Községünk területe már ősidők óta lakott volt. A halban gazdag Rába, a folyó által öntözött dús legelők és az ártéri erdők táplálékot és búvóhelyet biztosítottak az ide érkezőknek. 3000 éve az ember már megfordult itt, ezt bizonyítja egy, a püspöki Rába-parton talált agyagedény tartalma. A leletről ifj. Benda László írt Ősemberi kannibállelet Rábapüspökiben címmel a Természettudományi Közlöny 1928-as számának 291-295. oldalán.
1927. június 28-án Marton István molnár és Kollmann László tanító bejelentést tették a Vasvármegyei Múzeumban, hogy Rábapüspöki határában egy csontokkal teli edényt találtak. A kézzel (nem korongon) készített, 33-34 cm átmérőjű, belül grafitos mázzal ellátott, gyengén égetett agyagedény a talajszinttől 3,3 m mélyen, a Rába partoldalából került elő. Körülötte 60 cm szélesen és 80 cm magasan fekete faszén- és hamutömeg volt, melyet minden oldalról és alulról vékony vörösagyag-réteg vett körül. Az edény peremének háromnegyede és az oldalából egy tenyérnyi rész hiányzott, ezeket nyilván a partomlás ragadta magával.
Az edényben 13 nagyobb és 8 kisebb csont és csontszilánkok voltak, továbbá egy eltorzult karperec. A nagyobb csontdarabok: két koponyarészlet, egy csigolya, 3 forgós és 7 egyszerű szárcsonttöredék. A kisebbek bordák és lapockák töredékei, ill. ujjpercek voltak. A szárcsontokat felhasították, a többi csonton zúzás és törés nyomai látszódnak. Az edény tartalma egyetlen tetemtől, méghozzá egy 6-8 éves gyerektől származik.
Az egész edényt összesült hamuréteg töltötte ki. Körülötte (a vörösagyagon kívüli) iszaprétegben további csontokat, illetve agyaggyöngyöket is találtak; ez utóbbiak talán halászhálók nehezékei lehettek. Az agyagedény kora-hallstadti típusú, a benne lévő karperec pedig a késő-bronzkorra utal, a lelet tehát kb. 3000 éves.
A szárcsontok felhasított volta, és az a tény hogy a lerágott csontok az edényen kívül, a fogyasztható „pecsenye” pedig az edényben volt felhalmozva, azt valószínűsítik, hogy nem hamvasztásos temetkezéssel, hanem emberevők maradékával van dolgunk!
A lelet keletkezésének körülményeiről a jövő héten írok.
Ha tetszett a bejegyzés, lájkold! Ha észrevételed van, szólj hozzá! Ha pedig tetszik a blog, csatlakozz a törzsközönségéhez a facebook-on, hogy elsőként értesülhess a frissítésekről!