illu.jpgA 17. században a Rába-folyó volt a török által elfoglalt országrész és a királyi Magyarország határa. A török további terjeszkedésének megakadályozása érdekében kiemelt fontossággal bírt a folyószakasz, mint természetes határ megerősítése. Vas vármegye közgyűlése többször is foglalkozott a kérdéssel, és határozatokat is hozott e tárgyban. Ezek közül kettő is fennmaradt, mely Molnári községet és környékét nevesíti, mint megerősítendő szakaszt. Lássuk ezeket:

1632. áprilisi Vas vármegyei közgyűlési határozat: "Mivel a Rába nevezetű folyóra mindenki nagy figyelmet fordít - lévén, hogy ettől függ a Dunán inneni részek megmaradása -, a vármegye közönsége a következő határozatot hozta: Bozzay Miklós szolgabíró járásából minden egyes ház után egy-egy, a szükséges és a paraszti munkára alkalmatos szerszámokkal felszerelt nemes vagy nemtelen embert kiállítani, akik tartoznak május havának 3. napján Csörötnek possessio (birtok, falu - KG) helyszínén megjelenni, s vezetőik, azaz a szolgabíró, az alszolgabíró, az esküdtek vagy más arra rendelt személyek vezetésével a kellő helyeken gátakat és töltéseket építeni, az őrállásokat megerősíteni, valamint az egyéb szükséges munkákat elvégezni. Akik nem jelennek meg, azokat 12 forint büntetéssel kell sújtani. A munkát egyébként mindenki három napon keresztül köteles folyamatosan végezni. - Palásthy János szolgabíró járása ugyanilyen módon tartozik a munkát végezni, azzal a különbséggel, hogy az onnét állítandó munkások május havának 7. napján tartoznak Molnári possessioban megjelenni. Az egész munka felügyeletével Guary Miklóst, Hollósy Gáspárt és Bagoly Menyhértet bízta meg a vármegye közönsége."

Ez a határozat tehát a nemeseket is kötelezte arra, hogy - a nem nemesek mellett - házanként 1 főt állítsanak ki a 3 napos munkára. Ha pedig az így kiállított (felfogadott) személy nem jelent volna meg, akkor súlyos büntetést szabtak ki rá. Mindez jelzi a munkák fontosságát. Mivel a szolgabírókat gyakran más járás élére helyezték át, ezért jelenleg nem tudom megmondani, hogy pl. Palásthy szolgabíró járása melyik járás volt.

Hasonló feladatokról rendelkezik egy 1641. áprilisi vármegyei közgyűlési határozat is: "Ami a Rába folyó partjainak, illetőleg az ártalmas gázlóknak az eltorlaszolását illeti, e munkálatok elvégzésére a vármegye közönsége a közelmúltban is gyakorolt szokásnak megfelelően május havának 23, 24. és 25. napját tűzte ki. S hogy e munkálatok mennél alkalmatosabb módon menjenek végbe, a következő személyeket nevezte ki felügyelőkké: Hídvég és Molnári környékére Nádasdy Boldizsárt és Patthy Györgyöt, Rönök és Szentmihály környékére Csányi Györgyöt és Palásthy Pétert, Rum környékére Magyaróssy Pált és Török Istvánt, végül Sárvár környékére Guary Miklóst és Guary Lajost (egregii et nobiles - azaz: vitézlők(et) és nemesek(et) - KG)."

A felügyelőnek kijelölt - amúgy Molnárit is birtokló - Nádasdy Boldizsár Sallér Judit ükapja volt, családfájukat ebben a bejegyzésben mutattam be. (A fenti kép illusztráció.)

Kapcsolódó bejegyzés: Batthyány Kristóf oltalomlevele Szenttamás és Molnári lakóinak (1683)

Ha tetszett a bejegyzés, lájkold, és oszd meg az ismerőseiddel! Ha észrevételed van, szólj hozzá! Ha pedig tetszik a blog, csatlakozz a törzsközönségéhez a facebook-on, hogy elsőként értesülhess a frissítésekről!

Szerző: kugi  2015.04.15. 09:45 Szólj hozzá!

Címkék: közigazgatás török kor vízrendezés molnári

A bejegyzés trackback címe:

https://kugi.blog.hu/api/trackback/id/tr427366190

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.