Már sokszor írtam, hogy a plébániánk 1940-es évekbeli mindennapjairól szóló naplót, az ún. Historia domust, Holpert István plébános vezette, így épp ideje, hogy felvázoljam az atya portréját.

Holpert István 1941. január 30-án érkezett a Zala megyei Tófej-Lórántházáról, majd vette át február 3-án – először még csak adminisztrátorként – a Püspöktamási Plébánia irányítását a nyugalomba vonult Nagy Lászlótól. A hivatalos plébánosi kinevezése fél évvel később, július 29-én érkezett meg, az ünnepélyes beiktatására pedig csak szeptember 28-án került sor. Ebben az évben 33 éves volt és 10 éve szolgált papként.

Az első "előléptetés" már októberben érte: a megyéspüspök az idős rábahídvégi plébános, Szekér Antal pápai kamarás helyett a vasvári esperesi kerület KALOT-titkárává nevezte ki. (KALOT: Katolikus Legényegyletek Országos Tanácsa, a katolikus fiúkat összefogó szervezet.) Ehhez kapcsolódóan október 28-29-én 2 napos KALOT-igazgatói kiképzésen vett részt az atya Szombathelyen, amelyet P. Nagy Töhötöm jezsuita szerzetes, a KALOT országos alelnöke vezetett. Ő érezhetően hatalmas befolyást gyakorolt Holpert atyára, aki ezt írta róla a naplójába: „hallgatóit valósággal elbűvölte és átvarázsolta a kiváló szerzetes-atya. Mint lelkes Kalot-isták jöttünk haza”.