A mai bejegyzésben egy igazi helytörténeti és kultúrtörténeti csemegét mutatok be: egy Mikulásra írt verset!

A szerzője az állítólag 11 nyelven beszélő Hoffmann Vince egykori molnári lakos, aki "1953. dec. 6-ára, Miklós napra a püspökmolnári iskola részére" írta. Zárójelben hozzátette még, hogy "rögtönzött munka". (A szerző - a kor vallásüldözése következtében megváltozott közbeszédhez idomulva - a Télapó szót használja, így én is ezt írtam a címbe.) Hogy a vers elhangzott-e az iskolában, nem tudom.

miki.jpg

A versike kezdő sorai

Lássuk a teljes költeményt:

"Hipp-hopp, hipp-hopp én a télapó vagyok!

Halljátok szavam kicsinyek nagyok.

Zireg-zörög a csontom

most, mikor tarisznyámat bontom.

Remeg az ősz szakállam,

Kiszélesül mindkét vállam

most, mikor ti felétek lépek,

Szemeim fénylenek, szinte csillag-szépek

És körülnézek ragyogó szemmel

Irántatok való nagy szeretetemmel.

     De csak azt szereti a télapó,

     Aki szorgalmas és jó tanuló.archiv_miki.jpg

     Aki pedig rossz volt, arra csúnyán nézek,

     Ellene brrr! nagy haragot érzek,

     mert megfognám és a tarisznyámba dugnám,

     Virgáccsal, seprővel jól elnáspángolnám.

     Kiráznám bőréből, mint mekegő kecskét,

     Azt, ki nem tanulta soh'se meg a leckét

     És ha van köztetek rakoncátlan gyerek,

     Akit meg-megszólnak a józan emberek,

     Magaviseletben, ha helyét nem állja, 

     A jó helyett folyton a rosszat csinálja,

     Álljon elő menten, mutatkozzék nálam,

     Most mikor haragtól remeg a szakállam.

     Jer közelebb hozzám, rosznak rosszasága,

     Hadd suhintson feléd virgácsomnak ága.

Ám aki jó gyerek, tőlem soh'se féljen,

Bátran nézzen én rám és bátran beszéljen,

Szeretem a jókat, szívemben a helyük,

Legyen dicséretem és a béke velük."

A vers fellelhető a Savaria Múzeum Néprajzi Osztályán K-297-II. szám alatt. A kép illusztráció, a bejegyzés szerzőjét ábrázolja.

Kapcsolódó bejegyzések:

Hoffman Vince olvasói levele 1964-ből

Hoffman Vince említése 1939-ből

A molnári révész lánya - vers 1909-ből

Akik 1953 decemberében 8. osztályosok voltak

Ha tetszett a bejegyzés, lájkold, és oszd meg az ismerőseiddel! Ha észrevételed van, szólj hozzá! Ha pedig tetszik a blog, csatlakozz a törzsközönségéhez a facebook-on, hogy elsőként értesülhess a frissítésekről! 

Szerző: kugi  2015.12.04. 07:39 4 komment

Címkék: iskola püspökmolnári vers és dal

A bejegyzés trackback címe:

https://kugi.blog.hu/api/trackback/id/tr448135878

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

nagy imola 2015.12.04. 14:10:25

Kedves Gábor! Most megleptél.Az 50-es évekről sok minden eszébe jut az embernek. Még a gyerekekkel kapcsolatban is,ezeket többségünk tanulta, átélte, hallotta. De hogy a gyermek akkor is mindenre rácsodálkozó, meséket átélő, Mikulást /Télapót/ és ajándékot váró ártatlan lelkű emberke volt, ez jutna utoljára eszünkbe. Köszönjük ezt a verset Hoffmann bácsinak, a megosztását pedig Neked. További sikeres munkát kívánok, Imola

kugi · http://kugi.blog.hu 2015.12.04. 22:10:52

@nagy imola: Engem is meglepett, amikor ráakadtam erre a versre. Nem gondoltam volna, hogy létezik. Mármint az, hogy egy helybeli bácsi ilyen verset írjon, és az fenn is maradjon - a megyei múzeumban!
A gyerekek régen is ugyanarra vágytak, mint ma (szeretet, ajándék, szerető család) - legfeljebb ez részben másként jelent meg (más ajándékot kértek/kaptak). De tényleg nem gondolnánk rá, hogy ugyanolyanok voltak! Talán azért, mert a tanulmányainkból meg az idősebbek elbeszéléséből inkább a felnőttek világát ismerjük...
Köszönöm a jókívánságodat! :) További szép hétvégét kívánok Neked! Gábor

nagy imola 2015.12.05. 02:48:58

Engem még az érdekelne, lehet-e tudni, hogy egy 11 nyelvet beszélő ember ki volt, mi volt Molnáriban? Őslakos, átutazó? Végül is időben ez nem olyan régi dolog. Köszönöm, ez tényleg csak privát kíváncsiság. Üdvözöl:Imola

kugi · http://kugi.blog.hu 2015.12.05. 22:33:31

@nagy imola: Helybeli lakos volt, nem átutazó. Egy 1939-es forrás szerint a sógoránál élt, és akkor már 12 éve nem volt munkája. Valószínűleg a cséplőgéppel bíró sógorának segített gazdálkodni. Szerintem azt a sok nyelvet főleg a hadifogságban tanulta meg, illetve akkor, amikor Amerikában járt szerencsét próbálni.
Én úgy tippelem, hogy azért nagyon komoly nyelvtudása nem lehetett, vagy csak max. néhány nyelvből. Lehet, hogy pár nyelven csak eljátszotta, hogy jól beszél - hisz a nyelvet nem ismerő falubeliek nem tudták "lebuktatni". Üdv: Gábor
süti beállítások módosítása