombathelyen élő Káldy Lajos festőművész (honlapját lásd itt), hogy egy régi kalandját elmesélje, mely a püspöki malomnál esett meg vele és barátaival. Az emlékeit az unokák szórakoztatására és az utókor okulására leírta, melynek vonatkozó részletét átadta nekem, így azt most megosztom a Tisztelt Olvasóimmal. Konkrét évet nem tudunk meg belőle, de valószínűleg az '50-es évek végén - '60-as évek elején történhetett.

Nagyon régen kaptam kölcsön ezt a fotót - valószínűleg a Marton-családtól. A hátulján ez a felirat volt: "Vizes kerék 1930 (malom gátja), gátolás, borostyán, fenyő, kavics a hengerekhez". Talán a kép bal szélén létható ladik szerepel Káldy úr történetében?

Káldy Lajos visszaemlékezése így szól:

Közel 3 hónapja írtam utoljára az 1951-ben történtekről (elolvasható itt), ezt most folytatom - korabeli újságcikkek alapján.

Községünk vonatkozásában a megyei napilapban csak mezőgazdasági témájú cikkeket találunk. Ma 3 ilyet közlök.

Az első a Vasmegye c. lap 1951. szeptember 21-i számának címlapján jelent meg, a főcíme ez:

A községünkre vonatkozó részlet így szól:

A mai bejegyzésben újra régi fotókat teszek közzé. Az itt látható képeket Nagy Dezsőné, Juci nénitől kaptam, akinek ezúton is köszönöm a segítségét!

A fenti kép valószínűleg egy szüreti mulatság alkalmával készült a molnári (későbbi Vadalma-) kocsma előtt 1925 körül. A helyszínre a kép bal felső sarkában lévő "(BOR, SÖR) ÉS PÁLINKA MÉRÉS" feliratból következtethetünk. 

Ülnek: balról a 2. Bódis György, a 3. Szabó Vilma, a 4. Békefi Gyula, az 5. Piri Matild (Marton Anna édesanyja)
Középső sor balról a 3. (középen): Kovács (Bíró) Ferenc (az apja községbíró volt), a 4. (jobb szélen) Varga György
Felső sor balról a 2. Tóth Ilona, a 4. Tóth Sándor kovács, 5. Ács Klára, 6. (jobb szélen) Kiss István
A képet tartó szürke kartonpapír hátulján halványan olvasható bélyegzőlenyomat szerint Bendei (?) István szombathelyi fényképész felvétele.

Későbbi szüreti felvonulásokon készült képek láthatók ide kattintva.

A mai bejegyzésben több újságcikket vagy cikkrészletet teszek közzé 1966 júliusától augusztusig a Vas Népe c. megyei napilapból, melyben községünk említése előfordul. (A sorozat előző része ide kattintva olvasható.)

Az első cikk az 1966. július 5-i lapszám 5. oldalán olvasható:

"Körséta az ÖHV járási, városi döntőin..." címmel jelent meg egy hosszabb tudósítás a Vas Népe 1966. augusztus 2-i számának 4. oldalán. (ÖHV: Összevont Honvédelmi Verseny) A cikk szerint a vasvári járásban a nők között az élen végzett Püspökmolnári csapata, melynek tagjai voltak: "Babos Á., Lakics I., Varga V.", megelőzve a vasvári és a petőmihályfai hölgyeket.

A mai bejegyzésben Horváth István egykori püspökmolnári plébános nyugdíjazásáról szóló püspöki hozzájárulást teszem közzé. Az atya 1959-től volt a község katolikus plébánosa, egyúttal tiszteletbeli esperes is. Kovács Sándor megyéspüspök másolatban fennmaradt levele így szól:

Az 1949-es népszámlálás után lássuk, hányan és hogyan éltek községünkben 1960-ban!

A főbb népesedési adatok így alakultak:

A falu területe ekkor 2666 katasztrális hold volt, másképpen 1534 hektár. 1 km2-re átlagban 84 fő esett. Külterületi lakott helyeken (pl. vasútállomás, puszta, vasúti őrházak) 67-en laktak, ami a népesség 5,2%-át jelentette.

A faluban ekkor 317 házas nő élt, akiknek 760 gyereke volt. 100 házas nőre 240 gyerek jutott, vagyis egy házas nőre átlagosan 2,4 gyerek. A családok száma 342 volt, "családtöredékek" (mai szóval: a csonka családok) száma 40 volt.

A közelmúltban volt Péter-Pál napja (jún. 29.), ami nemcsak az aratás kezdőnapja, hanem 2012 óta a kuláküldözés idején tönkretett magyar gazdák emléknapja is. Ebből az alkalomból felidéztem egy régi bejegyzésemet, amelyben a helyi - kuláknak minősített - gazdák üldöztetéséről volt szó 1951 áprilisi újságcikkek alapján. Ilyen és ehhez kapcsolódó témájú újságcikkek olvashatók a mai bejegyzésben is, amelyek 1951 júliusából valók a Vasmegye című lapból.

Az első újságcikk a lap július 5-i számának 2. oldalán található; már a címe is szokatlan a mai olvasónak, így szól: "Kézzel csépel, szabotál, feketén vág ellenségünk: a kulák". A községünkkel kapcsolatos rész pedig így szól: " ...Horváth Károly alsóújlaki és Szigeti Ernőné püspökmolnári kulákok az aratást nem kezdték meg időben s ezért nagy szemveszteség lett gabonáikban. A feketecsépelő, szabotáló kulákok ellen eljárás indult. ..."

A Vasmegye július 19-i számának címoldalán olvashatjuk "A tszcs-k példamutatása nyomán uj eredmények születnek a másodvetésben" c. cikket. Eszerint "... Püspökmolnáriban Ródler József és Wöller Antal dolgozó parasztok fejezték be a másodvetést. ..."

Végezetül a július 31-i Vasvármegye-lapszám 3. oldalán jelent meg egy olyan cikk, ami számunkra is fontos, "Népnevelők a terménybegyűjtési harcban" címmel. Így szól:

A mai bejegyzésben 2 olyan újságcikket közlök, amelyek kereken 50 évvel ezelőtt, 1966. június 29-én jelentek meg a Vas Népe c. megyei napilapban.

Az első cikk "Körúton a falusi spartakiád járási döntőin" címmel e lapszám 4. oldalán jelent meg. A tudósítás így kezdődik:

Majd a vasvári járás eredményeivel eképpen folytatódik a cikk

A mai bejegyzésben újságcikkeket teszek közzé 1959 június végéről és július elejéről a Vas Népéből (VN). 

Az első a lap június 12-i számának 6. oldalán jelent meg:

A következő, számunkra is érdekes újságcikk a Vas Népe 1959. június 27-i számának 5. oldalán található:

A mintegy 8 hónappal ezelőtt közzétett 1941-es adatok után lássuk, hányan laktak a frissen létrejött Püspökmolnáriban 1949-ben!

A főbb népesedési adatok így néztek ki:

Ami meglepő lehet, hogy - a világháborús veszteség ellenére is - nőtt a falu lakóinak lélekszáma.

A nemek megoszlása és a népsűrűség a következőképpen alakult:

A mai bejegyzésben községünkkel kapcsolatos újságcikkeket teszek közzé 50 évvel ezelőttről a Vas Népe c. megyei napilapból.

Az első a lap június 9-i számának 4. oldalán olvasható tudósítás, aminek a bevezetőjében a cikkíró kiemeli Vadalma Mária nevét is:

Ugyanezen az oldalon található ez a cikk is:

A mai bejegyzésben Hoffmann Vincének a Savaria Múzeumban lévő füzetéből ismertetek két verset, amelyeket egy áthelyezés miatt búcsúzó tanítónőnek írt. Mivel a füzetlapon pontos évszámot nem találtam, ezért csak tippelni tudok, hogy talán az 1957-ben távozó Pungor Imrénének (született Sütő Mária) írhatta. 

Az egyik vers így szól:

A másik vers szövege pedig ez:

Először 1940-ben, Hóman Bálint minisztersége idején mondta ki törvény a 8 osztályos általános iskola bevezetését, amit felmenő rendszerben léptettek életbe. Emiatt sok felnőtt - főleg vidéken - évtizedekig csak 6 elemis végzettséggel rendelkezett. Az ő képzésük biztosítására született meg a "dolgozók esti vagy levelező oktatása", mai kifejezéssel az iskolai felnőttoktatás. Ennek keretében tehát esti vagy levelező tagozaton szerezhettek 7-8. osztályos végzettséget a felnőttek. Községünkben az 1959/60-as tanévben indult meg ez a képzés, a helyi általános iskolai pedagógusok közreműködésével. 

A kéziratos Falukrónika szerint az első tanévben 11-en végezték el a 7. osztályt: Babos József, Hajas László, Krancl János, Nagy Károly, Németh József, Pápai László, Piri Mihály, Sidlovszky János, Szalai Vince, Szanyi Antal és Szemes Dezső. Az 1960/61-es tanévben 8. osztályos képzés indult, melyen Hajas László, Horváth István, Krancl János, Kiss Valéria, Major István, Nagy Károly, Pápai László, Piri Mihály, Szalai Vince, Szanyi Antal, Sidlovszky János és Somogyi István tanultak.

Az első 2 tanév résztvevőiről és tanáraikról ezt a galériát tartalmazza a Falukrónika:

A mai bejegyzésben 50 évvel ezelőtti újságcikkeket ismertetek a Vas Népéből.

Az első cikk a megyei napilap május 8-i számának 4. oldaláról való. Eszerint május 5-én Vas Megye Tanácsa a társadalmi munkában való részételért a Kiváló Társadalmi Munkáért kitüntető jelvény arany fokozatát adományozta - többek között - az alábbi személyeknek: Móré György, Antal János, Simon Kálmán, Hantzl (?, talán Kranczl) János püspökmolnári lakosoknak. (A vasvári járásban 12-en kapták meg ezt a kitüntetést, ennek harmada püspökmolnári volt.) A társadalmi munka szervezéséért pedig a Kiváló Társadalmi Munkáért feliratú emlékplakettel jutalmazta a megyei tanács a püspökmolnári úttörőcsapatot.

Az alábbi cikk a május 11-i lapszámból való (3. oldal). A kép jobb alsó sarkában található nyilakra kattintva a szöveg nagyítható:

A cikkben említett épületet itt mutattam be.

Élet a Rába partján 6. - Befejezésül

A községünkről íródott 50 évvel ezelőtti cikksorozat utolsó részének közléséhez érkeztem ma. Az itt olvasható újságcikk a Vas Népe 1966. május 8-i számának 5. oldalán jelent meg. (A Falukrónikában megtalálható formában közlöm.)

Élet a Rába partján 5. - Átmeneti korszak

A mai bejegyzésben folytatom az 1966 május eleji 6 részes cikksorozat közlését. Az 5. rész a Vas Népe május 6-i számának 3. oldalán jelent meg. (A Falukrónikában található formában közlöm.) 

Élet a Rába partján 4. - Képekben

A mai bejegyzésben folytatom az 1966 május eleji cikksorozat közlését községünkről. Az alábbi képriport a május 5-i Vas Népe 3. oldalán jelent meg. (Sajnos a korabeli újságképek nem éppen jó minőségűek...)

Élet a Rába partján 3.

A mai bejegyzésben folytatom a Vas Népében 1966. május elején községünkről megjelent 6 részes cikksorozat közlését. A 3. rész a május 4-i lapszám 3. oldalán jelent meg. (A meglehetősen szabálytalan formájú újságcikket a Falukrónikában megtalálható szerkesztett formában közlöm.) 

Élet a Rába partján 2.

A mai bejegyzésben folytatom a Vas Népében 1966. május elején községünkről megjelent 6 részes újságcikk közlését. A 2. rész a május 3-i lapszám 3. oldalán jelent meg. (A meglehetősen szabálytalan formájú újságcikket a Falukrónikában megtalálható szerkesztett formában közlöm.)

Élet a Rába partján 1.

1966 május elején egy 6 részes riportsorozat mutatta be a korabeli Püspökmolnári mindennapjait, akkori lakóinak életét. Ebből a 4. rész egy képriport volt, a többi pedig szöveges tartalom. A mai és a következő 5 bejegyzésben ezeket a hosszú cikkeket mutatom be. (Az újságcikkek elég furcsa alakúak voltak, de a községi könyvtárban fellelhető ún. Falukrónika szerkesztője kivágva összerendezte a szövegeket, így az újságcikkeket eszerint mutatom be. Így kevésbé furcsa a formájuk.)

Az első cikk így szól: