1674. június 18-án járt Szenttamáson az egyházlátogatást végző Tormásy Péter főesperes. A falu templomáról többek között ezt jegyezte fel: „Ez a templom, amelyet szent Tamás apostol tiszteletére építettek, összeomlott és elhagyatott, csupán romjai állnak. A templomban valamelyik püspök kriptája van, amelynek bejáratán a püspök régi, barát-betűkkel vörös márványba vésett sírfelirata látható. Ez évben azonban magát a követ, nagy summa arany találásának reményében összetörték a rablók”. Vajon ki lehet a szenttamási halott, és mikor temethették el? És miért éppen egy ilyen kis faluban?Mivel a főesperes nem tudta elolvasni a templomban talált sírkő feliratát, jóllehet kiválóan tudott latinul, ezért a felirat „betűtípusa” (a „barát-betűk”), csakis a későgótikus ún. minuszkula lehet. Vagyis a sír Mohács (1526) előtti. Erre utal az is, hogy sem a falu földesura, sem a helyi lakosság nem tudott neki semmilyen felvilágosítással szolgálni, márpedig 100-150 évre még visszanyúlhat a helyi emlékezet.

Mivel a püspököt nem a székhelyén temették el, Szenttamás és környéke vagy a püspökség, vagy a főpap családi birtoka volt. Tudjuk, hogy a szomszédos Püspöki egyházi birtok volt, mégpedig a győri püspökségé. A győri püspökök közül a legvalószínűbb személy, aki a szenttamási templomban alussza örök álmát: Molnári Kelemen, aki 1417 és 1438 között kormányozta a győri egyházmegyét. Feltételezésünket erősíti az is, hogy Kelemen püspök a Molnár-nemzetségből származott, akiknek a Szenttamás melletti Molnáriban volt az ősi fészkük, s így gyerekként, majd Püspökiben tartózkodó főpapként az akkor még Molnárihoz tartozó Szent Tamás-templomot látogatta…

MKpecsét.jpg Kelemen püspök makacs, keménykezű ember lehetett, hisz Sopront ötször sújtotta interdictummal (interdictum: egyházi átok, kiközösítés, a szentségek kiszolgáltatásának átmeneti tilalma). Elképzelhető, hogy a Sopronnal való hadakozás hatással volt a főpásztor és szűkebb környezete, a győri papság kapcsolatára is. Ez is közrejátszhatott abban, hogy a püspök – érezve a vég közeledtét – családi birtokára utazott, ahol temetkezni kívánt.

Kép: Molnári Kelemen püspök pecsétje, a Molnár-nemzetség stilizált malomkerekével

Tóth Endre: Püspöksír Rábaszenttamásban c. cikke nyomán. In: Vasi Szemle 1991/3. sz. 372-384. o.

Ha tetszett a bejegyzés, lájkold! Ha észrevételed van, szólj hozzá! Ha pedig tetszik a blog, csatlakozz a törzsközönségéhez a facebook-on, hogy elsőként értesülhess a frissítésekről!

Szerző: kugi  2012.02.15. 09:16 Szólj hozzá!

Címkék: templom püspöki egyháztörténet szenttamás molnári molnár-nemzetség molnári kelemen

A bejegyzés trackback címe:

https://kugi.blog.hu/api/trackback/id/tr664111388

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.