A község képviselő-testülete napjainkban több olyan üggyel is foglalkozik, melyről azt hinnénk: nem tartozik szorosan a hatáskörébe. Ez régen is így volt, azóta csak az ügyek típusa változott. Írásomban az 1928-48 között létezett Püspöktamási község közgyűlési jegyzőkönyveiből szemezgetek. (Rábamolnáriból nem maradtak meg jegyzőkönyvek.)

Az első fennmaradt jegyzőkönyv az 1935. dec. 24-i testületi ülésről készült. A község (jelen lévő) vezetői az alábbiak voltak: Kiss Antal községbíró, Szabad (talán inkább Szabó?) János, Ács József, Komáromi József, Borsos Miklós, Gálos István, Kovács János, Piri Mihály elöljárók és képviselők, valamint Sely Gyula körjegyző. A falu alkalmazottja a nem főállású kisbíró volt, 1936-tól Szalay Gergely. A községtől kapta fizetését Marton István levélhordó és kézbesítő is, akinek bérét 1938-ban 250 Pengőre emelik fel, a községi bábáét pedig 1939-ben 450 P-re. 1938-tól a harangozó is a falutól kapja a fizetést.

Akkoriban a testület évente csak néhány rendes ülést tartott, a jegyzőkönyvek zöme rendkívüli közgyűlésről készült. Rendes (előre tervezett) ülésen tárgyalták a falu költségvetését, ill. zárszámadását, amit 15 napig közszemlére tettek. A tárgyévi költségvetés előirányzatát már előző év augusztusában vagy szeptemberében elfogadták, a zárszámadást pedig a következő év elején (febr.-ápr. között). A község 1935-ös számadását pl. 1936. februárjában jóváhagyták. Eszerint Püspöktamási bevétele 8890 Pengő 8 fillér, a kiadás: 8821 P 19 f, a pénzmaradvány tehát 68 P 84 f volt. Az 1936-os évet 519 P, 1937-et 428 P, 1938-at pedig 454 P pénzmaradvánnyal zárták. 1939-re a bevételi főösszeg 12853 P 59 f-re, a kiadás 12697 P 15 f-re nőtt, a maradvány 156 P 44 f volt. A falu költségvetésétől elkülönítve szerepeltek az iskola, a szegényalap és a testnevelési alap pénzei. A képviselők emellett mindig jóváhagyták a közbirtokosság és a volt úrbéres birtokosság gazdálkodását is.