Püspöki község 1565-ös, 1571-es és 1577-es összeírásainak bemutatása után nézzük meg, kik és hogyan éltek a faluban 1592-ben! Ebben a szombathelyi vár 1592-es urbáriuma lesz a segítségünkre. Ez - győri püspökség teljes vagyonállagának  urbarialis összeírása részeként - abból az alkalomból készült, hogy Kuthassy János lett a győri püspök. Lássuk!

puspoki_1592_1_blogra.jpg

Részlet az urbáriumból

Eszerint az alábbi jobbágyok gazdálkodtak a korabeli Püspökiben:

1/4 telkesek: Nemes György (az 1592. évi községbíró), Fülöp Kelemen, Bana György, Galambos Bertalan, Horváth György, Andor Ambrus, Szőke Gáspár, Teleő Tamás, Kapossy András, Péchy Mihály, Nyereggyártó (Nieregiarto) Bálint, Tolyó László (1593-ra választott községbíró), Nagy Bálint örökösei, Tóth Imre, Kis Mihály, Péter Bálint, Kovács Vazul (Blasius Kouach), Tóth István, Varga Mátyás, Tóth Mátyás, Nemes Pál.

1/8 telkesek: Tóth János, Galambos Kálmán (1594-re választott községbíró), Németh Benedek, Horváth Mihály, Pados Mihály, Flórián Mátyás marhapásztor, Tőttősy Tamás, Horváth György.

Üres telkek: Tóth Pál, Tóth Marci és Kovács György (korábbi) telke

A jobbágyok adóterheiről, életkörülményeiről is sok adatot találunk az iratban. Pl. censusként karácsonykor, Szent Györgykor és Szent Mihálykor fizettek a földesúrnak a negyed telkesek 10-10 dénárt, a nyolcadosok 5 dénárt. A falu közösen adott egy hízott malacot, minden 2 negyedtelkes egy kenyeret és 4 negyedtelkes pedig egy kappant.

A faluban halastó is volt, amit a Rába kiöntései tápláltak vízzel is, hallal is. Főleg a kiöntések okozta vízdagadás idején halászták le a földesúr számára. További érdekesség, hogy a gyümölcstermés és a méhek (de valószínűleg inkább a méz) után is adtak tizedet.

Feljegyezték még, hogy a püspöki jobbágyok a szokásos robotterhek enyhítését kérték nehéz helyzetükre hivatkozva (mint Rába-menti falu a törökök állandó zaklatásának volt kitéve).

Az irat megemlíti a szomszédos Szentivánt is, amelynek földjét az itteniek vették használatba. A Keresztelő Szent Jánosnak szentelt templom ekkor már teljesen elhagyatva áll. (Véleményem szerint a falu az 1532-es török hadjáratban pusztulhatott el.)

Forrás: Magyar Nemzeti Levéltár Magyar Kamara Archívuma Urbaria et Conscriptiones Fasc. 119. Nr. 6. f. 33-34. v. és 34. r.

Kapcsolódó bejegyzés:

Püspöki középkori földesurai

Ha tetszett a bejegyzés, lájkold, és oszd meg az ismerőseiddel! Ha észrevételed van, szólj hozzá! Ha pedig tetszik a blog, csatlakozz a törzsközönségéhez a facebook-on, hogy elsőként értesülhess a frissítésekről!

Szerző: kugi  2015.10.28. 09:23 Szólj hozzá!

Címkék: gazdaság adó mezőgazdaság névsor püspöki török kor szentiván

A bejegyzés trackback címe:

https://kugi.blog.hu/api/trackback/id/tr218024508

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.