Nemrég a kezembe került a Rózsás János által szerkesztett GULAG lexikon (Püski Kiadó, Budapest, 2000.), melyben a szovjet munkatáborokat ("lágereket"), vagyis a GULAG-ot megjárt személyek életrajzi adatai, büntetőügyük összefoglalása olvasható. Községünkből az 1921-ben született Balikó Mihály raboskodott a Szovjetunióban. A róla szóló szócikket a lexikonból ezúton adom közre: 

Baden bei Wien Alsó-Ausztriában, Bécstől délre található. Ez a térség akkor még (egészen 1955-ig) szovjet megszállás alatt állt. Vorkuta az Oroszországhoz tartozó Komiföldön, Moszkvától mintegy 1900 km-re északkeletre fekszik. Ez volt a szovjet lágerek közül az egyik legkegyetlenebb - és nemcsak a még orosz viszonylatban is különösen zord időjárás miatt... Javasz pedig Mordvinföldön, Moszkvától alig 500 km-re délkeletre helyezkedik el.

A II. világháborút követő években, különösen a Rákosi-endszerben nem volt egyszerű az élet... A hatalom mindent előírt, mindent szabályozni akart, mindenbe beleszólt - és ha nem úgy történt, ahogy azt előírta vagy elvárta volna, akkor büntetett. Erről az időszakról már több posztom is jelent meg, ezeket a jelen bejegyzés végén belinkelem. 

Most két érdekes dokumentumot mutatok be ebből az időből, melyeket a Püspökiben élt Józsa Béla lányától, Józsa Esztertől kaptam. Ezúton is köszönöm!

Először lássunk egy olyan hivatalos értesítést 1953-ból, amiben a a községi tanács végrehajtó bizottsága előírta (!), hogy a földművesnek mit és mekkora területen kell vetnie. Külön felhívnám a figyelmet az utolsó mondatra!

A másik dokumentum egy őszi munkaterv 1951-ből: