Az 1945-ös földreformot az előző év decemberében alakult Ideiglenes Nemzeti Kormány rendelte el 1945. március 15-én, a 600/1945. M. E. rendeletben. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés utólag szentesítette a rendeletet az 1945. évi VI. törvényben, amely „a nagybirtokrendszer megszüntetése és a földmíves nép földhözjuttatása tárgyában kibocsátott kormányrendelet törvényerőre emeléséről” címet viselte. A törvény kihirdetésére szeptember 16-án került sor, és még aznap hatályba is lépett.
A kormányban a földművelésügyi tárcát a Magyar Kommunista Párt szerezte meg, azért, hogy a földreform a kommunistákhoz kötődjön. A földművelésügyi miniszter Nagy Imre volt.
A földreform során az 1000 hold alatti úri birtokosok maximálisan 100, a paraszti birtokosok pedig 200 hold földet tarthattak meg, a többi földterületet a nincstelenek, kisparaszti gazdaságok között osztották szét.
A földosztás végrehajtását az Országos Földbirtokrendező Tanács, a Megyei Földbirtokrendező Tanácsok, továbbá a Községi Földigénylő Bizottságok végezték.
A Községi Földigénylő Bizottság feladata az igényjogosultak nyilvántartásba vétele és a község határában lévő, elkobzás vagy megváltás alá kerülő földbirtok összeírása volt. Felosztási tervet kellett készíteniük, és közreműködtek a földbirtok felosztásában. Tagjai a jegyző (ekkor még Sely Gyula) előtt esküt tettek, és a megbízatásuk időtartama alatt közhivatalnokoknak minősültek.
Püspöktamásiban (és Rábamolnáriban) a lakosság legnagyobb része 1-2 holddal rendelkező kisbirtokos volt, az 5-10 holdas gazdák száma alacsony volt, de akadtak földnélküliek is. Az 1935. évi adatok alapján Püspöktamásiban 134 haszonbérlet volt 262 katasztrális holdon, míg Rábamolnáriban 64 haszonbérlet 81. kat. holdon.
A Falukrónika szerint a Püspöktamási Földigénylő Bizottság tagjai voltak: Horváth Miklós, Papszt Ferenc, Piri János, Szabó Lajos és Böröcz János, a bizottság elnöke Békefi Gyula lett (arcképét lásd balra).
A következő adatok a községi könyvtárban őrzött Falukrónikából valók:
